A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 2. szám - Törvényjavaslat a családi otthon védelméről (homestead) Franciaországban

A JOG hogy e szerint vádlottak a vasvillát a lopás megkönnyítése s nem a netaláni ellentállás legyőzése végett vitték magukkal a vasvilla tehát ez esetben nem tekinthető támadásra vagy védelemre szolgálandó fegyvernek, az elsőbiróság helyesen mellőzte a B. T. K. 337. §-a szerinti minősítést, ugyanazért a tábla az elsőbiróság ítéletét a minősítés tekintetében felebbezett részében helybenhagyta. A m. kir. Kúria (1906. május 10 én, 4,928. sz. a.) A főügyésznek semmisségi panasza folytán: A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok: Minthogy a tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy vádlottak, illetve S. Ferenc vádlott a vasvillát nem támadásra vagy védelemre szolgáló fegyver gyanánt, hanem abból a célból vitték magukkal, hogy azzal mint gazdasági eszközzel, a pajtába elhelyezett széna birtokba vételét megkönnyítsék s igy a tábla nem tévedett, mikor a vád tárgyává tett lopásnak a B. T. K. 337. §-a szerinti minősítését mellőzte: ennélfogva a főügyésznek a B. P. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett semmisségi panaszát mint alaptalant, a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmé' ben el kellett utasitani. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 1895: III. Italmérési jog kártalanítása. Ha az italmérési jog-kártalanitási összeg akként utaltatott is ki, hogy az a volt urbéreket illeti, mindazonáltal a kótméuyezett kötvénynek a község nevére leendő kiállítása s ennek részére leendő kézbesítése rendeltetett el: a volt úrbéreseket a kártalanítási összeghez egyéni jog nem illeti s az arányos részesedési jog általuk önállóan el nem adható s az esetleges vevő a megvett kötvényt a községnek ellenszolgáltatás nélkül kiadni tartozik. T: 169/1903. A per érdemében alperes azzal a kifogással élt, hogy a kereseti italmérési kártalanítási kötvény tulajdonjoga a m. r—i volt úrbéreseket illeti, akiknek a részesedési jogát alperes megvásárolta, ennélfogva a kereseti kártalanítási kötvény az ő tulajdonává vált. Minthogy azonban a keresethez B) alatt csatolt jogerős másodbirósági végzéssel a kérdéses italmérési jog kártalanítási összege akként utaltatott ki, hogy az összeg a m. r—i volt úrbéreseket illeti ugyan, de arról kötményezett kötvény kiállítása és annak M. R. politikai község elöljárója kezéhez való kézbesítése rendeltetett el, ennélfogva a m. r—i volt úrbéreseket a kereseti kártalanításhoz egyéni jog nem illeti meg, hanem az a volt úrbéresek összességét, a mindenkori volt úrbéresek egyetemét illeti, amely okból az egyes volt úrbéresek a kártalanítási összegből őket illetett képzeleti részesedési jutalékokat önállóan el nem adhatták és következően azokat alperes, mint vevő, meg nem szerezhette, minélfogva alperes a kötvényt M. R. községnek kiadni köteles. M. R. község a kereseti kötvény névértéke megfizetésére nem kötelezhető, mert a másnak kárával való gazdagodás nem a felperes községgel, hanem az úrbéri jutalékokat eladott egyes volt úrbéresekkel szemben foroghat lent. (Kir. Kúriának 1902. december 29 én 260/902. sz. a. kelt ítélete). Elbirtoklás. Szám: 98. I. A földesurakat, illetve a közbirtokosságot illető, habár még arányosítva nem volt italmérési jogot a község elbirtokolta az által, hogy az urbériség megszűntétől számított több mint 30 éven át a kérdéses jognak az állam által történt megváltásáig szakadatlanul kizárólagosan gyakorolta, mert az a jogi nézet, hogy a földesúr és jobbágy között elbirtoklásnak nincs helye, mint tisztán az úrbéri viszonyon alapuló jogi nézet, e viszony megszűntével jogosultságát vesztette és jelenleg már csak annyiban nyerhet alkalmazást, amennyiben az úrbéri viszony fennállásáig gyakorolt birtoklás ideje számításba nem vétethetik. Az az elv, hogy a még non arányosított birtokossági javakban elbirtoklásnak helye nincs, az esetben nem volt alkalmazható, mert ez csakis a közbirtokosoknak egymás közti viszonyára vonatkozik, de nem egyszersmind a közbirtokosságon kívül álló harmadik ssemélyeknek akár az egész közbirtokosság, akár annak egyes tagjaival szemben való viszonyaira is. A 30 évi elbirtoklásra nincs szükség a jogszerű cím kimutatására. (Kúria 74'897. sz.) Póttized-kárpótlás felvételére jogosult fél. 1,258/897. tábl. A póttized-kárpótlásra jogosult elhatározása folytán a kárdótlás a magát hitelesen egyedüli kizárólagos rendeleti örökösnek kimutatott félnek .utaltatott ki a törvényes örökössel szemben, mert az összes hagyaték a végrendeleti örökösre lett átruházva (a 3,791/867. sz. a. Ig. rend. 4. pontja, 1895:111. t.-c.) (Kúria 1795/897.) Az előleges kiutalás idejében a vesztett urbériségele kárpótlására be nem jelentett igények érvényesítése a póttized-kárpotlás során. Szám: 3,153/97. Azok az igények, amelyek a vesztett urbériségek és tizedek során kiadatni határozott eredeti vagyis előleges kárpótlások kiutalása idején már fennállottak, de az 1856. január 1-én kibocsátott nyilt parancs 25. §. rendelkezéséhez képest ama kárpótlásokra nem jelenttettek be és az alkalommal jogszerűen elismert jogosult irányában utóbb nem érvényesíttettek, az 1895. III. t.-c. alapján 1895. október 2-án 41,153. sz. I. M. rendelettel kibocsátott utasítás valamint az ezzel követendőnek kimondott 1867. július 9-én 3,791. sz. I. M. rendelet értelmében a póttized-kárpótlás kiutalásánál ennek jogi természeténél fdgva az eredeti jogosult és illetőleg örökösének kifogása mellett figyelembe nem vehetők, vagyis a póttizednek az utóbbiak részére való kiszolgáltatását nem gátolják. (Kúria: 5228/97.). Az 1895. évi III. t.-c. által megállapított póttized-kárpótlások az eredeti vételjogosultat illetik és nem régibb tizedkárpótlási igényvásár lejárt. Szám 1,167 98. I. Az 1895. évi III. t.-c. alapján folyósított póttizedkárpótlások a törvény rendelkezése szerint a tizedkárpótlások felvételére jogosultaktól visszatartott összegek kiegyenlítéséül szolgálnak, miért is azok az eredetileg kártalanított jogosultat, illetve annak jogutódait illeti. A póttizedkáipótlás feletti s az érdekeltek által függőben tartott tárgyalás felvételére nincs jogosítva az, kinek igénye bejelentve nincs. Szám: 775/900. Az, ki a póttizedkárpótlások iránti igényét sem a földtehermentesitési alapigazgatóságnál elő nem jegyeztette, sem azt az eljáró kir. törvényszéknél be nem jelentette, az ily — érdekeltségére nézve iratszerüleg nem igazolt — igénylő az érdekeltek által függőben tartott tárgyalás felvételére nem jogosult. (Kúria 895/900.) A póttizedkarpótlás jogi természete. Szám: 775/900. A póttizedkárpótlások kifizetését csak az 1895 : III. t.-c. rendelvén el, azt tehát olyan kárpótlásnak tekinteni nem lehet, melynek vételára az idézett törvény hatálybalépte előtt meghatározható lett volna. (Kúria: 895/900.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Blau Dánie helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. márc. 2, csb. Fertsek Gyula dr., tg. Németh Imre dr. — Az aranyosmaróthi tszéknél Deutsch Márk garamvezekényi kocsmáros ellen, bej. febr. 16, fsz. márc. 4, csb. Zsámbokréthy Tivadar dr., tg Kersék János dr. — A debreceni tszéknél Pásztor Gyula és társa helybeli cég ellen, bej. márc. 14, fsz. ápr 4, csb. Szoboszlay Sándor, tg. Megyery Pál dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Weinstock Simon helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 13, csb. Görömbey Balázs, tg. Klein Károly dr. — A pozsonyi tszéknél Kohn Gyula nagyszombati, Kohn Salamon és Kohn Miksa kátlóci lakosok ellen, bej. febr. 15, fsz. febr. 20, csb. Polgár Ármin dr., tg. Bogsch Károly dr. — A nyitrai tszéknél ifj. Wohlstein Vilmos krencsi lakos ellen, bej. jan. 29, fsz. febr. 1, csb. Névery Ignác, tg. Spitzer Gyula dr. — Ugyanott Wohlstein Ármin ellen, ugyanazon körülmények között. — A veszprémi tszéknél Lázár Miksa pápai szabóiparos ellen, bej. márc. 4, fsz. márc. 15, csb. Misley Sándor dr., tg. ( 'soknyay János dr. Pályázatok : A kunszentmártoni jbiróságnál birói áll. jan. 20 (3) — Az ilosvai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 22 (4) — A pécskai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 24 (6). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Csepreg B. F. dr. Bognár - Einbeck érk. 908/906. v. sz. a. eaGrecsák, n. e. — Dárda N. K. dr. A levelezőlap elment. — Fogaras M. A. dr. Vlad—Rohrlich és Voda-Rohrlich érk. 8,938—39 906. p. sz. a. ea. Plopu, n. e. — Kassa N. V. dr. Körtvély—Babarcsik (7,06^/905, ea. Vörösmarty) jan. 8 rmv. — Nyiri—Szitás (7,429/905, ea. Tomcsányi) jan. 9 fo. — Mohács R. L. dr Bosnyák—Borics (7,598/905, ea. Istvánffy) dec. 28 hh. — Sárvár Sch. A. Kirnbauer—Felsőbüki Nagy érk. 3,178/905. sz. a. nov 7 hh. - Molnár—Sárvári Elektromos Őrlési Váll. érk. 5.164/905. sz. a. ea. Polgár, n. e. — Szepesváralja H. S. Eperjes—.Schmidt nem érk. e»l'A» MKvtNVTÁMAUU) NYOWOjÜA auDAPMTl*