A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 39. szám - A pécsi kir. Ítélőtábla és főügyészség

284 A JOG országos magyar ügyvédgyülés határozatainak végrehajtásáról és azoknak megfelelő módon való közzétételéről. 15. §. Az állandó választmány gondoskodik továbbá akár testületileg, akár bizottságok, vagy kiküldöttek utján a következő ügyvédgyülés előkészítéséről, annak az általa kitűzendő határnapot legalább egy hónappal megelőzőn a részéről legcélszerűbbnek találandó módon való összehívásáról, a gyűlés programmjának megállapításáról és közzétételéről, valamint minden egyéb, a gyűlés és a tagok érdekében szükségeseknek mutatkozó intékedések megtételéről és keresztülviteléről. nyitrai, aranagyszebeni, marosvásárA szegedi országos birói kongresszus. A szegedi országos birói nagygyűlést előkészítő szegedi bizottság a birói kongresszusra nézve a következő értesítést és meghívást bocsájtotta ki: A nagyváradi, dévai, soproni, lugosi, szunoki, nyosmaróthi, lőcsei, kolozsvári, székelyudvarhelyi, fehértemplomi, komáromi, miskolci, gyulafehérvári, helyi, rimaszombati, tordai, eperjesi, nyíregyházai, szatmárnémetii, deési, szabadkai, ipolysági, egri, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, besztercebányai, erzsébelvárosi, budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki, besztercei, győri, debreceni, gyulai, kaposvári, balassagyarmati, zalaegerszegi, budapesti kir. törvényszéki, kassai, pancsovai, szombathelyi, zombori, sátoraljaújhelyi, beregszászi, máramarosszigeti, temesvári, karánsebesi, trencséni, pozsonyi, zilahi, nagykanizsai, aradi, brassói, kalocsai, veszprémi, kecskeméti, budapesti büntető és a pécsi kir. törvényszékek birái és ügyészei, valamint a megkereséssel élt kir. törvényszékek területén levő kir. járásbiróságok birái által a szegedi birák- és ügyészekhez küldött, az országos birói nagygyűlésnek Szegedre egybehivását tartalmazó megkeresések folytán a szegedi birák és ügyészek az 1907. év szeptember 13-án megtartott értekezlete azt határozta, hogy az országos birói nagygyűlést Szegedre, 1907. október 19., 20. és 21-ik napjaira egybehívja, — ennek előkészítésére bizottságot küld ki. A bíróságok és ügyészségek tagjainak meghívása. Az előkészítő bizottság erről a kir. törvényszékek és járásbiróságok biráit, valamint a kir. ügyészségek] ügyészi tagjait azzal értesiti, hogy kiküldötteiknek nevét okt. 10-ig az előkészítő bizottsággal közöljék. Egyúttal, amennyiben a nagygyűlés a kir. bíróságok és ügyészségek szervezetére tartozó olyan kérdéseket tárgyal, amelyek a birói és ügyészi karnak egyetemes érdekét érintik, felkéri felsőbb bíróságok és ügyészségek birói és ügyészi tagjait, hogy a nagygyűlésen szintén résztvenni szíveskedjenek. Az országos birói nagygyűlés tárgya. 1. A birói függetlenség teljes megvalósításához szükséges törvényhozási intézkedések megvitatása. 2. Feltárása azoknak a módoknak és eszközöknek, amelyek utján a birák, ügyészek és a segédszemélyzet anyagi helyzete gyökeresen megjavítható. 3. Amennyiben a nagygyűlés a társadalmi egyesülést célra vezetőnek és szükségesnek találja, egy «Országos Birói Egyesület* megalakítása. Az országos birói nagygyűlés napirendje. Október 19-én (szombat) este 7 órakor a Kass-vigadóban levő tisztviselői «Otthon> dísztermében előértekezlet, ennek tárgya : A nagygyűlés elnökének és tisztikarának kijelölése, működési és tanácskozási rendjének megállapítása. Október 20. (vasárnap). Délelőtt 9 órakor a városháza dísztermében az országos birói nagygyűlés megnyitása, elnök és tisztikar megválasztása. A bizottságok megalakítása és tanácskozása. Október 21. (hétfő). Délelőtt 9 órakor a városháza dísztermében : 1. A nagygyűlés tanácskozása. 2. A kiküldött bizottságok előadói a bizottságokban előkészített határozati javaslataikat előadják. Ezek megvitatása és határozat. 3. A hozandó határozathoz képest az «Országos Birói Egyesület* megalakítása. 4. Az emlékiratot megszövegező biozttság megválasztása. 5. Küldöttségi tagok kijelölése. Az elökészitö bizottság javaslata. Az előkészítő bizottság az előértekezleten a nagygyűlés működési és tanácskozási rendjére a következőket fogja javasoni: Bizottságok. A nagygyűlés három bizottságot alakit, melyeknek tárgyalási anyagául a következőket jelöli ki: I. A birói függetlenség erkölcsi biztositékainak kiépítése. II. A birói függetlenség anyagi biztositékainak megvalósítása. III. Egy «Országos Birói Egyesület* megalakulásának kérdése. A nagygyűlés gazdasági ügyei és az előbbi két bizottságba nem tartozó indítványok megvitatása. Tanácskozási szabályok, a) A nagygyűlésben. 1. A nagygyűlésre és a bizottságokba csak igazoló-jegyek felmutatása mellett lehet bejutni. (Az igazolás az elszállásoló bizottság irodájában (Tisza-szálló) a megbízólevelek vagy arcképes vasúti igazolvány felmutatása ellenében adatnak ki). 2. A nagygyűlésben minden bírónak (elnök, tanácselnök), ügyésznek tanácskozási és szavazati joga van, akár kiküldött képviselő, akár nem. 3. A nagygyűlésben mindazáltal csak az szólhat fel, aki erre az elnök által kijelölt jegyzőnél jelentkezett és erre a megfelelő rendben szólásra a jegyző által felhivatott. A bizottsági javaslatokkal szemben elleninditvány csak tíz tag Írásbeli kérelmére terjeszthető elő. 4. A szavazás rendszerint felállással, husz igazolt tagnak írásbeli kérelmére névszerinti szavazással történik. 5. Az elnök figyelmeztetésének sikertelensége esetében a felszólalóktól a szót megvonhatja. b) A bizottságokban. ]. Az elnökség a jelenlevőket aránylagosan é3 lehetőleg abba a bizottságba osztja be, amelybe beosztásukat kívánják. 2. A bizottságok tisztelőiket, í'sry előadóikat is maguk választják. Tiz bizottsági tag Írásban névszerinti szavazást kérhet. 3. A bizottságok zárt ülésekben tanácskoznak. Sajtóközlemények a bizottság elnökének és jelzőjének aláírásával adatnak ki. 4. A szavazás rendszerint felállással, tiz tag írásbeli kérelmére névszerint történik. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata döntő. Indítványok beküldése. Kívánatos, hogy az indítványok kellő megvitatás után írásba foglalva, indokolva, okt. 10-ig az előkészítő bizottság elnökéhez címezve beküldessenek. A nagvgvülés költségei. A nagygyűlés előkészítésének költségeire minden bíró és ügvész, akár személyesen, akár képviselet utján vesz részt a nagygvülésen. tehát az illetékes kir. törvénvszék kiküldöttjei által képviselt kir. ügyészségek ügyészei és kir. járásbiróságok birái is fejenkint 2 (kettő) koronát fizetnek. Felkéretnek azért a kir. bírósági elnökök, ügyészek, járásbirák, hogy ezen összeget beszedetni és azt a befizetők nevének és állásának feltüntetésével az előkészítő bizottság pénztárához a «Szeged-Csongrádi Takarékpénztár címére Szegedre, október 15-ikéi? beküldeni szíveskedjenek. Kiküldöttek és résztvevők bejelentése. A nagygyűlésen személyesen résztvenni kívánók, valamint a kiküldöttek bejelentése a meghívóhoz mellékelve levő lakásbejelentési ivnek a pontos kitöltésével történik. Az elszállásoló bizottság csak azok részére biztosithat megfelelő elszállásolást, akik jövetelüket az elszállásoló bizottság elnökéhez (Széchenyi-tér 4. ajtószám 68., kir. törvényszék) legkésőbb október 10-ig bejelentik. Érkezés és jelentkezés. A nagygyűlésre érkezők közvetlen Szegedre érkezésük után a Tisza-szállóban az elszállásoló bizottság irodájában jelentkezzenek, hol igazoló jegyeiket és a kívánt útbaigazításokat megkapják. Ismerkedési estélv és étkezés. Október 19-én, szombat este, az előértekezlet befejezése után ismerkedési estély a tisztviselői «Otthon» összes termeiben. Étkezés étlap szerint. Október 20-án, vasárnap délután 2 órakor díszebéd az «Otthon» termeiben. Erre vonatkozólag a lakásbejelentési iv vonatkozó rovata kitöltendő. Október 20-án, este 8 órakor vacsora a Tisza-szállodában. (Étkezés étlap szerint). Október 21-én (hétfő) délután 2 órakor ebéd a Tisza-szállodában. (Étlap szerint.) Az előkészítő bizottság gokra a hozzá fordulóknak megadja. meghívóban nem részletezett dolkivánt felvilágosítást készséggel Vegyesek. A pozsonyi kir. jogakadémiának az 1906—1907. iskolaévről szóló évkönyve Oberschall Pál dr. jogakadémiai tanártól közöl egy «A büntetőjog történelmi fejlődése és ujabb irányzataid című, a pozsonyi népszerű főiskolai tanfolyamon tartott felolvasás-cyklust. Az iskolaév lefolyásáról közzétett adatokból kiemeljük a következőket: A pozsonyi főiskola fennállásának 123-ik évét töltötte be. A tanári testület tagjában és létszámában a mult évhez mérten, változás nem állott be. Ugyanez áll az alapvizsgálati bizottságok és jogtudományi, valamint az államtudományi, államvizsgálati bizottságok tekintetében. Az akadémiai hallgatók száma volt az I. évfolyamban 102, a II-ban 88, a Ill-ikban 74, a IV-ikben 73. Vizsgálatra 320 joghallgató jelentkezett. Ebből esik az I. alapvizsgálatra 129, ebből képesítetett 80, felfüggesztetett 38, visszavettetett 11. A Il-ra jelentkezett 117, ebből képesittetett 89, felfügg. 18, visszautasittatott 18. Az államtud. államvizsgára jelentkezett 39, ebből képesittetett 28, felfügg. 2, visszav. 9; a jogtud. államvizsgára jelentkezett 28, ebből képesittetett 19, felfüg. 6, visszav. 3. Az ösztöndijak összege rúgott 48,651 K-ra és 200 drb. aranyra. Ez teszi érthetővé a jogakadémia nagy látogatottságát és egyúttal kitűnő eszköz a tanulási kedv és szorgalom fejlesztésére, emellett pedig, — ha benne nem a protekció, hanem a valódi érdem részesül, — sok szegény tanulónak könnyíti a struggle for life keserveit. Nemzetiségére nézve volt magyar származású 279, német 6, román 5, tót 2, szerb 4. más (?!) 2 = 299 Vallására nézve 187 r. kath., 1 görögkath.; 10 görögkeleti; 54 ág. hitv.; 12 ref.; 1 unitárius; 34 izr. A könyvtár áll 23,030 kötetből. A jogászsegélyző egylet vagyona 52,610 K. Mult évi 4,285 K. 14 f. bevételéből segélyezésre 1,942 K. fordíttatott, a többi hol tőkésítésre (ez csak nem lehet egy segélyegylet célja!!), hol könyvtárra és irodai költségekre fordíttatott, egyenlegül pedig fennmaradt 1,36] K. Takarékpénztárnál nagyon korrekt eljárás, P*U-*6 RÉSZVÉNY rAíi8A&*0 NYOWOAJA BOOAfE*TB« — de segélyegyletnél r Kinek spórolnak itt?