A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 29. szám - A korlátolt felelősségű társaság. A korlátolt felelősségű társaság szervezete. A társaság és a társasági tagok jogviszonya. 4. [r.]

A JOG ál!) kedés volt. «Ittas kompániák)) virtusos módon összetűznek az arra járó-kelőkkel, a szóbeli sértést a tettlegesség követi és a vége az, hogy a dulakodók egyike azt tapasztalja, hogy óráját letépték, kabátját összehasitották és kész a rablás esete. Igazi rablás jobbára a kültelken fordul elő. ahol rendőr alig fordul meg. Feljelentetett 133 személy (192), kinyomoztatott 102 (133). köztük 97 férfi, 12 rovott, 26 budapesti. Orgazdaság előfordult 66. (54). A tolvajlásokkal szemben e szám fölötte csekély, — holott a tolvaj rendszerint orgazdához fordul, mert ma már a zálogházak és zsibárusok sem mentik őket eléggé a felfedezés és elfogatás veszélyétől. «Az orgazda nemcsak üzletfele a tolvajnak, akinek munkáját gyümölcsözteti, hanem a kisértő, csábitó szerepét is viszi, — sőt vállalkozóvá is emelkedik, aki tőkéjét a tolvaj foglalkoztatásával forgatja. Ezek ártalmatlanná tételével sok tolvaj elvesztené a lopott holmi értékesitésének veszedelem nélküli módját». A rendőrség persze ezeket is «a legnagyobb erélylyel iildözi» !! Az eredmény azonban egyenesen ellentmond ennek és a rendőrség azért a sikertelenséget azzal a nehézséggel menti, mely az orgazda felfedezésével jár. Mert ez a lopott tárgyakat nem helyben, hanem vidéken, vagy a külföldön értékesíti, ahová azokat beolvasztva, átdolgozva, kiküldi. Milyen hálás tere volna itten a detektívek működésének, ha az a sokkal fontosabb socialista förmedvények által nem volna annyira lekötve. Az orgazdák főleg a galíciai bevándorlókból (értsd : zsidókból!) toborzódnak, akik «magukkal hozzák azt az üzérszellemet. mely a btv. §§-ai közt sikeresen járja a tojástáncot.)) Másik rés kiérdemesült tolvajokból áll, akik «ide hozzák mesterségükben szerzett furfangjaikat is.» A rendőrség működése tehát itten sok nehézségbe ütközik és azért szépen kitér előle, nem tesz semmit és várja a mennyei malasztot: a kiszabott büntetések szigorítását! Eredményes volt a nyomozás 64 esetben és 89 személynél (75); férfi 69, rovott 12, budapesti 26. (Folytatása következik.) Révai Lajos dr. A korlátolt felelősségű társaság. Irta WEISZ MÓR dr., NY1TRÁN. (Folytatás.)*) 7 v. A korlátolt felelősségű társaság szervezete. A társaság és a társasági tagok jogviszonyai. A társaság csakis a cégjegyzékben való bevezetés után jött létre. A német törvény 11.J§-a határozottan kimondja, hogy a társaságnak az illetékes kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzése előtt a korlátolt felelősségű társaság mint ilyen nem létezik. Ebben a magyar kereskedelmi törvénynek a részvénytársaság és a szövetkezetek létrejöttéről intézkedő i?-ával megegyezik, tehát a német törvénynek ezen Iintézkedése konstitutív hatályú. Ebből következik, hogy ha a társaságnak a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bejegyzése előtt a társaság nevében ügyletek köttettek, ezekből a társaság sem jogokat, sem kötelezettségeket nem szerzett. Ezen ügyletekért azok szavatolnak korlátlanul és egyetemlegesen, akik a társaság nevében eljártak és a társaság nevében kötött ügyletekből az így eljárt egyének kötelezettségeket szerezhetnek, de jo.gokat nem. Ezen intézkedéssel a törvény mintegy büntetni kívánja azokat, akik a társaság bejegyeztetését kötelezettségük dacára elmulasztották és ezen joghátránynyal kényszeríteni akarja őket, hogy a társaság működése előtt a cégjegyzékbe történt bejegyeztetést kieszközöljék. A kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyeztetéssel egyidejűleg bejegyeztetendők a társaság cége és székhelye, az alaptőke nagysága, a társasági szerződés megkötésének kelte, valamint az üzletvezető személy. A bejegyzés közzététel által nyilvánossá tétetik. A társaságnak mindenesetre céggel kell bírnia, amely a társasági szerződésben, valamint a cégjegyzékben bennfoglalandó és ezen cég akár a vállalat tárgyát, akár a társasági tagok vagy azok egyikének vagy többjének nevét foglalhatja magában, de mindenesetre hozzáteendő a társasági viszonyt feltüntető megjegyzés és pedig ezen hozzátétellel: *mit beschránkter Haftung*, akár rövidítve : *m. b. H.* Például a cég lehet: Gustav Fock's Buchhandlung G. m. b. H. A korlátolt felelősségű kereskedelmi társaság is a kereskedelmi törvény, illetve kereskedelmi jog hatálya alá tartozik, amiért is a kereskedelmi törvény alaki szabályait is teljesíteni tartozik. Ezen alaki szabályok legfontosabbja azon kötelezettség, hogy a társasági tagok a társaságnak a kereskedelmi jegyzékbe (Han*) Előző közlemény a 26. számban. dclsregister) leendő bevezetése végett a társaságot a székhelyre illetékes bíróságnál bejelenteni tartoznak. A társaságnak az üzletvezető társtagok részéről történt bejelentése és a kereskedelmi jegyzékbe való bejegyeztetése csak akkor eszközölhető, ha minden egyes alapbetétnek lft része, de legalább 250 márka, vagyis a minimális alapbetétnek a fele már be van fizetve. A társaság üzletvezetését az úgynevezett üzletvezetők (Gescháftführer) eszközlik, akik egy vagy több személy lehetnek. A társaság üzletvezetésével társasági tagok vagy a társaságon kivül álló személyek is megbízhatók, de mindenesetre bejegyzendők a kereskedelmi jegyzékbe. A korlátolt felelősségű társaságnak egy további igen fontos szerve a .társasági tagok gyűlése {Gesellschafter-Vetsammluu^), amely a részvénytársaságok közgyűlésének felel meg. Minden egyes társasági tag .üzletrészének nagyságát a társasági tag által elvállalt alapbetét összege határozza meg és ez állapítja meg a társasági tag részvételi jogának a mértékét. Az alapbetét minden 100 márkányi része után a társasági tag egy szavazat jogát gyakorolja. (Német törvény 17. §.) Az üzletrészek átruházhatók és átörökíthetők. A társasági tag azonban üzletrészét csak birói vagy közjegyzői alakban kötött szerződés alapján ruházhatja át, sőt a törvény azon tendenciájában, hogy az üzletrészek átruházásának megnehezítésével az eredetileg megalakult társaságot alapító tagjaiban lehetőleg fentartsa, még messzebb megy, mert a német törvény 15. §-a kimondja, hogy a társasági szerződésben megállapítható a társaságnak azon joga, hogy az üzletrészek átruházása a társaságnak jóváhagyásától tétessék függővé. Ezen esetben a társaság biztosítva van az ellen, hogy egy neki nem tetsző tagot felvenni kénytelen legyen. A társaság jóváhagyásának az alapszerződésben leendő kimondása az üzletrészeknek csak átruházásánál szerepelhet, már az örökölés esetében az örökös örökölési jogánál fogva a társaság tagjává válik, ehhez a társaság beleegyezése szükségtelen, sőt ezt a társaság meg sem akadályozhatja. A társaságnak beleegyezése szükséges azonban ahhoz, hogy az üzletrésznek egyes részei átruházhatók legyenek és a társaság ezen beleegyezése csak írásbeli alakban érvényes. A társaság beleegyezésének ily módon való kikérése cogens és ettől a társaság sem tekinthet el. Mindezen intézkedések az üzletrészek átruházásának meggátolására, illetve megnehezítésére szolgálnak. (Folytatása következik.) Belföld. Az országos rabsegélyzö kongresszus előkészítő bizottsága a következőket teszi közzé : A társadalom pusztuló tagjainak megmentésére és ezzel saját erkölcsi és anyagi javainak védelmére hívjuk fel a magyar társadalom szeretetét. Evenkint tízezrekre megy a szerencsétlenek száma, kik a törvényes renddel összeütközésbe kerülve szabadságvesztés-büntetést szenvednek és annak kiállása után kiszakítva a maguk eredeti köréből, minden támasz nélkül kerülnek az élet küzdelmes árjaiba. Gyengébb jellemük, bűntettes múltjuk, a velük éreztetett társadalmi ellenszenv, régi munkaterük elvesztése rettenetes erkölcsi romlás veszélyével fenyegeti őket. Az első kisértő alkalom magával sodorja, a büntettek mezejére ragadja őket. így alakul ki a büntetések legveszedelmesebb eleme, a visszaesők egyre szaporodó hada. Hiába van a szabadságvesztés-büntetés jótékony hatása, hiába a fiatalkoruaknak nyújtott gondos nevelés, ha a társadalom nem nyújt módot a szerencsétleneknek, hogy újra oly helyet nyerjenek, melyen életük erkölcsi és gazdasági létfeltételeit biztosithatják. Kétségtelen ugyan, hogy bűncselekmények megelőzésére, ami a helyes büntető politikának legelső célja, csak nagy és általános társadalmi, gazdasági, erkölcsi reformnak lehet döntő jelentősége ; de a visszaesés megelőzésének, melynek társadalom- és büntetőpolitikai jelentősége iránt tájékozást nyújtani felesleges : kétséget kizárólag egyedül alkalmas eszköze a célravezető patronage, a szabaduló rabok megfelelő elhelyezése és ellenőrzése. Ezt a célt szolgálják társadalmi uton a rabsegélyzö egyesületek, melyek már eddig is nagy szeretettel, de csekély erővel és szervezetlenül iparkodtak az elbukott férfiak és nők, valamint ezek családtagjainak megmentésére. Erejük fokozására, működésük céltudatos irányítására és szervezetük kiegészítésére a folyó év szeptember havának 0. és 7. napjain Pécsett a mellékelt programmal országos rabsegélyzö kongresszust tartanak, melyre tisztelettel meghívjuk a magyar társadalom minden rétegét. Az 1907. évi szeptember hó 6. és 7. napján Pécsett tartandó országos rabsegélyzö kongresszus programmja. I. A kongresszus Bellyei Rickl Gyula miniszteri tanácsos elnökletével szeptember hó 6-án pénteken d. e. 10 órakor nyílik meg és szeptember hó 7-én szombaton déli 12 órakor zárja be tanácskozásait.