A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 30. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 12. [r.]

120 A JOG Minthogy a fel folyamodás lényegében a sorrendi végzést támadja meg, a kir. it. tábla a sorrendi végzést is felülvizsgálat alá vette. A sorrendi tárgyaláson a végrehajtató kifogásolta P. Sándornak a II. 5. és 6. tétel alatt felszámított követelését azon az alapon, hogy a befolyt vételár letiltása azok bekebelezését megelőzi. Ezt a kifogást, amely tulajdonképen a N. Albert és társai érdekében van, az elsőbiróság elvetette abból az okból, mert a bekebelezett követelések megelőzik a be nem kebelezett követeléseket s a letiltás joghatálya csak az összes bekebelezett követelések után fenmaradó feleslegre terjed ki. Ez az álláspont a fennforgó esetben nem helyes; mert az árverés után befolyt s bírói letétben levő vételárra a N. Albert s társai javára az 1881 : EX. t.-c. 83. §-ának megfelelően foglalás vezettetvén s az erre vonatkozó letiltó rendelvény a tkvi hatósághoz még 1904 aug. 2-án megérkezvén, ez a joghatályos • foglalás megelőzi a P. Sándor részére később, csak 1\905. febr. tO-én és március 4-én szerzett rangsorral történt zálogjogi bekebelezéseket, amelyek mivel az árverés megtartása, sőt a vételár befizetése után voltak elrendelve és az árverés jogerőre emelkedett, szintén csak a vételárra irányuló foglalás szempontja alá esnek. Ehhez képest a sorrendi végzés vonatkozó része megváltoztatandó s N. Albert és társai követelése a P. Sándor követelései előtt volt sorozandó. 1905 november 16. 199. §. 1. A felfolyamodás visszautasittatik, mert a II. bírósági végzésnek az a neheztelt rendelkezése, mely szerint a felfolyamadó tőkekövetelése után a 8°/0-ot meghaladó 22%, illetve 30% kamat-járandóság sorozása megtagadtatott, az első bíróság végzésével egyező, az 1881: EX. t.-c. 199. §-a értelmében pedig az elsőbiróság végzését helybenhagyó II. bírósági végzés ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (Kúria: 6,062/899). 2. Amidőn a kir. Ítélőtáblának végzése ellen érdemben további felfolyamodásnak nincs helye a másodbirósági végzésnek a pénzbírságra vonatkozó rendelkezése ellen nincs felfolyamodásnak helye. Tényállás: A. S. pénzintézet, további B. F. és társai felpereseknek P. J. és trsai elleni ingatlan árverési ügyében B. F. és trsai végrehajtatok a kielégítési sorrend tárgyában hozott elsőbirósági végzés ellen felfolyamodást adtak be. A kir. it.-tábla az I-ső birói végzés felebbezett részét indokaiból helybenhagyta és egyben a végrehajtási törvény 34. §. értelmében a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó 1881: LIX. t.-c. 60. §-a alapján felfolyamodókat 100 K. pénzbirságnak a kir. kincstár részére a b) . . . kir. adóhivatalhoz 15 nap különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére büntette. A birságért a felelősség elsősorban a felfolyamodást ellenjegyző P. R. ügyvédet terheli, kinek visszkereseti joga felével szemben csak az esetben van, ha nevezett megbízói külön írásbeli utasítása folytán élt felfolyamodással. Kúria: P R. ügyvéd által a pénzbírság kiszabása ellen beadott fel folyamodás felett végzett: A felfolyamodás visszautasittatik, mert a II-odbiróságnak a kielégítési sorrend tárgyában hozott helybenhagyó végzése ellen az 1881 : LX. t.-c. 199. §. értelmében a további felfolyamodás megengedve nem lévén, a kir. Kúria 6. számú döntvénye értelmében, ennek a másodbirósági végzésnek a pénzbirságra vonatkozó neheztelt rendelkezése ellen sincs felfolyamodásnak helye. (Kir. it. tábla 3,179/1904.) (M. kir. Kúria 9,395/904. sz.) 200. §. 1,119/1906. I. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla. Végzés: Az elsőbiróság idézett keletű és számú végzésének felfolyamodással egyedül megtámadott az a része, mely szerint a per megindítása igazolása esetében az 1—8. és 10. pont alatt sorozott összegek és kamatai teljes egészükben kiutaltatnak és a még fönmaradó összeg a 9. pont alatt körülirt követelés kielégítésére sorozott 2.400 K. fedezetére a per jogerős befejezéséig birói letétként kezeltetni rendeltetett, a végzés többi részeinek érintetlenül hagyásával részben és akként változtatik meg. hogy az 1—8. és 10. pont alatt sorozott összegek és kamatai teljes egészükbeni kifizetése után fön- i maradó összegből 2.400 K. rendeltetik a per jogerős befejezéséig birói letétként továbbra is kezeltetni; az ezen összeg után fenmaradó összeg és a Etéti kamatok pedig a 11. pont alatt I körülirt követelés részbeni fedezetére utaltatnak ki. indokolás. Az 1881. évi EX. t.-c. 200. §-ának rendelkezése szerint a telekkönyvi hatóság a sorrendi végzésben megállapítani tartozik azon összegeket, amelyek a megindítandó per jogerejü eldöntéséig továbbra is birói letétben tartandók. A hivatkozott törvénycikk 202. §-ának rendelkezése szerint pedig azon hitelező részére, kinek követelése ellen alaptalan kifogás emeltetett, a kifogást tevők a birói letétel után járó és a hitelezőt illető kamatkiilómbőzetet egyetemlegesen megtéríteni kötelesek és jogot ad a hitelezőnek, hogy ha követelését más hitelezők támadják kifogással meg, a sorrendi tárgyalás során felvett jegyzőkönyvben követelni azt, hogy a fentebbi követelése a kifogást tevő hitelezők által biztosittassék. A fentebbi rendelkezésekből folyik, hogy ha a hitelező követelését nem az adós, hanem más hitelezők támadják kifogással meg, akkor csak a bekebelezett követelés tőkeösszege, ennek netalán bekebelezett járuléka és a tőkeösszegnek a kiutaló végzésnek a birói letéthivatalba való megérkezése napjától számítandó időközi letéti kamatok tartandók további birói letétben vissza. Miután pedig az elsőbiróság sorrendi végzésében a perre utasítás következtében megindítandó per igazolása esetében az 1—8. és 9. tétel alatt sorozott követeléseket és ezek járulékait teljes egészükben kiutalta és az ezen tételek kifizetése után föntmaradó összeget rendelte továbbra birói letétben hagyni, annak meghatározása nélkül, hogy mily összeg hagyandó birói letétben, miután továbbá az 1—8. és 9. tételek és ezek kamatai kifizetése után föntmaradó összeg előre láthatóan a 10. alatt sorozott 2,400 koronát meghaladja, az elsőbiróság végzésének felfolyamodással egyedül megtámadott e részét a rendelkező rész szerint részben megváltoztatni és kimondani kellett, hogy a per megindításának igazolása esetében a 10 t. alatti követelés fedezetére 2,400 korona tartandó birói letétben és hogy ezután föntmaradó összeg a sorrend szerint következő 11. tétel alatti követelés részbeni fedezetére utalandó. A 2,400 korona összeg utáni letéti kamatok visszatartása tárgyában külön rendelkezés teendő nem volt, mert a magyar királyi Kúriának XIII. szám alatt hozott teljes ülési döntvényére való tekintettel is K. Mihály hitelezőt, akinek 2,400 korona követelése után kamat bekebelezve nem lett, ezen követelése után a törvényes kamatot csakis a letéthivatal által történendő fizetés idejétől igényelheti, ezen időpontnak pedig a kiutaló végzésnek a letéthivatalba való megérkezése napja tekintendő, amely napon részéről ezen összeg felvehető lett volna, ha ezt a perre utasítás meg nem akadályozza, miután pedig a 2,400 K. továbbra is birói letétben tartatik, ezen öszszeg után a letéti kamatok tovább folynak s ezek a birói letéthivatal által minden külön intézkedés nélkül visszatartandók. (1906. május 11.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A győri tszéknél Khon Zsigmond helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 31. fsz. szept. 7, csb Zsitvay Géza dr, tg. Perl József.— A budapesti keresk. és váltótszéknél Szálai Edéné és társa gyermekruhakészitési kereskedői üzlet ellen, bej. Fartsek Gyula dr.. tg. Meller Izsó dr. — A rimaszombati tszéknél Atlasz Mina jolsvai kereskedő ellen, bej. szept. 14, fsz. szept. 28, csb. Fodor Zoltán, tg Czibur Imre. — A budapesti keresk. és váltótszéknél ifj. Mandits Sándor és társa helybeli cég ellen, bej. aug. 27, fsz. szept. 26, csb. Hoselitz Gyula dr., tg. Bauer Mór dr. — A nagyváradi tszékuél Klein Ödön helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 26, fsz. szept. 16, csb. Vámosy Mihály, tg. Poynár Szevér dr. — A budapesti kir. tszéknél Malynga Győző helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 10, fsz. okt. 8, csb. Mezey László dr., tg. Nigrinyi György dr. — Az egri tszéknél Markstein Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 14, fsz. okt. 12, csb. Mikovinyi Jenő, tg. Barsay István dr. — A nyíregyházai tszéknél Morvái Soma nyíregyházai lakos ellen, bej. aug. 24, fsz. szept. 24. Szunyoghy Béla, tg. Kovács Miklós dr. — A lőcsei tszéknél Berger Hermán iglói cég ellen, bej. aug. 27, fsz. szept. 20, csb. Putz Mátyás, tg. Soós László. — A rimaszombati tszéknél Schőn Lipót nagyrőcei kereskedő ellen, bej. szept 16, fsz. okt. 5, Fodor Zoltán, tg. Botto Gyula. — A kolozsvári tszéknél Hunvald Lipót és fia helybeli cég ellen, bej. aug. 31, fsz. szept. 19, csb. Ternovszky Béla dr., tg. Óvári Elemér dr. Pályázatok : A sümegi jbiróságnál álbirói áll. aug. 3 (162) .— A pécsi közjegyzői kamaránál a perlaki közjegyzői áll. aug. í (163) — A turócszentmártoni jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 6 (164) — A nagytapolcsányi jbiróságnál albirói áll. aug. 7 — (165) — Az alsővereckei jbiróságnál albirói áll. aug. 8 (166) - A szombathelyi közjegyzői kamaránál a kapuvári közjegyzői áll. aug. 8 (166) - A csíkszeredai ügyészségnél ügyészi áll. aug. 8. (166). — A kolozsvári közjegyzői kamaránál a székelykercszturi közjegyzői áll. aug. 8 (166) — A «yulai tszéknél aljegyzői áll. aug. 9 (167) — A zsolnai jbiróságnál albirói áll. aug. 9 (167). A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Rudolf-rakpart 3. V., Kálmán-utca 16.