A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 29. szám - R. Garraud: Precis de Droit Criminel. Páris 1907. 9-ik kiadás

mt=m II. A kongresszus tárgyalására a következő kérdések vannak kitűzve: 1. Szeptember hó 6-án d. e a megnyitás után: Mily 1 alapon kellene hazánkban szervezni a rabsegélyző egyesületek központi és esetleg kerületi szervezetét? E szervezésnek végleges keresztülviteléig kívánatos volna-e több, a patronage ügye iránt érdeklődő hazai szakférfiú részvételével ideiglenes központi szervezetet alakítani ? Előadó : Fiukey Ferenc dr. egyetemi magántanár, sárospataki jogakadémiai r. tanár. 2. Szeptember hó 7-én d. e. 10 órakor: Hazai viszonyaink figyelembevételével miként kellene a Gyermekvédő Liga, az ügyvédi kör gyermekvédő bizottsága és a gyermekvédő egyesületek közreműködése mellett oly szervezetet létesíteni, mely a büntető bíróságok elé kerülő vagy a javító intézetekből, illetőleg a fogházakból szabaduló fiatalkorúak érdekében a patronage,tennivalóit a legsikeresebben végezze. Előadók : Ruffy Pál ministeri tanácsos, és Nagy Dezső dr. ügyvéd országgyűlési képviselő: 3. E kérdést követőleg : a letartóztatottak családtagjainak támogatása, kapcsolatban a vonatkozó külföldi intézmények ismertetésével. Előadó: Angyal Pál, egyetemi magántanár, pécsi joglyceumi r. tanár. III. E kérdések megvitatásán kivid a kongresszus tárgya leend: 1. Szeptember hó 6-án d. e., az idő rövidsége esetében pedig d. u : Szilágyi Arthur Károly dr. ügyvéd előadása : A katonai letartóztatási intézetekből szabadult rabok segélyezése. 2. Szeptember hó ti-án d. u. 4 órakor : Varga Nagy István pécsi kir. ítélőtáblai biró előadása : Mik voltak eddigi rabsegélyügyünk fejlődésének akadályai és miként lehetne ezen akadályokat elhárítani? 3. Szeptember hó 7-én, szombaton d. u. 4 órakor: Csiky Lajosnak, a Debrecen városi és hajduvármegyei rabsegélyző egyesület titkárának előadása: «A külföldi rabsegélyző egyletek szervezete.)) 4. Ezt követőleg : Buday Dezső dr. baranyavármegyei árvaszéki ülnök eladása: A rabsegélyés és a modern kriminológia. A kongresszussal kapcsolatos ünnepségekről, a kiállítás megtekintéséről és a vasúti kedvezményekről a kongresszus tagjai később nyernek értesítést. A tagok elszállásolásáról a kongresszus pécsi előkészítő bizottsága gondoskodik, mely a szükséges felvilágosításokat is megadja. A jelentkezés határideje: 1907. évi augusztus hó 1">. Külföld. Külföldi irodalom. R. Garraud: v-Précis de Droit Criminel.v Páris, 1907 — IX-ik kiadás. A francia büntetőjogászok ez idő szerinti vezérének, Garraudnak a világhírű munkája legutóbb érte meg a kilencedik kiadását. E monumentális — több, mint 1,000 oldalra terjedő — munka méltó büszkesége a francia irodalomnak. Kitűnő áttekintést nyújt a francia btk. és bűnvádi perrendtartás általános része felől s felöleli annak a legapróbb részletkérdéseit is. Az illusztris szerző a Liszt-féle «közvetitő» iránynak az egyik nagytekintélyű hive, aki a modern kriminológiai irányok közül csupán a szociológiait fogadja el. Emellett Garraud indeterminista, aki az erkölcsi törvény létét s az ember erkölcsi szabadságát hirdeti, amely két tényező képezi szerinte a jogi felelősségnek az alapját. A büntetőjog, Garraud szerint, «azon törvényeknek az összessége, amelyek minden egyes országban az állami repressio gyakorlását szabályozzák.)) Kiegészíti e meghatározását azzal, hogy a büntetőjog tulajdonképpeni célja a pozitív jog parancsai megtartásának a szankcionálása, egyrészről az által, hogy büntetést állapit meg azok ellen, akik ezen parancsokat megszegik (preventió), másrészről pedig azáltal, hogy szervezi az ezen fenyegetés megvalósítására szolgáló eszközöket (repressio.)» A büntetést Garraud az antiszociális cselekmények szociális reakciójának tekinti s ekként a büntetésnek elsősorban társadalmi missziót tulajdonit s emellett kiemeli, hogy az a társadalom és az egyén közös érdekeit egyformán kielégíti. A bűncselekmény, — az illusztris szerző szerint — részint társadalmi, részint pedig /^/'jelenség. Főleg e tantételben nyilvánul meg Garraudnak a közvetítő irányra való törekvése, amely által a klasszikus iskola (Carrara) tantételét («a bűntett jogi lény»), a pozitív iskola (Garafalo, stb.) tételével («a bűntett első sorban társadalmi jelenség))), összekapcsolni, illetve összeegyeztetni törekszik. A föntebb vázolt általános eszmékre épiti föl Garraud a büntetőjog rendszerét. Munkáját önállóság, a francia, olasz és német szakirodalom alapos ismerete és fölhasználása, -az egyes fogalmak preciz meghatározása, az ellentétes eszméknek és elméleteknek éleselméjü boncolása és kritikája jellemzi, amely tulajdonságok a munkát az európai szakirodalom méltó díszévé avatják. Thót László dr. Vegyesek. Az ügyvédi bélyegző és az állam hivatalos nyelve. A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága 290/907. fegy. sz. a. következőleg határozott: Ezen ügyben e helyütt a további eljárás beszüntettetik; a panaszlott ügyvéd részéről fennforogni látszó kisebb kötelességszegésnek az ügyv. rts. 73. §-a értelmében leendő elbírálása végett, ezen határozatnak jogerőre történt emelkedése után az összes | iratok a kamara választmányához áttétetni rendeltetnek. Indokok: A . . . tszék átirata szerint N. N. ügyvéd beadványain olyan bélyegzőt használ, amelyen ügyvédi minősége az állam hivatalos nyelvén kitüntetve nincs, hanem csak így hangzik: «N. N. advocat. . . .» Habár panaszlott ügyvédnek azon védekezése, hogy az általa használt bélyegzőn látható felirat nem oláh nyelvű, hanem magyar, nem is vehető figyelembe, mert az advocat szó oláh jelentése a magyar ügyvéd szónak ; mindazonáltal — tekintettel arra, hogy az ügyvéd beadványain a bélyegzőnek rajtaléte vagy nemléte teljesen közömbös s igy panaszlott ügyvéd azzal, hogy beadványain oláh nyelvű bélyegzőt használ, még nem követett el olyan súlyosabb beszámítás alá eső cselekményt, mely fegyelmi eljárás alapjául szolgálhatna, azért kellett ellene e helyütt a további eljárást beszüntetni. Minthogy azonban panaszlott ügyvéd az oláh nyelvű bélyegző használásával tüntet a magyar állam egysége ellen, ami mindenesetre kötelességszegést képez: ezért kellett az iratokat az ügyv. rts. 73. §-a alkalmazása végett a kamara választmányához áttenni. Kelt Nagyváradon, 1907. máj. 29. A Magyar Jogászegylet hatszáz koronás Fayer \Ász\ó-pályadijat tüz ki a következő kérdésre: «Rendszeresen és kritikailag kifejtendő, miképpen szabályozza anyagi és alaki büntetőjogunk a titok védelmét}* Pályázati feltételek. 1. Kívántatik egy körülbelül négy nyomtatott iv terjedelmű magyar nyelvű értekezés, mely a kitűzött kérdés tárgyát behatóan bár, de mégis csak leglényegesebb részeiben tárgyalja és főleg önálló buvárlaton alapuló uj eredmények, valamint uj eszmék felvetése által válik ki. A szakirodalom kimeritő idézése és közlése nem kívántatik. A pályázatban nem egyleti tagok is résztvehetnek. A pályadíj csakis önálló irodalmi értékkel biró munkának adatik ki; a bírálóbizottság a pályadíj odaítélése nélkül is egyes pályamunkákat dicséretben részesíthet. 2. A pályadijat a Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya által kiküldött bírálóbizottság ítéli oda s az bontja fel a pályadíjnyertes munkák jeligés leveleit. Az esetleg megdicsért munkák jeligés levelei csak az igazolt szerző kívánságára bonthatók fel. 3. A pályamunkák legkésőbb 1908 szeptember 30-ig az egyleti titkárság cimére (V., Szemere-utca 10. sz.) postán ajánlva küldendők. Ezen határidőn tul semminemű ily munka el nem fogadtatik. 4. A pályamű idegen kézzel, lehetőleg géppel, tisztán és olvashatóan irva és lapszámozva legyen és boritékán megjelölendő, hogy a Fayer László-díjra pályázik. 5. A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, amely a pályamű címlapján. A lepecsételt levélben foglalt netáni kikötések, feltételek tekintetbe nem vétetnek. Több szerző közös munkával nem pályázhatik; álnév alatt vagy névtelenül pályázónak a jutalom ki nem adatik. 6. A pályadíjnyertes művet a Magyar Jogászegylet akár értekezései között, akár könyvkiadó vállalatában, külön tiszteletdíj fizetés nélkül közzéteheti. 7. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratai megfelelő igazolás ellenében a titkárságnál egy éven belül átvehetők. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAUAi Rt*ZvtH«TÁHM»ia NYOM&tlA CUOAPMT