A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 30. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 12. [r.]

A JOG 223 keztében a közjegyzőkre vonatkozó egyéb rendelkezésekkel szemben kizárok. Ezáltal az osztály megejtése is a hagyatéki eljárás körébe van utalva és az 1894: XVI. t.-c. 55. §. 6. pontja értelmében az 1894: XVI. t.-c. 117. és 119. §-okban meghatározott díjátalányért erre a kir. közjegyzők kötelesek is. Idevonatkozóig az ig. miniszter urnák (20,833/907. IV.) legutóbb is alkalma volt kijelenteni, hogy: «az 1894: XVI. t.-c. 55. §. 6. pontja értelmében — ha az örököstársak a hagyaték {elosztását kívánják — az egyességet a közjegyzőnek kell megkísérelnie és az ő kötelessége a létrejött egyességet a hagyaték tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvbe — vagy a 60. §. esetében a külön jegyzőkönyvbe foglalni, amely osztályegyezségnek — az ingatlanok szétdarabolása esetében a vonatkozó vázlatrajz kiegészítő részét alkotja, amely a tárgyalási jkvhöz csatolandó, vagy a külön jegyzőkönyvbe foglalandó. Nincs tehát töt vényes alapja azon szokásos eljárásnak se, hogy a feleket egyes közjegyzők ily osztályterv és vázrajz beszerzésére és bemutatására hívják föl.* Határozott véleményem szerint kétségen fölül áll, hogy a királyi közjegyzők az egyes hagyatéki ügyeket a birósag megbízásából folyóan csakis az 1894: XVI. t.-c rendelkezéseinek megfelelőéit tárgyalhatják és mindaddig, amig a bírói megbízás fennáll, a megbízás értelmében való tárgyalást befolyásoló oly megbízást, amely az 1894: XVI. t.-c. rendelkezésein kívül esik és amely a hagyaték tárgyalását bármely vonatkozásban érinti, az érdekelt örökösöktől cl sem fogadhatnak. Ezen elvi álláspontból folyóan a külön okiratszerkesztés kérdése is tiltó rendelkezésnek veendő. Az angol alsóház küzdelme a parlamentarizmusért. IrtaREICH PÉTER KORNÉL, Budapest. (Folytatás.)*) Az országban a nyugtalanság félelmetesen terjed. A sok belés külviszály, Vilmos és fakab harca, bár az akkori idők jellemző vonása a háború, mert Franciaország XIV. Lajos fénykorában nyugtalanítja az európai nagyhatalmakat: mégis ugy látszik, Angliában végzetes következetességgel újra kitör. Az ezen időbeli parliamenti ülésekről alig akad adat vagy leirás a naplótöredéke*) Előző közlemény a 25. számban. ken kivül. A parliamenti pártok helyzete kuszált. Az alsóház szerteszét pártokra szaggatott s a parliamenti fenség nem bir kiemelkedni a pártharcok közül. Maga a tory és whig párt saját kebelében is két pártra oszlik, u. m. az udvari pártra, és azokra, akiket gi umbletoniansoknak') gúnyoltak, s magukat hazafi-pártnak nevezték. A korona szolgálatában mindkét pártbeli férfi volt s ez is egyik oka a szakadásnak. Azonkívül e két nagy párt között a választóvonalat a lord-toryk és Iord-wigek képezik, kik szintén elkülönültek. Az alsóház komoly fontolóra vette az ország állapotát, nagy bizottsággá alakul, hogy a királynak választ adjon eléjük az ország bajai orvoslása végett teijesztett kérdésére. Az alsóház befejezte tanácskozását, eredménye az lett, hogy semmiféle tanácsot nem adnak a királynak. Várták, hogy a háborúk elsimuljanak. A földadó nagyobb mérvű megadóztatását elhatározzák, s azt is, hogy a birtok ujabb és pontosabb becslés alá vétessék. A kipuhatolt évi jövedelem minden pontja után egy bizonyos adótétel rovassák ki. Ez az eredete az Angliában fennálló Landtaxnak. Az alsóház érvényt szerzett ekkor is jogának, mert a lordok háza, bár nem vita nélkül, elfogadta a bilit, szokásához hiven egy neki kedvező clausulát fűzött hozzá. Ugyanis az : ö "birtokaikon a becslést az ő rendjük husz tagjának kell foganatosítani.» Az alsóház a clausulát boszusan és határozott kijelentéssel elveti. A költségvetés nem tökéletes, a zárszámadás szerint állandó a deficit. Gondoskodni akartak kölcsönről, ennek törlesztésére ismét uj adókat vetettek ki. Ugylátszott, hogy Anglia közgazdasági viszonyaiban kimerül. Pedig éppen ebben az időben hallani a parliamentben, hogy a társadalomban általános a jóllét, fényűzés van s csak az alsóház kapzsisága s a többség nem engedi törvényre jutni a gyökeres orvoslást. Túlbecsülték a teher súlyát és kevésre becsülték a polgárok adózási képességét. Elsőizben hoznak bilit, mely megállapítja Anglia consolidált államadósságát s ekkor veti fel fejét egy nagy kérdés: a parliamenti reform. A reformátorok az angol nemzet és jog szelemében dolgoztak a reformon. Amit eddig kifejtettem, az csak sülyedése és emelkedése a parlamentárizmusnak, ott az alsóház nagy factor, de joga és hatásköre nem teljesen határozott, most hangoztatják, hogy a képviselőház az egész nemzet közérzületét hívebben érvényre juttató testületté váljék. Az alsóház tagjainak megállapítása, t. i. az, hogy mely testület küldhet követet, helycsen képviselőt, szabályozva nincs, mert a királyok politikája : lekenyerezni követküldési joggal az arra nem érdemes községet, jelentéktelen várost. A népesség és vagyoni viszonyok nem igen vétettek ilyenkor számba. Ez a rendszer visszatetszést szült. A városok féltékenysége egymásra, azok fejlődése, éles ellentétbe juttatta idővel a tarthatatlan rendszert a valódi szervezett alsóház eszméjével. 4) a. m. mormogó. előadatni; a szerződés többi pontjai azonban fel nem bontatnak és az igazgatóságnak későbbi előadási jogát, valamint a szerzőnek biztosított szerzői jogokat nem csorbítják. 3. Szerző elismeri színművének színpadra való alkalma zására, átdolgozására, szereposztásra — kiállításra — és műsorra tűzésére nézve : az igazgatóság teljes rendelkezési jogát és magának csupán a lehetőleg figyelembe veendő véleményezés jogát tartja fenn, amely azonban nézeteltérés esetében, az igazgatóság rendelkezési jogának csorbítására nem szolgálhat és az igazgatóságnak, szerző véleményezésével netalán ellenkező intézkedése, a szerződés érvényességét nem változtatja meg. • 4. Szerzői, illetve adás-vevési díj fejében : a szerző ugy a 3 első, mint a további előadások után a bruttó jövedelemnek szerződésileg megállapított százalékát nyeri, mely minden egyes előadást követő 5-ik napon lesz kifizetve. A bruttó jövedelemhez, az előadás napjára eső bérleti összegek szerződésileg megállapított százaléka hozzá lesz számítva, ellenben szerző nem tarthat igényt sem az elővételi dijak, sem a rendes és felemelt helyárak közti különbözet utáni tantiéme-ekre (a szerződésnek ezen szövegezése arra vall, hogy a 3 első előadás százaléka jóval nagyobb a későbbi előadások tantiéme-jénél). 5. Szerző halála esetére : a szerzői dijak annak törvényes örököseit illetik. Ilyenek nem létében, a szinmű kizárólagos előadatási joga Budapest területén a Nemzeti Színházra száll és ez másoknak e jogért semmi dijat vagy százalékot fizetni nem köteles. 6. A Bpesten kívüli előadatásra és a műnek kinyomatására nézve, szerző korlátlan rendelkezési jogát lenntartja. Következőleg e szinmű, szerző beleegyezése nélkül, senkinek lemásolásra vagy más használatra a könyvtárból ki nem adható. 7. Szerző viseli egyedül az összes bélyeg- és illetékdijakat és a színház nyugdíjintézete javára a tiszteletdíjból esedékes 1%-ot, mely illetékek minden egyes alkalommal szerzői dijaiból levonathatók. 8. Per esetén illetékes a bpesti IV. ker. kir. járásbíróság és a sommás eljárás. 9. Szerző köteles nevét és művét a törvény 42. §-a alapján a kereskedelmi minisztériumnál beiktattatni. b) Az Opera szerződései. Az Opera nem bir saját nyomtatott szerződési mintákkal, — hanem a szerződéseket esetről esetre írásban köti meg. Ezt magyar zeneszerzőkkel szemben, az esetek ritkasága teljesen indokolttá teszi. Az e szerződéseknél irányadó szempontok bennfoglaltatnak az Opera vezetése és igazgatása tárgyában kibocsátott, 1895. évben kelt és a belügyminiszter 23,138. sz. rendeletével 1895. márc. 22-én jóváhagyott szabályrendeletben.15) Az eredeti operák és ballet-ek, ha azok előszór az Operában adatnak elő, a szabályrendelet VIII., 137. fj-a szerint következőképp dijaztatnak : Egész estét betöltő opera szerzője az első három előadás bruttó jövedelmének egy-egy harmadát, az aznapra eső bérletnek pedig 10%-át, — ezentúl pedig minden előadásért ezeknek 10°/0-át kapja. Egész estét betöltő ballet szerzője a 3 első előadásra a bruttó bevétel 25%-át és az ezen napokra eső bérlet 8%-át kapja. Egész estét be nem töltő daraboknál a dijak a mű terjedelme szerint számittatnak. A Nemzeti Színházban már előadott eredeti operák szerzői : 10%i illetve ha egész estét be nem töltentk: 5% díjazást nyernek (138. §.). A szerző köteles a vezérkönyv és zongorakivonat 1—1 példányát külön dij vagy vételár nélkül átadni (ez az a hires anyag, mely az ügynökök szerződéseiben oly nagy szerepet játszik). A zene és énekszólamok kiíratásának költségeit az ()pera viseli. A zeneszerzők tartoznak a Ubrettistákat és a choreographia elkészítőit kielégíteni. A jelmezképeket a zeneszerző készitteti és azokat ingyen bocsátja az Opera tulajdonába (139. §.). Az operaszerző halála után fizetendő dijak tekintetében az 1884. évi XVI. t.-c. irányadó. Révai Lajos dr. (Folytatása következik.) 15) E szabályrendeletet és a többi operai szerződésmintákat csak akkor vettük kézhez, mikor e munkának nagy része már e lapban megjelent. De jobb későn, mint soha.