A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 39. szám - A pécsi kir. Ítélőtábla és főügyészség

f58 A JOG az alsófoku bíróság Ítéletének meghozatala után sértettet kártalanította és hogy avádbeli eset ezelőtt több évvel történt, annyira nyomatékosak, hogy vádlott büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. S-ának alkalmazását indokolják : ennélfogva BP. 385. $-ának 3. pontja alapján használt semmisségi panasznak hely volt adandó és mindkét alsófoku bíróság ítéletének fent megjelöH része a jelen ítélet rendelkezéséhez képest megsemmisítendő és a törvénynek megfelelő ítélet hozandó volt. Az Amerikába útlevél nélkül való kivándorlás magábanvéve sem a Kbtk. 71. i;-ában meghatározott közbiztonság elleni kihágásnak, sem más büntetendő cselekménynek tényálladékát nem állapítja meg. (Kúria 1907. június 4. 5,372/907. sz. a. I. Bt.) Bűnsegéd uzsora vétségénél. A bünsegédi részességnek és nem a tettességnek fogálmát meriti ki vádlottnak az a cselekvősége, hogy sértettekkel a kölcsönveendö tőkére és a kamat mennyiségére nézve megegyezett, hogy a kötelezvényeket részint maga állította ki, részint azok kiállítására a körjegyzőnek az utasitást ö adta, sőt az ily módon kiállított kötelezvények ellenében ö számlálta le a feleség tulajdonát tevő pénzt a sértettek kezeihez s a kiállított kötvények és az átadott készpénz összege közt fenforgó különbözetet is egy évi kamat fejében ő tartotta vissza. (Kúria 1907. június 12. 5,679/907. sz. a. III. Bt.) A Btk. 336. £-a 3. pontjának 1. tétele szerint, tekintet nélkül a lopott dolog értékére bűntett a lopás, ha épületben követtetett el, ahová a tolvaj betörés vagy bemászás utján jutott és a 2. tétel ellenkező rendelkezésével szemben az 1. tétel esetében nem tesz különbséget a cselekmény minősítésére nézve az, hogy a tettes mi célból hatolt be a bezárt épületbe. (Kúria 1907. február 19. 1,649/907. sz. a. IV. Bt.) A közhivatalnok vagy hatósági közeg eljárása ellen csak akkor van önsegélynek helye, ha ez nem hatáskörében jár el. (Kúria 1907. június 12. 5,690/907. sz. a. IV. Bt.) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 55. §. a) 1, A tkvi rdtts. 55. §. a) pontja értelmében a felépítmény a beltelektől külön állólag tlkvi tulajdont nem képezhet (Kúria 1896 szeptember 16-án 8,827/895). 2. A határozatlan arányban felvett helyszinelési birtokostárs jutalékára nyert tkvi jogra nézve a jóhiszeműség kérdésbe nem jöhet, mert a szerzett jog csak annyiban hatályos amennyiben a helyszinelési tulajdonosnak tulajdonjutalék megállapíttatik. Tényállás : A Someriana hitelintézet végrehajtatónak G. J. és trsai elleni végrehajtásos ügyében a határozatlan tulajdoni arány megállapítása válván szükségessé, a kir. jbiróság mint tkvi hatóság ítélt a Gy. J. tkvi tulajdonos részére — akinek helyszinelési birtokos K. X. tkvi jutalékára 3 évet megelőző időben jóhiszemüleg szerzett tulajdonjogaként — »/3B jutalék lett megállapítva. A kir. ítélőtábla azt helybenhagyta. Kúria: mindkét alsó bíróság ítéletét, amennyiben Gy. Jánosnak tulajdonjutaléka állapíttatott meg, megváltoztatta és H. N. helyszinelési tulajdonos jogán a p. . . . tkvi ingatlanokra B. 3. és 13. alatt tulajdonosul bekebelezett Gy. J. részére tulajdonjutalékot nem állapított meg. Indokok : Az alsóbiróságok részéről jogerősen megállapittatott, hogy a kérdéses ingatlanokra, a helyszínelés alkalmával tévesen vétettek fel határozatlan arányban tulajdonos társul A) 1—4. sorsz. alatt P. J., K. X. és trsaik és hogy ezen ingatlanok az A) 5—11. szórsz, alatt felvett tulajdonosok tulajdonát képezték és pedig egyenlő arányban. Habár K. X. helyszinelési tulajdonost ezen ingatlanokból misem illette meg, mégis az ő jutalékára B) 3—13. sorsz. alatt bekebelezett Gy. János tulajdonos-társ részére a ;óhis zemü szerzés alapján mindkét bizottság jutalékot állapított meg és az arányt a tulajdonostársak közt ennek a számításba vételével állapította meg. Minthogy a határozatlan arányban felvett tulajdonostárs jutalékára nyert tkvi jogra nézve a jóhiszeműség kérdésbe nem jöhet, mert a szerzett jog csak annyiban hatályos, ha a helyszinelési tulajdonosnak tulajdoni jutalék megállapittatott s minthogy megállapított tény, hogy K. X. tévesen helyszineltetett a kérdéses ingatlanokra határozatlan arányú birtokostársnak, kétségtelen, hogy az ő jogán ezen ingatlanokból a B. 3. és 13. sz. a. bekebelezett Gy. János tulajdonostársát mi sem illeti meg. Ezekből mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni kellett. (Kúria 2,760/904. P.) •56'. §. aj Kolozsvár város belterületén az igatlanok megosztása esetén a tkvi rdtts 56 §. a) pontja alkalmazandó. •26. S. ü. é. m. Kolozsvár város belterületén levő teleknek— megosztás folytán — oly területű részére, amely a Kolozvár városi építési szabályrendelet 17. §-ában előirt minimalis terület nagyságán alul áll a tkvi rdtts. 56. §. a) pontjának rendelkezéséhez képest Kolozsvár város hatóságának hozzájárulása nélkül a tulajdonjog bekebelezése nem rendelhető el, hanem csak a hatóság engedélyének utólagos igazolásától függő előjegyzés adható. Tkvi rts. 56. §. és Kolozsvár sz. kir. város építést szabályrendeletének 17. §-a. Ha belső teleknek az illetékes helyhatóság szabályrendeletében meghatározott legkisebb területmértéken alóli felosztása kéretik, a kérés teljesítése nem tagadható meg, hanem az illetékes hatóság utólagos hozzájárulása által igazolandó előjegyzés rendelendő el. 4,523/1905. I. Kolozsvár sz. kir. város építési szabályrendeletének 17- §-a szerint a város Ill-ik kerületében fekvő, felosztás utján keletkezendő belső telkek területének legkisebb mértéke 800 rj-mét^rt kell kitennie, a felek által foganatosítani kívánt felosztás folytán létrejövő részletek térmértéke a fenti legkisebb mértéket nem érte el. Ez esetben a tkvi rts 56. t;. a) pontja érteimében a politikai hatóság beleegyezése már a kérvény beadásakor igazolandó lett volna a bekebelezés elrendeléséhez, ami nem történt meg. Mivel azonban a beleegyezés hiánya az okirat érvényességét nem érinti s utólag is igazolható, a tulajdonjog előjegyzésének helye van. 58. §. A kir. kincstárnak járó illeték követelésért az alzálogjog bekebelezésének a magyar jelzáloghitelbank által nyert zálogjogra is helye van. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök A lőcsei tszéknél Pollák Lipót helybeli lakos ellen, bej. okt. 21, fsz. nov. 4, csb. Putz Mátyás, tg. Hritz Kálmán dr. — A rimaszombati tszéknél Brünner Salamon helybeli lakos ellen, bej. nov. 14, fsz. nov. 30, csb. Fodor Zoltán, tg. Haas Andor dr. — A szegedi tszcknél Ádám Zoltánné helybeli cég ellen, bej. okt. 20, fsz. nov. 9, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Zombori Antal — A nagyváradi tszéknél az atyási fogyasztási és értékesítő szövetkezet ellen, bej. okt. 26. fsz. nov. 9, csb. Szegedy Lajos dr. tg. Ormai Lajos dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Munk Lipót helybeli lakos ellen, bej. okt. 21, fsz. nov. 19, csb. Vályi Sándor dr., tg. Feleld Béla dr. — A nagyváradi tszéknél Zichermann Jakab érkeserüi lakos ellen, bej. nov. 1, fsz. nov. 16, csb Szegedy Lajos dr., tg. Hajós Emil dr. — A nyitrai tszéknél Veczkó Béla hagyatéka ellen, bej. okt 8, fsz. okt 22, csb. Dobá'k Géza, tg. Winter Mór dr. — győri tszéknél Hoffmann testvérek helybeli cég ellen, bej. nov. 5, fsz. nov. 19, csb. Zsitvay Géza dr., tg. ]erfy Géza dr. — A gyulai tszéknél Nagy Benkö János orosházai szabómester ellen, bej. dec. 10, fsz. jan. 7. csb. Kurcz Antal, tg. Singer Béla dr. — A soproni tszéknél Reuter Lőrinc helybeli kereskedő ellen, bej. okt 31, fsz. nov. IS, csb. Thirring Béla, tg Müller József dr. Pályázatok: A lugosi tszéknél aljegyzői áll, okt. 6 (615) — A dévai tszéknél aljegyzői áll, okt. 10 (218) Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatimk. Eger U. J. dr. I. G. 3öó. ea. Barthodeiszky, n. e. — Fleischl — Szatmári püspökség érk. 7,172/907. sz. a. ea. Kéler, n. e. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Jancsó—Nagy érk. 4,300-907. sz. a. ea. Dobi n. e. — Zakariás—Miklós érk. 3,676/907. sz. a. ea- Lehoczkv, szept. 3. hh. — Barthos—Bodó érk. 6,253/908. sz. a. ea. Zsembery. n. e. — Kassa N. V. dr. Savlyik-Stefánovits (7,764/1906. ea. Adolf) szept. 20 hh. — Béres-Kocsán érk. 11,002/907. sz. a. ea. Töttössy, n. e. - Krajnyák — Kincstár érk. 7,925/806. sz. a. ea. Adolf, szept. 19 mv. — Peles—Fischer érk. 561/907. sz. a. ea. Juhász, n. e. — Fischer-Közúti érk. 7 037/907 sz. a. ea. Scherff, n. e. Mezőkövesd R. D. dr. Az összes ügyek elintézetlenek. Nagyvárad B. Gy. dr. Weisz-Melitzer (5,721 '906 ea Menvnyey) szept. 10 hh. 3 Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Közjegyzői teendőkben teljesen jártas, a német nyelvet is beszelő segéd, aki önállólag tárgyal, okiratokat vesz fel és vetelarfelosztásokat végez, vidékre ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stuier Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf rakpart 3.