A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 32. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 13. [r.]

128 A JOG azonban a magáninditványra üldözhető eme bűncselekményre nézve sértett vádemelési joga a B. T. K. 112. §-a értelmében elévült; mert sértett sem a csendőrök előtt, sem az elöljáróságnál történt kihallgatásakor vádlott megbüntetése s illetőleg a bűnvádi eljárás megindítása iránt — az iratok tanúsítása szerint — indítványt nem tett, ilyen indítványt csupán az 1906. március 29-én tartott főtárgyaláson terjesztett elő, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény 1905. évi december 26-án lett elkövetve s ugyanekkor jutott sértett tudomására, a magánvád emelésére a B. T. K. 112. §-ában megszabott három havi idő eltelt volt. Ezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletére a B. P. 385. §-ának c) pontja alkalmazandó s a vádlottá vád alóla B. P. 326. §-áhak 3. pontja alapján felmentendő volt. A kir. Kúria (1907. április hó 9-én, 3,488. sz.) A főügyész semmisségi panasza folytán: A semmisségi panasznak részben hely adatván, a másodfokú bíróság ítélete a B. P. 385. §-ának L c) pontja alapján a B. P. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében megsemmisíttetik; S. György vádlott ama cselekménye miatt, hogy R. János báránykuti lakostól 1905. december hó 26-án négy korona értéket felül nem haladó élelmicikket lopott, bűnösnek mondatik ki a K. B. T. K. 126. §-ában meghatározott tulajdon elleni hihágásban s ezért a most idézett törvényszakasz alapján a jogerős ítélet foganatba vételétől számítandó három napi elzárásra ítéltetik. . . . Ellenben a B. P. 385. §-ának 1. b) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz elutasittatik. Indokok: A tábla ítélete ellen a közvádló semmisségi panaszt jelentett be a B. P. 385 ij-ának 1. b) és c) pontja alapján: I. A közvádlónak a B. P. 385. §-ának 1. c) pontja alapján bejelentett semmisségi panaszát a Kűria alaposnak találta ; mert a tábla által bizonyítottnak elfogadott s a B. P. 437. §-ának 1. bekezdéséhez képest a Kúria határozatára nézve is irányadóul szolgáló tányállás szerint S. György vádlott 1905. december hó 26-án Báránykuton R. Jánostól négy korona értéket felül nem haladó élelmicikket (hust) ellopott; a vád alapjául szolgáló eme tett ekként bűncselekménynek, jelesül — arra való tekintettel, hogy azon körülmények egyike sem forog fenn, melyek a büntetőtörvénykönyv szerint a lopást bűntetté minősítenék — a K. B. T. K. 126. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágásnak az ismérveit kimeríti ; mert továbbá az alsóbbfoku bíróságok megállapítása szerint, sértett a sérelmére elkövetett cselekményt, a tettes megnevezésével, még az eset napján a községi elöljáróságnak bejelentvén, ezzel a bejelentéssel az eljárás megindítását indítványozta s igy a tábla a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta, midőn vádlottat a vád alól a B. P. 385. §-ának 1. c) s illetve a B. P. 326. §-ának 3. pontja alapján felmentette azért, mert a magánvád emelésére a törvényben megengedett idő eltelt. Ezeknél fogva a tábla ítélete a B. P. 385. §-ának 1. c) pontja alapján a B. P. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében megsemmisítendő s a vádlott bűnössége a rendelkező rész értelmében megállapítandó volt. A büntetés kiszabásánál a Kúria figyelembe vette a tszék Ítéletében megállapított enyhítő körülményeket. . . . II. Ellenben a közvédőnek a B. P. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított semmisségi panaszt a Kúria alaptalannak találta s azt a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasította. Ugyanis a tábla tényként fogadta el azt, hogy vádlott járatos volt a sértett lakásába s ott kártyázni szoktak ; hogy a vádlott a kilincs nélküli ajtót csekélyebb erővel való benyomással, s illetve akként nyitotta ki, hogy azt a közepén levő horognál fogva ki emelte ; hogy a sértett lakásában világítás volt ; ezekből a bizonyított tényekből helyes következtetéssel vonta le a tábla azt a megállapítást, hogy a vádlott nem valamely bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékkal és nem jogos indok nélkül ment be a sértett lakásába, ennek folytán pedig a közvádló által vádba tett lopás bűntettének vagy a lakásba való behatolás által elkövetett mái bűncselekménynek az ismérvei hiányzanak. Vagyonrongálásra irányuló fenyegetés is tényeleme a zsarolásnak. A m. kir. Kúria (1907. május 16-án 4,873. sz.) Az U. Mór vádlott védőjének Írásban nem indokolt semmisségi panasza folytán : a semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A tábla ítélete ellen U. Mór vádlottnak a védője jelentett be semmisségi panaszt a B. P. 385. §-ának 1. a) és a 3. pontja alapján közelebbi megjelölés nélkül, de a felebbviteli főtárgyaláson előterjesztett védelemből kitetszően azért: mert vádlottnak cselekményében hiányzik a vagyoni haszonra irányuló célzat és a megfélelemlitésre alkalmas fenyegetés. A semmisségi panasz azonban mindkét irányban alaptalan. A tábla ugyanis azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy a vádlott, ki sértettnek a kávéházában, mint fizetőpincér volt alkalmazva és kit a sértett szolgálatából elbocsátott, ettől a felmondási időre járó bérét követelte és mert a sértett ezt megtagadta, PUXA* MKVlMVrjiMMilg őt azzal fenyegette, hogy ha bérét ki nem fizeti, akkor a kávéházban levő tükröket és a helyiség ablakait beveri. Az ezek szerint vádlottnak terhére megállapított tett pedig bűncselekmény, mert abban a zsarolás kísérletének összes alkotó elemei felismerhetők. Jelesen: fenforog a vádlott cselekményében a vagyoni haszon megszerzésére irányuló célzat, mert a bérnek kifizetését követelte és ezen vagyoni haszon megszerzését jogtalan uton kísérelte meg, mert e végből a sértettel szemben fenyegetést használt. Ez a fenyegetés pedig sértettnek megfélemlítésére és ennek behatása alatt a fenyegetésnek megfelelő cselekvőségre való kényszerítésre alkalmas eszköznek jelentkezik, mert a vádlottnak módjában volt fenyegetésének megvalósítása és ez által a sértettnek ugy a megrongálással, mint az üzlet forgalmi szempontjából való megkárosítása. A semmisségi panasznak a B. P. 385. §-ának 3. pontjára alapított része azért alaptalan, mert ha a vádlottnak terhére súlyosító körülmény nem is forog fenn ; a vádlottnak büntetlen előélete és az, hogy a bűncselekményt a fölött való felindulásában követte el, hogy a jogosnak tartott követelésének a kifizetését tagadta meg sértett — mint enyhítők, sem számuk, sem nyomatékuknál fogva a B. T. K. 92. §-ának alkalmazását nem indokolják. Ezeknél fogva a semmisségi panaszt, mint alaptalant a B. P. 437. §-ának 4-ik bekezdése értelmében el kellett utasítani. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 234. §. Perindítás eseten az alapper folyamán elrendelt biztosítási végrehajtás fen/narad-e} 3,648/905. I. A biztosítási végrehajtás a végr. törv. 234. §-nak második bekezdésében irt feltételek fenforgása esetén hivatalból feloldandó levén : a perújítás a biztosítási végrehajtás érvényben fentartását nem eredményezi. 249. §. Felebbviteli bírósági illetékesség az 1881: LX. -t.-c. 249. §-a szerint jbiróság előtti eljárásban, a zárgondnoki számadás felett hozott ítélet elleni felebbezés e/intézésére. 2,220/897. tábl. A végrehajtási kérvény alapján elrendelt zárlat alkalmából beterjesztett zárgondnoki számadás az 1881 : LX. t.-c. 249. t?-ban meghatározott módon vizsgálandó meg és intézendő el. Ezen eljárás az 1881 : LIX. t.-c. 82. §. szerinti számadási pernek felel meg, peres eljárást képez és Ítélettel döntendő el s amidőn a számadás elintézése sommás tárgyalás alapján eszközlendő, az 1893: XVIII. t.-c. 229. §. első bekezdése és a 225. §. értelmében az itélet elleni felebbezés elintézése az illető kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. (Kúria 3,647/897). L. budapesti tábla ellenkező 7. P. határozatát. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szolnoki tszéknél Bruncsák József törökszentmiklósi lakos ellen, bej. aug. 26, fsz. szept. 2, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Rácz Albert. — A nagykikindai tszéknél Scháffer János helybeli kereskedő ellen, bej okt. 1, fsz. okt. 18, csb. Kovács Kálmán, tg. Póth János dr. — A balassagyarmati tszéknél Eisler Tivadar szécsényi kereskedő ellen, bej. szept. 11, fsz. szept 21, csb. Cscngey Kálmán, tg. Barcza Kálmán. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Ligeti Miklós és társa helybeli cég ellen, bej. szept. 5, fsz. okt. 3, csb. Ipovitz Károly, tg. Tetétleni Ármin dr. — A pozsonyi tszéknél Hammer Pinkász alsókorompai gyáros ellen, bej. okt. 1, fsz. okt. 8, csb. Polgár Ármin dr., tg. Császár Lajos. Pályázatok: A nyitrai jbiróságnál albirói áll. aug. 17 (174) — A szatmárnémeti jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 17 (174) — Anagybustyini jbiróságnál albirói áll. aug. 18 (175) — A pápai jbiróságnál albirói áll. aug. 20 (176) — A csurgói jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 20 (176) — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. aug. 20 (176) — A halmi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 23. (179). Helyreigazítás : Múlt számunkban, a pályázatok rovatában tévedés folytán a kapuvári közjegyzői állást üresedésben levőnek közöltük. Helyesen szentgotthárdi-nak kellett volna ott állnia A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf rakpart 3.