A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 30. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 12. [r.]

A JOG A városi elem terjedését szerették volna a wighek meggátolni s a falusi népességnek túlsúlyt biztosítani az alsóházban. Viszont a toryk ragaszkodtak a régi rendszerhez, mely többségüket biztosítaná. Különösen a választási jogok épségben tartása mellett is, legsérelmesebbnek tartották s ebben a pártok megegyeztek, a választó és a képviselő közötti viszonyt, tehát az activ és passiv választói jog akkori fennállását és egymáshoz való viszonyát. Arra nagy gondot iparkodtak fordítani, hogy módját ejtsék s elejét vegyék az oly képviselőtestületnek, mely visszaél a választók bizalmával s hogy azokat ne lehessen megvesztegetni. Nagy baj volt az is, hogy az alsóház tekintélyét csorbította, hogy szabályozott incompatibilitási törvényt nem alkottak még. A hosszú parliament által megkezdett, de végleg nem rendezett bili, a három évenként összehívandó parliamentre vonatkozólag újra részletesebben kidolgozva kerül tárgyalás alá, s minthogy a rövid ideig tartó parliamenti időszak egyik óveszköze annak, hogy a nemzeti közérzület ellen működő alsóházat a közvélemény befolyása révén a rövid idejű együttülés után megbüntesse, kibuktassa s ne tűrje kénytelenkelletlen hosszú ideig azt a képviselőtestületet, melytől bizalmát a nemzet megvonta s amelyet a király ennek dacára nem akar feloszlatni. //. Károly egy izben nem hivott össze három évig parliamentet, hiába volt meg az erre vonatkozó bili. Sanctio kellett volna hozzá, hogy a király büntetlenül ne ismételhesse ezt az alkotmányellenességet. A hivatalnokokra vonatkozólag az alsóház csakis az alsóbb rendüekre nézve mondaná ki az összeférhetetlenséget, — s néhány az ügyek élén álló, a közigazgatás vezérletével megbízott hivatalnokot be kellene vonni. Ezek a tekintelek, hogy, hogy nem, nem foglalkoztatták komolyan a parliamentet s nem tudták megvonni a határvonalat a bebocsátható és be nem bocsátható hivatalnok között. Azt hajlandók lettek volna megtenni, hogy az uj parliamentre vonatkozólag határozzanak, de az, aki akkor benn ült, az tarthassa meg hivatalát. Az önzés, a kicsinyesség nem késztette őket pirulásra. A hivatalnokok elleni bili ily értelemben átment az alsóházon, a felsőházban liárotn szavazattal megbukott. A parliamentnek három évi ülésszakára vonatkozó bili a lordok házában Shrezvsbury indítványára nagy ellenzés nélkül átmegy s az alsóháznak ünnepélyesen átküldetett. Az alsóházban a whigek pártolták, ez azt jelenti, hogy a toryk ellenezték. Érdekes Old l'itus beszéde a bili mellett :•>) «A parliamentek a mannához hasonlítanak, melylyel Isten ellátta a választott népet. Igen kitűnőek, amíg frissek, de ha sokáig tartják őket, ártalmassá válnak, megromolván, bűzhödt férgek tenyésznek abban, ami kezdetben édesebb volt a méznél*. Szerinte az alsóházba a nép küldi képviselőit, tehát elveik szerint valók, de ha a közvélemény megváltozik s az alsófiáz továbbra is ugyanazon elemekből áll, ugy a nemzet ártalma a dolgozik, attól jó minél előbb szabadulni. Némelyek csak azért is ellenezték a három éves bilit, mert : ami a peerektől jön, gyanúval kell fogadni s csak azért is cl kell vetni, — mert onnét származott. Ez előítélet, mely nem méltó az alsóházhoz. Végre is az alsóházban a harmadik olvasás keresztülment kétszáz szavazattal százhatvanegy ellen, —- de egy módosítással: «A felsőház által a képviselőknek engedett időhalasztás január elsejétől március huszonötödikéig meghosszabbittatik olykép, hogy még egy ülésszak kiteljék». A király a szentesítést az ülés végső napjáig függőben hagyta. Azok, akik a bilire szavaztak, nem tudták, hogy a bili mellett szavazással a parliamenti viták és szavazások szoros titokban tartására hozott szabályok ellen cselekedtek, ha nem is közvetlenül, de mindenesetre közvetve, mert a képviselők gyakori fluctuatiója, minthogy beszámolni voltak kénytelenek, mind többször nyernek alkalmat a parliamentben történt dolgok közlésére. A király nem tudta elhatározni magát a szigorított hároméves bili szentesítésére. Miniszterei féltek az alsóháztól javasolták, hogy szentesítse. A király azon rágódott szüntelenül, hogy a szentesítéssel csorbítani fogja tekintélyét. Tcmplc Vilmos, a királynak javasolta a bili szentesítését, és javasolása indokolása végett (maga beteg volt, nem mehetett el) Swift Jonathánt, Gulliver szerzőjét küldte el. 1694 március tizennegyedikén a király a képviselőházat a lordok háza sorompói elé hivatta. A hároméves parliamentről szóló bili címének felolvasása után tudtul adatott, hogy a király és a királyné ezt a kérdést fontolóra veszik. A kihirdetés után a parliamentet elnapolta. Az alsóháznak kezében a legveszedelmesebb fegyver, mely biztosítja az angol alkotmányt. Vilmosnak, a ravasz uralkodónak ezt tudnia kellett volna. Az alsóháznak volt módja, hogy a legteljesebb befolyást gyakorolhassa a végrehajtó hatalomra, mely a Plantageuetek, Tudorok és Stuartok alatt még nem volt meg. Ez, mint Macaulay írja,0) nincs törvénybe foglalva,, nem is emiitik a patlamenti határozatok. A forradalom lezajlása után bontotta ki szárnyát s éreztette vaskarmaival, hogy mindenhatósága kezdődik. Ez az eszköz, helyesen intézmény, a minisztérium. —^ (Folytatása következik.) /v^Zl Mfx"s) Macaulay: 1. m. V. 100—101. f <JJ 7 \<\ ") i. m. V. 201. 1. 1<£V J£ Vegyesek. Res judicata kérdése, felhívási perben hozott ítéletnél. Az alkalmi egyesülés üzletvezető tagjai azon a cimen, hogy az üzlet veszteséggel végződött, bizonyos összeget szedtek be a többi tagoktól. Utóbbiak később az üzletvezető tagok ellen felhívási keresetet inditotlak, melyben azon az alapon, kogy az üzlet tényleg nyereséggel végződölt, a nyereségből reájuk eső résznek megfizetését követelték. A keresetben a bevételeket és kiadásokat nem részleteztek. A felhivottak számadást nem adván, a felszámított nyereségi összeg megfizetésére köteleztettek. A felhívok ezután ujabb pert indítanak, melyben egyedül azon az alapon, hogy jogerősen megállapittatott, hogy az üzlet nyereséggel végződött, a veszteség cimén befizetett összegeket követelik. A bevételeket és kiadásokat ebben a perben sem részletezik. A kereset elutasittatott, mert: a számadás előterjesztésének elmulasztása folytán hozott jogerős marasztaló ítéletre a felhívott is itélt dolgokként hivatkozhatikabban a vonatkozásban, hogy a letelt időre egyébbel nem tartozik, mint felszámított és megítélt összegei; a felhívó csak ugy érvényesíthet ujabb követelést, ha az ujabb perben a számadás egész anyagának előterjesztésével kimutatja, hogy a felhívási perben tévedett és hogy a felhívott tényleg többel adósa. (A m. kir. Kúria 1907. jun. 7. 114. G. 115/V. sz. a.) A telekkönyvi betétszerkesztésnél közúthoz tartozónak felvett, de magános által birtokolt területen az ut megnyitása miatt ingatlan visszabocsátása iránt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsoi 1906. December 21-én hozott határozata.) A községi pótadók után késedelmi kamat szedhető. A belügyminiszter 1907. évi 74,275. sz. következő nagyfontosságú határozatot hozta B. vármegye közönségének: Bizottsági közgyűlésben hozott határozatát, melylyel K. és G. községek képviselőtestületeinek azon megállapodásait, melyek szerint kimondották, hogy a községi pótadók és minden egyéb, az adók módjára beszedhető községi követelések után késedelmi kamatot szednek, megsemmisítette, a nevezett községek elöljárói által beadott felebbezés folytán fölülbírálván: határozatát megváltoztatom és a szóban levő községek képviselőtestületének idézeti határozatát érvényre emelem. Mert miként 41,827/1900. B. M. számú határozattal is már kimondatott, törvényességi okok nem állanak útjában annak, hogy amelyik község azt elhatározza, azon községben a községi pótadók után késedelmi kamat szedessék. Ugyanis a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. t.-c. 39. §-a értelmében : «Az egyenes adók négy egyenlő részben : és pedig minden évnegyed első napján, tehát január, április, július és októben 1-én esedékesek és az illető évnegyed közepéig fizetendők.» Az idézett törvény 41. §-a értelmében : «Azon adózó, aki a 39. és 40. §-ban megállapított fizetési határidők leteltéig tartozását le nem rója, évi ö0/^ késedelmi kamatot fizet az egész évnegyedre, azon összegek után, melyekkel hátralékban maradt.* Az idézett törvény 43. § a szerint / «01y községekben, melyekben az állami egyenes adókra községi adópótlék törvényszerűen kivetve van és a községi pótlékot az adószedő az államadóval együtt szedi, részletfizetések alkalmával a befizetett vagy végrehajtás utján behajtott összeg azon arányban számítandó az állami és a községi adótartozás lerovására, amely arányban áll az államadó mennyisége a községi adó mennyiségéhez.* Abból, hogy a törvény a késedelmesen fizetett állami adók után a késedelmi kamatok fizetését megköveteli, továbbá abból, hogy a községi pótadónak az államadóval együttes szedése alkalmával befolyt, illetőleg a végrehajtás utján behajtott összegnek államadó fejében és községi pótadó fejében való arányos elszámolását irja elő : önként következik, hogy a községi pótadó befizetésére ugyanazok a határidők érvényesek és hogy a törvény az adózóknak a községi pótadóra nézve, fennálló fizetési kötelezettségét ugyanoly elbiráiás alá kívánja venni, mint az állami adóra vonatkozó fizetési kötelezettségét, következésképpen a községi pótadó befizetésének elmulasztása esetén a késedelmi kamat éppúgy fizetendő, mint a késedelmesen befizetett állami adók után, A most előadottakat megerősíti az 1886 : XXII. t.-c. 139. §-a is, mely szerint a községi adó behajtásánál az 1883 : XLIV. t.-c. rendeletei irányadók. Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozliatunk. Hatvan L. A. dr. Bajza—Lakner jun. 19, rendelv. — Sipos— Kürty n e. — Spett Keglevich érk. 6,885/906. sz. a. ea. Nyeviczkey, jun. 27 rhh. rmv. — Keglevich—Kuffer érk. 6,793/907. sz. a. ea. Kacskovics, jul 2 hh. — Dencs-Dencs érk. 6,791—2/907. sz. a. ea. Gál, n. e. — Nagy—Nagy érk. 2,312/907. sz a. ea. Gei«er, jun. 25 rhh. — Müller— M. A. V. érk. 2,761/907. sz. a. ea Gál, jul. 1. hh. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsat) jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. ÁseASÁO NYOMÓIM PUOAPMT