A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 40. szám - Bíráskodás házassági perekben

292 A JOG az állampolgárság megváltozása a bírói illetékesség megállapításához nincs kötve. 7. Mindazon államokban, ahol partikuláris jog uralkodik, pl. Nagy-Britanniában, ahol Angliának, Skóciának. Irlandnak és a kolóniáknak, vagy az északamerikai Egyesült-Államokban, ahol minden egyes szövetséges államnak saját joga van, a domicilium változtatása a birói illetőség megállapítására irányadó. 8. Ha a házasfelek ágytól és asztaltól megválnak, mindegyikük uj domiciliumot szerezhet; • de akár megszerzi ehhez még valamely idegen állam polgárságát, — akár nem, cs joga egyiknek sem ahhoz, hogy a másik felet az uj domiciliuma bírósága előtti megjelenésre idézze. 9. Ha azonban a felek egyike vagy másika a 8. pontban körülirt bíróság illetőségét nem kifogásolja, ez a bíróság a válást jogérvényesen kimondhatja. 10. Agy- és asztaltól való elválás esetén, ha a házasfelek egyike is megtartja domiciliumát a hazájában, akkor mind a két fél a régi személyi jog szerint igazodó illetékes bíróság előtt indíthatja meg a válópört. 11. Az- ágy és asztaltól történt elválás után, ha mindkét fél személyi joga megváltozik, — akkor a válást kereső fél a maga személyi joga szerint illetékes bíróság előtt indíthatja meg a válópört. 12. A házasság semmisségének való kimondása iránti keresetekre ugyanazok a szabályok illenek, amelyek a válókeresetekre. Közli: Král Miklós dr, budapesti kir. tszéki jegyző. Irodalom. Ráth Mór szociálpolitikai törvénykiadásai. Gondos kiállításban, elsőrangú szakférfiak által kommentálva, ujabban a következő füzetek jelentek meg az érdemes Ráth-féle törvénygyűjteményből: 1907 : IU. t.-c. A hazai ipar fejlesztéséről. Ára 80 fillér. — 1907': XIX. t.-c. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról. Előszóval, jegyezetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal ellátta Bokor Gusztáv dr. a magyar vegyészeti gyárosok orsz. egyes, titkára. Ára 5 korona. — 1907: XL V. t.-c. A gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal ellátta Vantsó Gyula dr. a Köztelek munkatársa. Ára 1 korona 50 fillér. Vegyesek. Október 1-én uj előfizetés nyilik A yOG-ra. Azon vidéki előfizetőink, akiknek lejárt az előfizetésük, mai számunkkal postautalványt kapnak. A lejárat idejét feltünteti az utalvány hátlapjára ragasztott cimszalag. Viszonválasz Tóth György dr. ur ítélőtáblai tanácsjegyző válaszára. «Quod tibi vis fieri, mihi fac ; quod non tibi noli : Sic potes in terris vivere jure poli !»*) Rövid leszek. Személyes kérdésben szólok. Mindenki olyan tónusban énekel, amilyen a hangja, sopran, tenor vagy bassus. így beszélünk és irunk is. Különben az igazságot akármilyen hangnemben adjuk is elő, csak igazság marad az! . . . Megelégedéssel veszem tudomásul ama kijelentést, hogy tisztelt tanácsjegyző ur nemcsak nem ellensége a közjegyzői intézménynek, hanem azt az álláspontot foglalja el, hogy a közjegyzők hatásköre kiterjesztendő! Ezen nyilatkozatát bizonyára minden egyes közjegyző elismeréssel honorálja. E lapnak í. évi 30. számában irt cikkében ez áll: «A vitássá lett kérdés az 1894. XVI. t.-c. 60., 67. és 70. §-aiban szabályozott külön jegyzőkönyvek kérdésével függ össze.* Tehát a 60. §-sa is! . . . Ez adott okot az én felszólalásomra! A kimagyarázás után rendben van a dolog és belátom, hogy nincs okom haragudni. Csorba Géza, szeghalmi kir. közjegyző. Elhunyt jogakadémiai igazgatók. Esterházy Sándor dr., kassai jogakadémiai igazgató, a kiváló jogtudós, m. hó 28-án meghalt egy budapesti szanatóriumban. Esterházy Sándor Kolozsvárott született 1869. október 19-én. A középiskolákat Kolozsvárott, Gyulafehérváron és Esztergomban, a jogot Kolozsvárott és Budapesten végezte, ugyanitt tett doktorátust. Nagyobb tanulmányutakat tett a külföldön. 1892 óta a kassai kir. jogakadémián a jogbölcselet és büntetőjog rendes tanára. Önállóan megjelent művei: A jog lényegéről (Kassa 1893); A bűntényről általában *) V e r bő c z y Előbeszéd 14. cim. (1899); Az ius szó jelentése a római jogban (1895); Enyhébb irányzat a büntető jogban (1894); A bölcseleti jogtudomány kézikönyve (1899). A jog, mint a vagyon elosztását rendező elv (1898). — Raffay Ferenc dr., az eperjesi ev. egyházkerületi kollégium igazgatója s a kollégiumi jogakadémia nyilvános rendes tanára, Eperjesen rövid szenvedés után vesegyuladásban meghalt. Előbb a birói, majd az ügyvédi pályán működött Győrben s innét nyerte el az eperjesi jogtanárságot. A 37 éves korában elhunyt jogtanár egyik legjelesebb művelője volt jogi szakirodalmunknak. Különösen házasságjogi müvei keltettek feltűnést, valamint a magyar magánjogról irt kézikönyve. Mind a két halálozás osztatlan részvétet kelt az egész hazai jogászvilágban. Eafiay-bun magunk is értékes munkatársunkat gyászoljuk. A kassai kir. jog- és államtudományi kar évkönyvet adott ki 1906/1907-ről, melynek adataiból kiemeljük a következőket. A hallgatók száma az I. évfolyamban volt 51, a Il.-ban 45, a III-ban 44, a IV-ben 38. Vizsgálatra 153 joghallgató jelentkezett. Ösztöndijat élvezett három joghallgató. A könyvtár állása: 25,473 db. 71,761 K. 72 fill. értékben. A füzet tartalmazza a minap elhunyt Esterházy Sándor dr. igazgató tanév-megnyitó beszédét, mely feltünteti, milyen eszmék és elvek irányítják az akadémia közszellemét. (Vallásos érzés, hazaszeretet, gondolat és tanszabadság, szociális nevelés és oktatás, kassai egyetem.) Helle Károly dr. ny. rendes tanárnak nagyérdekü tanulmányát látjuk még a füzetben a görög papyrusokról és a római jogról. A Küria tevékenysége. A kir. Kúria idei ügyforgalmáról szóló kimutatás, január elsejétől augusztus harmincegyedikéig a következőket tüntette ki: Beérkezett összesen 16,332 ügy darab, mig tavaly ugyanennyi idő alatt 19,004 akta került föl, tehát 2,672 ügydarabbal kevesebb, mint az előző évben. Az újonnan beérkezett akták közül 7,660 büntető és fegyelmi ügy, polgári pedig 8,672, beleértve a petíciókat és a választók névjegyzékére vonatkozó felszólamlásokat. Tavaly ezekkel szemben 8566 büntető és fegyelmi ügy volt, mig a polgári ügyek száma 10,662 volt, mig 1905-ről 1906-ra 10,852 ügydarab várt elintézésre. 26,994 volt tehát az idén az összes elbírálandó akták száma. Elintézést nyert az idén összesen 16,722 ügyirat, ennélfogva a Kúria összes restanciája 10,272 akta, ami az előző évekhez képest jelentékeny apadást mutat, amennyiben az idén 3,220 aktával kevesebb a hátralék, mint tavaly volt. Az ügyvédjelöltek szövetsége. Az ügyvédjelöltek anyagi, erkölcsi s társadalmi niveaujuk emelése céljából a szervezkedés munkájába fogtak. A vasárnapi munkaszünet mielőbbi kivívása, az ügyvédjelöltek anyagi helyzetének javítása, köteles szabadságidő, felmondási idő szabályozása, könyvtáralapitás, szegénysorsu tagok anyagi támogatása, tudományos vitaesték rendezése, állandó ügyvédjelölti otthon teremtése, állásközvetítés stb., programmjuknak csak a legsürgősebben megvalósítandó pontjai, melyek köré egész serege sorakozik még a tán kevé«bbé fontos, de épp oly sürgős feladatoknak. A belügyminisztérium immár jóváhagyta alapszabályaikat. Házastárs által kiállított kötelezvény bizonyító ereje. K. F. akkor, mikor hitelezője őt már beperelte, neje részére kötelezvényt állított ki, mely szerint nejének váltó és régebbi adóslevél alapján adósa. Az ezen közjegyzői okirat alapján foganatosított végrehajtással a fedezet felperes elől eivonatott. Felperesnek K. F.-né örökösei ellen indított keresete folytán az alsóbiróságok a kötelezvényt és a végrehajtást a csődjog elvei lapján hatálytalanították. A Kúria kimondta, hogy ezek az elvek csődön kivül nem alkalmazhatók ; az alsóbiróságok ítéletét azonban helybenhagyta, mert a házastárs által kiállított kötelezvény egymagában nem bizonyítja a követelés valódiságát és az a jelen esetben egyéb bizonvitékokkal sem igazoltatott (1907 június hó 5., 3,006/1906. sz. a). Részvénytársaság alaptőkéjének felemelése. Felperes, aki az alaptőkefelemelés céljára kibocsátott több részvényt jegyzett, a részvényjegyzés érvénytelenítését és a befizetett összeg visszatérítését követelte. A kereset elutasittatott, mert: az alaptőkefelemelés keresztülvitetvén, a jelen perben a közgyűlési határozatoknak, melyek a K. T. 173. §-a alapján nem is támadtattak meg, érvénytelensége nem vitatható; mert továbbá a K. T. 141. §-a (lOo/o-os befizetés stb.) és a 150. §. (tervezet aláírása, betétek külön felemlítése stb.) a felemelésnél nem alkalmazhatók. (A m. kir. Kúria 1907. jun. 19. 659/907. v. sz. a.) Kerestetik előkelő budapesti irodába gyakorlattal biró dr. juris. Jó referenciák és német nyelv, szóban és Írásban, kívántatik. Bővebb értesítést a kiadóhivatal ád. Közjegyzői teendőkben teljesen jártas, a német nyelvet is beszélő segéd, aki önállólag tárgyal, okiratokat vesz fel és vételárfelosztásokat végez, vidékre ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. PAUA8 HÍiZV&MVT/ÜMAaAa NYOMDÁM BUOAPCTBN