A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 40. szám - Az egyetemi oktatás kiküszöbölése

Huszonhatodik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1907. október 6. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. 6Z. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP ÍZ IGAZSiGÜGY ÉRDEKŰNEK KÉPVISELETÉRE. 1 MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 4 korona Fél « 8 « Egész • _ 16 t Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Az országos ügyvédgyülés. Irta Révai Lajos dr. — Az egyetemi oktatás kiküszöbölése. Irta B ö 1 ö n i László, bánffy-hunyadi ügyvéd. — Az ösztöndijügylet jogi tartalma. Irta D ó c z i Sámuel dr. budapesti ügyvéd. — Bíráskodás házassági perekben. Irta Sir Walter P h i 11 i m o r e, a londoni főtörvényszék birája. — Irodalom (R á t h Mór szociálpolitikai törvénykiadásai). — Vegyes. TÁRCA : Az alap- vagy sarkalatos törvények fogalma és helyzete a magyar közjogban. Irta Horváth János dr., egyetemi magántanár. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhívás előfizetésre. Október elsején1 uj előfizetés nyilt a yog-ra. Lapunk előfizetési ára : negyedévre 4 korona félévre '. 8 « egész évre 16 « Vidéki t. előfizetőinket kérjük, hogy az előfizetés megújításáról idejekorán méltóztassanak intézkedni. A Jog kiadóhivatala. Az országos ügyvédgyülés. Még történnek csodák e földön! Az országos ügyvédgyülésre jelentkezett vidéki kartársak száma már eddig is felülhaladja az ezret és egyre növekszik. Honnét e nagy érdeklődés, e tömeges felvonulás, — holott más kongresszusok alkalmával a jelenlevők száma igen szerény határok közt mozgott ? A felelet igen egyszerű. Ezúttal nem abstrakt, elméleti kérdésekről, hanem az ügyvédség létének problémájáról lesz szó és minden ügyvéd, aki csak szerét ejtheti, siet saját egyéniségének súlyával támogatni azon enunciatiók fontosságát és horderejét, melyek a kongresszus ítélőszéke elé kerülnek. Minél többen leszünk, annál nagyobb értéke lesz szavunknak, annál figyelemreméltóbb tényezővé válunk kormány, törvényhozás és a közvélemény előtt. Ily jelenségek mellett nem szabad az ünnepi kedvet rontanunk, pesszimisztikus álláspontot elfoglalnunk. Lesz később elég bő idő a kritikára, a kongresszus eredményének mérlegelésére. Várjuk tehát békésen a fejleményeket — adja az ég, hogy azoknak legyen és maradjon igazuk, akik a kongresszust egy uj aera kiinduló pontjának tekintik. Minden társadalmi rend és osztály már eddig tömörült és tudta jogait és igényeit kellően érvényesíteni. Csak éppen mi ügyvédek maradtunk háttérben és szégyenkezve kellett látnunk, hogy a nagy osztozkodásnál nemcsak kimaradtunk, de még mindenféle gyanúsítást és lekicsinylést is kellett elviselnünk, — első sorban a törvényhozás részéről. Hiszen még saját sorainkból is akadtak Ephialtesek, akik kartársaikkal farkasszemet nézve, orvtámadást intéztek ellenünk és a közvéleményt ellenünk felzuditották. Közóhajnak tett tehát eleget az ügyvédgyülés állandó választmánya, midőn ezen kongresszuson csupán olyan kérdéseket tűzött ki, melyek minden ügyvéd elméjét régóta foglalkoztatják, melyekben minden ügyvéd egyaránt jártas és melyek az ügyvéd kenyerét és tekintélyét érintve, a kartársak körében mindenütt a legélénkebb visszhangra találnak. A kitűzött kérdések felette szerencséseknek mondhatók. A Nagy—Pollák-féle reformtervezetek több mint egy Lapuuk mai száma éve közkézen forognak és élénk, beható kritika tárgyává lettek, melyből mi is jelentékeny részünket kivettük. Ezáltal a kongresszus azon kedvező helyzetbe jut, hogy nem csupán kétes értékű doktrinair kijelentést tesz, hanem oly határozatot hozhat, mely az ügyvédi kar zömének akaratnyilvánítását és kívánalmát tolmácsolja. Az ügyvédség szervezete az első kérdés, mely két hatalmas táborra fogja osztani az ügyvédi kart. Az ideálisták Pollák-nzk szép, de gyakorlatilag, fájdalom, még keresztülvihetetlen bifurcatiója mellett fognak állást foglalni, — de reméljük, hogy a többség mégis a józan, gyakorlati és kivihető Nagy-féle állásponton marad. Legjobb volna egy kompromiszszum, — ha ilyesmi egy kongresszuson keresztülvihető lehetne. A kamarai bíráskodás, az ügyvédek és ügyfelek közti viszony, a kari érdek, — mindannyi érdekes és fontos kérdés, melyeknél a kongresszus bizonyára — a tömegekben lappangó csodálatos ösztönnél fogva — a helyes megoldást íogja találni. A polgári perrendtartás kérdése égető. Günther igazságügyminiszter ennek tervezetét még ez év folyamán óhajtja a képviselőház elé terjeszteni. O természetesen szinte változtat az alapon, — mert mely miniszter hagyná feltétlenül jóvá az elődje munkálkodását? Nem ismerjük e változtatásokat, de tudjuk azt, hogy a Plósz-féle javaslat több helyütt összeütközésbe jött az ügyvédek érdekeivel és jogaival. Feltételezhető-e, hogy Günther éppen ezeken a szakaszokon fog változtatni és az ügyvédség sérelmeit ab ovo figyelembe venni? Nagyon kételkedünk benne, mert az ügyvédek legnagyobb ellenségeinek rendszerint volt kartársaink bizonyultak. Figulus figulum odit. A nyugdíjintézet kérdése is újból íog szőnyegre kerülni, — újból határozunk benne és lesz az igazságügyi kormányzatnak ujabb becses anyaga. De talán mégis lesz némely hatálya a kongresszus egyhangú ünnepélyes megnyilatkozásának ez ügyben. Reméljük a legjobbat! És most nem marad egyéb hátra, mint kartársainkat ez alkalomból is szívből üdvözölni. Vezesse őket tanácskozásaiknál a higgadtsággal párosult bölcsesség és erély és működjenek közre azon, hogy e kongresszustól számítva, egy jobb korszak virradjon a magas polcáról erőszakkal lerántott ügyvédi karra. Révai Lajos dr. Az egyetemi oktatás kiküszöbölése. Irta. BÖLÖNI LÁSZLÓ, bánffyhunyadi ügyvéd. Merész cim. Bocsánatot kérek, türelemért esedezem, menjünk bele a dolog radikális vizsgálatába, legyünk tárgyilagosak és okoskodjunk tüzetesen az élet számára; nyissuk ki a szemünket, emelkedjünk a józan áttekintés magaslatára ; mert most e kérdésben maga az országos közvélemény irányzata vak, a helyzet, melyben bolyong, koromsötét; ugy hogy hiában nyilnának meg szemeink, a sötétség miatt nem láthatunk vagy hiában múlnék el a sötétség, ekkor se láthatunk, mivel vakok vagyunk. Fölkeli emelkedni a józan áttekintés világos magaslatára, éleslátású nyitott szemmel kell vizsgálják magát a valódi életet azok, akik látnak. Egy modern államban a tudományos műveltség színvonala megköveteli, hogy legyen intézet, melyben a tudomány önmagáért miveltetik ; van a társadalomban ember, ki magáért a tudományosságért, a tudomány titkaiért fárad és költ; van, 12 oldalra terjed.