A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 29. szám - R. Garraud: Precis de Droit Criminel. Páris 1907. 9-ik kiadás

116 adnak alapot, mert a törvény a kamatok egyenlő sorozása tekintetében ezt a kedvezményt csak arra az esetre engedi, ha a zálogjog nem biztosítási összeg, hanem tényleg fennálló tőkekövetelés erejéig van bekebelezve. 2. A másodbiróság végzésének neheztelt ama része, amelylyel a battói bánya- és kohó-részv. egyletnek 4,781 frt 91 kr. követelésével együtt annak megítélt kamata is soroztatott, helybenhagyatott, mert a kérdésben forgó biztosítéki összeg l.i,000 frt még kimerítve nem lévén, a?mak erejéig a megítélt követelésnek összes megítélt járul, a biztosíték céljához és rendeltetéséhez képest szintén feltétlenül sorozandók. (Kúria 3,541/97.) 192. §. Szám 1,396/1906. I. 1. A kit. Ítélőtábla végzett: Az elsőbiróság végzése felfolyamodással megtámadott részében, mely szerint az 1,429/906. tkvi sz. sorrendi végzés II. 1) b) pontja alatt a besztercei hitel- és előlegezési egylet részére 1,000 K. tőke után és a tőkének rangsorozatában a 8°/o kamat 1901. évi januárius hó 18-dik napjától kezdődőleg soroztatott 417 K. meghatározott összegben, indokai alapján és még azért is helybenhagyatik, mert a végzésben megjelölt előbb megtartott sorrendi tárgyalást és az annak alapján hozott sorrendi végzést azon körülmény, hogv később vissza árverés és utóárverés tartatott, szabálytalanná nem teszi. (1906. évi április hó 25-én.) Meg nem határozott s legmagasabb összeg erejéig biztosíték bejegyzése által fedezett követelés. 5.150/904. 2. Meg nem határozott s legmagasabb összeg erejéig biztosíték bejegyzése által fedezett követelés kamata a tőkével egyenlő sorrendben nem elégítendő ki. 3. Kielégítési végrehajtás törlesztéses kölcsönnél kikötött s a 8% kamatot meghaladó l°j0 bírság erejéig nem rendelhető el. 27. S. ü. é. m. Oly esetben, amidőn a törlesztéses kölcsön bizonyos esedékes törlesztési részlete, ennek 8°/0-os késedelmi kamata és l°/0 bírság erejéig kéretik a kielégítési végrehajtás, a törvény által megengedett legmagasabb kamat, a 8°/<rot meghaladó l°/0 birság erejéig a kielégítési végrehajtás nem rendelhető el. 4. A tökéből egyenlő rangsorban sorozandók a kamatok az árverés napjától az utalványozó végzésnek a letéti hivatalba való megérkezése napjáig. 272/1903. A tőkekövetelés után az árverés napjától tovább folyó kamat az 1881 : LX. t.-c. 192. §. b) pontja értelmében a tőkeköveteléssel egyenlő rangsorban elégítendő ki és ez a rendel kezés az ezen szakasz végbekezdése szerinti esetben is alkalmazandó, mivel az a megszorítás, hogy a hitelező a bekebelezés sorrendjében követelését csak a bekebelezett tőke és annak a bekebelezésben kitüntetett kamatlábbal számított három évi kamatja magasságában számithaíja fel, az ezen szakasz a) pontja alá eső rendelkezésére vonatkozik, ebből folyólag a kir. Kúria XIII. polg. döntvénye szerint az árverés napjától az utalványszó végzésnek a letéti hivatalba érkezése napjáig a kamat is a C) alatti rangsorban volt a hátralékos tőke után sorozandó. (Kúria 1903. jan. 8-án 7,231/1902. sz. a. hozott végzése.) 5. Az 1881: LX. t.-c. 192. %-ának utolsó bekezdése egyetemleges zálogjogokkal biztosított követelésekre nézve is alkalmazandó. 1,512/1904. I. A végreh. törvény 192. utolsó bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a törlesztési kölcsöntőke bekezdésének rangsorában bekebelezett tőkénél ennek az árverés előtti három évre számított kamatánál s az árverés utáni kamatánál magasabb összeg nem sorozható — akkor is alkalmazandó, ha a követelés egyetemleges zálogjogokkal van biztosítva és pedig akár egyidejűleg kerülnek árverés alá a különböző tjkönyvekben foglalt ingatlanok ; és amennyiben alperes jelzálogos hitelezőnek a sorozott összegnél a kötvény alapján tett felszámításai szerint magasabb összegű követelése van, a többlet iránt igényét megfelelő módon és uton érvényesítheti ugyan adósának más vagyonára, akár ingatlanra is, de nem a törlesztési kölcsöntőke eredeti bekezdése rangsorában. (Kúria: 1904 márc. 16. 13,104/903. p.) 6. Az 1881: LX. t.-c. 192. %-ának végső bekezdésében említett követelések bekebelezési rangsorban csak a bekebelezett eredeti töke és 3 évi kamatát meg nem haladó összegben sorozhatok kielégítésre még akkor is, ha az esedékessé vált egyes részletek perlelve voltak, s ezek erejéig a végrehajtási zálogjog későbbi rangsorban be is kebcleztetett. 212/1902. szám. Az 1881. évi LX. t.-c. 192. %-ának utolsó bekezdése szerint az olyan bekezdések kölcsönkövetelések, amelyet a kamat, tőketörlesztés és egyéb járulékokkal is egybefoglaló egyenlő fizetési részletek által előre meghatározott számú bizonyos évek során törlesztendők le, a sorrendi tárgyalásnál a bekebelezés sorrendjében kielégítésre nagyobb összegben nem vehetők fel, mint a bekebelezett eredeti tőke összege és annak 3 évi kamata. Ennél nagyobb összeg még az esetre sem sorozható, ha az esedékessé vált részletek perelve voltak és ezen részletek, valamint az esedékesség idejétől tovább folyó ujabb kamatok erejéig a végrehajtási zálogjog bekebeleztetett; a sorozható összegen felüli követelésnek csakis a végrehajtási zálogjog bekebelezésének sorrendjében kerülhetnek kielégítésre. A kamat a tőke után kikötött rendes kamatláb szerint veendő fel, nem pedig a késedelmi kamatra megállapított %-ban, mert a kettő közti különbözet a tartalék alapjavára fordítandó birság jellegével bir. Az árverés napjától, a kiutaló végzésnek az adóhivatalba való érkezéséig a kikötött kamat jár. Ha az óvadék okmány alapján, bekebelezett követelés érvényessége azért kitolyásoltatik (a későbbi jelzálogos hitelezők által, mert a hitelt nem az óvadékot nyújtó, hanem annak jogutóda vette igénybe, s így a hitel nem az alapul szolgált jogügyletből — causa — ered, aki azonban időközben a jelzálogtárgyat megszerezvén, végrehajtást szenvedetté vált, a végreh. tön'. 197. §. 5. bekezdése alapján a kifogást tevő hitelezők, a követelést felszámító hitelező és adóssal szemben perre utasitandók még az esetben is, ha az időközben tulajdonossá vált végrehajtást szenvedett teljes bizonyító erejű magánokiratban elismerte, hogy a jogelődjét illető, s azzal szemben bekebelezett hitelezést ő vette igénybe, s a rangsor és jelzálogi bekebelezés érvényét önmagára kötelező módon fenntartani kívánta. A perre utasítás arranézve mondandó ki. hogy err e követelések velük szemben joghatálylyal és zálogjogi elsőbbséggel nem birnak; mert a biztosítéki zálog alapján igényelt követelés a biztosítéki zálog alapítás óvadékául szolgált jogügyletből, illetve jogviszonyból — causa — kell, eredjen, s ujabb jogviszonyok alapján abba ujabb követelések jelzálogos hitelezők sérelmére nem helyezhetők bele. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A pancsovai tszéknél Pejka Tódor doiovai kereskedő ellen, bej. aug. 3, fsz. szept. 4, csb. Scholmáschy Adolf, tg. Bartmatin Simon dr. — A lőcsei tszéknél özv. Schanczer Adolfné utóda lőcsei cég ellen, bej. aug. 19, fsz. szept. 13, csb. Putz Mátyás, tg. Lederer Miksa dr. — Az aradi tszéknél Rácz József hely: eli kereskedő ellen, bej. aug. 12, fsz. aug. 17, csb. Heller Mór dr., tg. Pénzes Ákos. — A brassói tszéknél Kohn Sámuel és fia hosszufalusi cég ellen, hej. szept. 6, fsz. szept. 9, csb. Jahn Frigyes dr , tg. Leményi Pompilius dr. — Az újvidéki tszéknél Popovics M. Tyira ellen, bej. aug. 16. fsz. aug. 31), csb. Fekete Pál dr., tg Oppenheimer Ármin dr. — A budapesti keresk. es váltótszéknél Horváth György és társa váci cég ellen, bej. aug. 17, fsz. szept. 12, csb. Kazacsay Gerő, tg. Forgó Kálmán dr. — A csíkszeredai tszéknél Létz János helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 20, fsz okt. !», csb. Jerzsák János, tg. Daradics Félix dr. Pályázatok : A szombathelyi tszéknél birói áll jul. 28 (157) — A lugosi tszéknél aljegyzői áll. jul. 28 (157) — A máramarosszigi:ti tszéknél aljegyzői áll. jul. 27 (156) — A rózsahegyi tszéknél birói áll. jul. 27 (15H) — A dévai tszéknél aljegyzői áll. jul. 30 (158) — Az erzsébetvárosi tszéknél birói áll. jul. 30 (158) — A nagybányai jbiróságnál albirói áll. jul. 31 (159) — A budapesti kir. Ítélőtáblánál birói áll. aug. 1 (160i — A gyulafehérvári tszéknél aljegyzői áll. aug. 2 (161) — Az abrudbányai jbiróságnál aljegyzői áll. aug 2 (161). Kúriai és táblai értesitésekKérdezösködö t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatniuk. Alsókubin M. F. dr. Tomaschoff—Abaffy érk. 6,789/906. sz. a. ea. Illés J , n. e. — Polacsek —Freud Bódog érk. 5,287/907. sz. a ea. Hanák, n. e. — Alsókubini segélyegylet—I. Petyera érk. 2,587,907. sz. a. ea. Plopu, n. e. — Poliák—Drengutják érk. 2,584/91)7. sz. a. ea. Lábán, n. e. — Krsák-Paulini érk. 4,728/907. sz. a. ea. Lábán, n. e. — Dárda B. L. dr. Antolovics—Dofatics érk 9,910/906. sz. a. ea. Lallosevics n. e. - Eppeldauer - Eppeldauer (6,79 >/906. ea. Tahy), n. e. — Freihaf't— Freihaft érk. 2,029/907. sz a. jul. 1 hh. — Gyöngyös B. J. dr .1 G 232. sz. ügyben egészben megváltoztatta a tábla a másodbiróság ítéletét — Mohács R. L. dr. Mohácsi legelő társulat-Kész érk. 1,149/907. sz a. ea. Scherff, n. e. — Nagyszeben B. J. dr. Fonn Adolf ü. érk. 4 005 'MH. sz. a. ea. Ligetkuthy, n e - Haffer ü. érk. 4."04/907. sz. a. ea. Ligetkuthy, n. e. — Szepesváralja H. S. Eperjes—Kozma érk. 10,8J2/90;. sz. a. ea. Somogyi, jun. 25 hh.