A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 3. szám - Ítélkezés az örökösödési perekben

Hu szonhatqdik évfolyam Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. 3. szám. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG Buda.pesj,JI907. január 2U. Előfizetési árak: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSXGOGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÚT, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐIM KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr. ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 4 korona Fél « _ 8 « Egész « _ 16 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : ítélkezés az örökösödési perekben. Irta Fényes Vince, zilahi tszéki biró. — A nemesi közbirtokossági ingatlanokra, továbbá a volt úrbéreseket illető osztatlan közös erdő, legelő és nádasokra s ezek telekkönyvezési módjára vonatkozó jogszabályok és ezek kiegészítésének szükségessége. Irta O s v á t h Imre, pestvidéki tszéki biró. — Törvényesités praejudicialis keresettel. Irta K a rs a y Béla dr., nezsideri ügyvéd. — Az igazolás kérdéséhez. Irta Dereáno Vilmos, lévai kir, albiró. — A végrehajtási eljárásról szóló törvény hiányairól. Irta S z a b ó Alajos dr., csikszentmártoni kir. albiró. — A nyugdíjtörvény és az egyéves önkéntesi szolgálat. Irta Patzkó Antal dr., nagyváradi tszéki aljegyző. — Belföld (Az igazságügyi tőrvényjavaslatok.) — Irodalom (Wolf Vilmos dr. : Az ügyvédi rendtertás tervezeteiről. — Vita Emil dr.: Egyesületi ) — R ó s a Ferenc dr.: Joggyakorlatunk biztosítási ügyekben. — László Pál: A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata.) — Vegyes. TÁRCA : Epizódok az angol jogélet múltjából. Irta Zsoldos Benő, zombori tszéki aljegyző. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Értesítés. Értesíteni van szerencsénk, hogy az 1906. évi országgyűlési törvénycikkek betűrendes tárgymutatóval ellátott kiadása az ismert nyolcadrét- és zsebalakban már megjelentek s azokat Rátli Mór könyvkereskedése Budapest, V., Gizella-tér 1. t. előfizetőinknek fűzve 4 kor. 40 fill., kötve 6 korona kedvezményes áron bérmentve küldi meg. Ez alkalommal van szerencsénk tudatni, hogy a Rátli Mór cég t. előfizetőinknek az 1907. évi törvénycikkekre is előfizetést hirdet s dacára annak, hogy a képviselőházban felhalmozódott és ez évben letárgyalandó fontos törvényjavaslatok egy terjedelmes kötetet fognak képezni, azokat Ji Jog előfizetői — amennyiben az összeget a nevezett cégnek előre beküldik —fűzve 6 korona, kötve 8 korona kedvezményes áron fogják megkapni. Végül különösen felhívjuk t. olvasóink figyelmét a Ráth Mór-féle törvénykiadásokra, melyek most az egyedül létezó elsőrangú szakférfiak közreműködésével kommentált kiadások, ítélkezés az örökösödési perekben. Irta FÉNYES VINCE zilahi kir. tszéki biró. Hasonló cim alatt A Jog 1906. évi szeptember 9-iki számában feltett Nyilt kérdésemre eddigelé egyetlen reflexió jelent meg, Kubinyi János dr. közjegyzőhelyettes ur tollából, melyben — a helyes álláspont rövid kifejtése mellett — kijelenti a cikkíró ur, hogy nincs tudomása arról, hogy a perbíróságok az örökösödési perekben a hagyatékot is átadnák. Azt én sem állítom, hogy az örökösödési perek bíróságai átadó végzést hoznának, de igenis biztos tudomásom van arról, hogy sok olyan dolgot is bevonnak ítélkezésük körébe, ami szorosan véve a per keretébe s a perbíróság hatáskörébe nem tartozik. A legtöbb perbíróságnak pedig az a megcsontosodott gyakorlata, hogy feljogosítják a peres felek bármelyikét, hogy az ítéletben megítélt jogokat az illetékes tkvi hatósághoz beadandó külön kérvény utján bekebeleztethessék és hogy a jogerős ítéletnek az 1804 : XVI. t.-c. 88. §-a értelmében való közlését a hagyatéki bírósággal mellőzik, sőt sokszor az Ítéletben a hagyatékot át is adják. Ezt az eljárásukat az illető birósságok azzal indokolják, hogy : jogszabály, miszerint örökösödési perekben az öröklési igények minden tekintetben megoldassanak; hogy a perbíróság ítéletét a kereseti zárkérelem korlátai között köteles hozni, már pedig e kérelmen való túlterjeszkedés és a felek fölötti túlságos gyámkodás volna, ha az ítélet tkvi foganatosítását a hagyatéki bíróság utján hivatalból eszközöltetné a perbíróság ; és végül, hogy az 1894 : XVI. t.-c. 88. §-ának indokolása szerint — ccnincsen szükség arra, hogy a hagyatéki bíróság a per befejezése után átadó végzést hozzon, amely alig lehetne egyéb, mint az ítélet tartalmának — joghatályt tekintve — gyengébb reproductiója». A most emiitett gyakorlatot, az ingó hagyatékok tekintetében, gyakorlati szempontból magam sem tartom helytelennek, mert ebben az esetben — tekintettel arra, hogy a hagyatékátadó végzés alapján végrehajtás nem kérhető — magam is szükségesnek látom a perbeli ítéleteknek oly módon való szerkesztését, hogy az ítélet végrehajtása utj'án — az 1894: XVI. t.-c. 88. §-ának indokolása szerint — «az ingókra vonatkozó jognak teljes megvalósulása» bekövetkezhessék. Ennélfogva alábbi fejtegetéseim csak az ingatlan hagyatékokra vonatkoznak, bárha a kifejtendő elvi szempontok az ingó hagyatékokra nézve is teljes mérvben fennállanak. A kérdés alaposabb megvizsgálhatása végett szükséges sorra vennünk az örökösödési pereket, amelyeknek az 1894. évi XVI. t.-c. 77—88. §-aira való tekintettel a következő eseteit különböztethetjük meg: 1. Törvényes öröklés jogcímén a törvényes örökös ellen. 2. Ugyanezen a jogcímen a végrendeleti örökös ellen. 3. Ugyanezen a jogcímen a szerződési örökös ellen. 4. Végrendeleti öröklés jogcímén a végrendeleti örökös ellen. 5. Ugyanezen a jogcímen a szerződési örökös ellen. 6. Ugyanezen a jogcímen a törvényes örökös ellen. 7. Öröklési szerződés jogcímén a szerződési örökös ellen. 8. Ugyanezen a jogcímen a végrendeleti örökös ellen. 9. Ugyanezen a jogcímen a törvényes örökös ellen. Mielőtt ezeket az eseteket egyenkint vennők szemügyre, előrebocsátjuk, hogy azt az esetet, amikor a törvényes, végrendeleti vagy szerződési örökös lép fel a jogcim nélküli birlaló ellen, nem tartjuk örökösödési, hanem egyszerű birtokpernek, mert ilyen esetben a felperes örökösi s az ingatlan hagyatéki minőségének, amelyek a kereset jogalapját képezik, már meg kell állapítva lennie s a vita tárgya csakis az lehet, hogy az örökös vagy a birlaló tud-e erősebb jogot bizonyítani. El kell azonban ismernem, hogy ezt a körülményt igen kevés hagyatéki bíróság tartja szem előtt és a legtöbb jbiróság az örökösöket akkor is perre utasítja, ha az örökhagyó nevén álló s ekként a hagyatékhoz leltározott ingatlant idegen személy tartja birtokában; holott ilyenkor az lenne a helyes eljárás, ha a hagyaték szabályszerűen átadatnék s az örökösök ennek megtörténte után csak az ingatlan birtokáért indítanának pert. Ezután a fentemiitett pereket egyenkint véve szemügyre, a következő eredményre jutunk: Ad 1. Ha a viszály a törvényes örökösök között tor ki, akkor mindenik fél a törvényes öröklés jogcímére hivatkozik és 4 eset lehet, u. m. a) Maga az öröklési jog, vagyis az örökösiminőség vitás és az eldöntendő kérdést az képezi, hogy a peres felek közül ki vagy kik a törvényes örökösök ? Ennek eldöntésével tehát a perbíróság feladata be van fejezve. b) Vitás lehet a törvényes örökösök között a hagyatékban való részesedés aránya vagyis az. hogy ki és minő fokban rokona az örökhagyónak ? Ha tehát a perbíróság ezt megállapította : hatáskörét teljesen kimerítette. c) A vita tárgyát a hagyaték misége, vagyis az képezi, hogy bizonyos ingatlan vagyontárgyakra — melyeket egyik vagy másik örökös mint sajátját tart birtokában — kimondassék, hogy az a hagyatékhoz tartozik. Ebben az esetben is, ha a a perbíróság a vagyonjogi természetét megállapítja, — feladatát teljesítette. d) A per tárgyát az előre kapott érték beszámítása, vagyis az képezi, hogy egyik vagy másik törvényes örökös már előbb részben vagy egészben kielégítést nyert. Ebben az esetben tehát sem az örökösi minőség, sem a hagyaték állaga Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.