A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 29. szám - Szemelvények az én hagyaték-tárgyalásaimból. 3. [r.]

218 A JOG Az emberélet elleni bűncselekmények száma volt: 2,712. A jelentés e nagy számot részben családi viszály, részben szerelmi drámáknak, részben az alkohol pusztító hatásának tulajdonítja, mely erkölcsdurvulást és az emberi indulatok felszabadítását vonja maga után. A testi sértések (késelések, bicskázások) a lebuj korcsmák rendes vasárnapi jelenségei és igy lesz ez addig, amig a pálinkamérők engedélyezésénél a pénzügyi szempont az irányadó marad. De a testi sértéseknél a csavargóknak egy különös kasztja is játszik főszerepet. Tisztán fővárosi typus. Párisnak meg van a maga «Apache-a Bécsnek «a Platteu»-je, Budapestnek a maga «Jasszai.» A nép aljából összetoborzódó söpredék ez, mely az utca levegőjén nőtt fel és gyerekkora óta csatangoláshoz szokott. Foglalkozáshoz legfeljebb alkalmilag kap. Suhanc-, sőt férfikorban is folytatja kóbor életmódját és apró lopásokból, esetleg «huszonnyolcra» vevésekből él, vagy utcai némberekhez szegődik barátnak.» (Alfons!) Korcsmahős, ki torz formában virtuskodni is szokott. Zsebében állandóan ott van a bicska; ez tekintélyt szerez neki szereplése terén : a kültelken. Gyakori hőse a testi sértéseknek. Akárhányat fognak el közülök, marad még elég szabadlábon : asphalt és korcsmabetyárnak, első sorban pedig kiváló tolvajanyagnak. Gyilkosság és kísérlete előfordult 28 (27). Ebből mind férfi, rovott multu 3, bpesti születésű 7. Inditó ok: boszu, féltékenykedés, viszálykodás. Emberölés és kísérlete volt 181(158), ebből férfi 148, rovolt 11, bpesti 26. Itt is az alapmotívum az emberi lélek szövevényeiben keresendő. Hogy mennyire kapott bele a türelmetlenség, sőt fanatismus társadalmi életünkbe, kitűnik abból, hogy egy piaci elárusító : saját feleségét lőtte agyon azon okból, mert sociális elveit nem osztotta és egy tüntető körmenetben részt venni nem akart. Gyermekülés 6 volt (17). A tettes mind nő, 16 éven felüli, büntetlen előéletű. Az apadás talán a hatásosabb gyermekvédelem számlájára irandó. A tettes mind vidéki, elhagyatott napszámosnő és cseléd. Magzatelhajtás: 66 (107). Közkeletű, mindennapi bűncselekmény ez, kapcsolatban a két- vagy egy-gyermekrendszerrel és igy a faj veszedelmét is hordja magában. Az idevágó statisztikai adatok a jelentés szerint teljesen megbízhatatlanok. Titokban, többnyire a házi szentély oltalma alatt fogamzik e bün. Csak a véletlen hoz egyet-egyet a felszínre, ezt is csak akkor, ha a roszul sikerült műtét halált hozott, vagy oly következményekkel járt, hogy azt titkolni többé nem lehetett. Néha pedig névtelen levél vagy besúgás jelenti fel a bűnöst. Számtalan itt, a főkeresetüket ebben lelő szülésznők és orvos-specialisták lelkét terhelő, furfanggal és óvatossággal keresztül vitt bűntény. «E tünetet a modern ethikahiány, a sorvadó moralérzet fejlesztette nagygyá, — de ebben a nehezebb megélhetésnek is nagy része van, mely a gyermekáldást súlyos tehernek nézi». Testi sértés volt 2,133 (2,114). Köztük férfi 1,867. rovott multu 6, bpesti illetőségű 618. A vagyon elleni bűncselekmények száma volt 17,001 (16,701). «Amig a testi épség elleni büntettek a művelődés hatása alatt lassan apadnak, addig a vagyon elleni büntettek, a furfang és ügyeskedés technikája — folyton emelkednek)). A feljelentett 13,449 tettes közül 12,390 kinyomoztatott, ezek közt férfi 9,689, 16 éven aluli 326. Lopás volt 11,354. Itt is folytonos emelkedést látunk, mert 1896-ban csak 8,430 volt a lopások száma. A bejelentett lopásoknál eredménytelen maradt a nyomozás (?l) 5,813 esetben !!! Notandum bene : ezek a legsúlyosabb esetek ! A betöréses lopások is ily emelkedést mutatnak. « Azt többé j nemcsak a professionátus elemek űzik, hanem a kezdők, az újoncok is, akik azelőtt inkább csak az alkalmi lopásokkal foglalkoztak. Ingerlik őket erre a magukra hagyott lakások. Ez egyike a legkönnyebb és aránylag a legnagyobb haszonnal kecsegtető betörési nemeknek és azért a tolvajok nagy százaléka az ily : álkulcscsal való lakásfosztogatásra adja magát». A rendőrség pedig «a közönség indolentiájára és könnyelműségére)) háritja a felelősséget. Mi ellenkezőleg azt hisszük, hogy akárcsak néhány sikerült elfogatás a legkönnyebb praeventiveszköz volna. Mert ma a betörők és tolvajok aranykorukat élik. A detektívek : a sztrájkok és socialisták ellenőrzésével vannak nyakig elfoglalva, — és igy a betörőknek szabad a vásár. Mindössze 418 rovott multu egyén tartóztattatott le betöréses lopás miatt. Hogy viszonylik ez a 11,354 számhoz?! Nagy a zsebtolvajlások száma is; tetteseik 12—18 éves suhancok. Apró tolvajok és apró tolvajlások! Nagyobb szabású eset kevés volt, állítólag azért, mert «a gyakorlott zsebtolvajok ma inkább a külföldön operálnak». Gyakran érkeznek ide megkeresések a külföldön letartóztatottak előélete tárgyában. Lám, a külföldön elfogják a tolvajokat, nálunk pedig még talán állami hivatalra is aspirálhatnak. — A vasúti zsebtolvajok is a mi tolvajgárdánkból kerülnek ki, de ezek többnyire a vidéken működnek. A vidéki rendőrség pedig ezeknek is csak bottal üti a nyomát. A házi lopások közül előtérben áll a cselédek lopása. A gazda sohasem tudja, hogy mikor fogad be tolvajt a házába. Javulást a rendőrség csak egy cselédnyilvántartási hivatal rendezésétől vár, mely az erkölcstelen és tolvaj cselédeket szigorúan ellenőrizné. De erre szerinte : egyelőre nincs elegendő munkaerő. Mi a mizériának más okát tudjuk. Azt: hogy a cseléd könyvébe nem lesz beirva rovott múltja és elkövetett vagyonelleni vétsége. Az uj gazda igy jóhiszemüleg fogadja a cselédet, — akinek első dolga a gazdájának kifosztása. Minden ilyen vétség a rendőrségnek bejelentendő és a cselédkönyv az illetőtől elvonandó volna. De arcképes igazolványra is van szükség, mert sok cseléd idegen könyvre áll be. A kereskedői alkalmazottak lopásai is nagyszámuak. Rablás történt 97 (110). Ebből kinyomoztatott 60. Van köztük sok úgynevezett «Link» eset. Feljelentés alapján megindul a nyomozás és kiderül, hogy az eset közönséges vereTÁRCA. Szemelvények az én hagyatéki tárgyalásaimból. — A. Jog eredeti tárcája. — Tekintetös KUBINYI JÁNOS kir. közjegyzőbojtár urnák 1 Nagyon-Nagyröce. (Bemondásomra irta a nagyságos községi jegyző urunk nyárutó hó 15-én Urunk 1907. éviben.) Azt hallom a nasságos jegyzőnk úrtól, hogy a téns' közjegyzőbojtár ur az «Jogi»-ban (vagy minek az Istennyila hívogatják azt a nyomtatott betűs cédulát!) az'szondja, hogy azt mondi, hogy a pösti téns' közjegyző urnák nem vó't igaza, hogy tűlem a Trézsi hitves féleségűm komámasszonya szoknyájában tanált pénziből taksát nem szedött. Mán bizony nagyon hálálkodom a téns' bojtár urnák, hogy kitanított engem, hogy taksa mégis tsak mindétig j jár minden munka után, mer' én az egyszeri paraszt eszömmel elértettem persze mindgyárt, hogy amit mondott a téns' pösti közjegyző ur a törvényiül, az csak amolyan <s.képletes->i ' dolog vót az ingyenbe menő munka mián — mintha példájul mert én fuvaroztam a Mózsi zsidót ki az pályaudvarra, oszt' elszalajtottuk az vonatot és megint visszafuvaroztam az Istenadtát a városba, hát oszt' azér' füzetni nem akart — amit én biz' el nem tűrtem — nem ám, hanem csak füzessen a zsidó a böcsületes munkájér', ha visszafuvar is vótl A Trézsi hitves feleségöm is azt mondotta, hogy aszondi : te embör, azér' a szép tanulságér', amit a téns' pösti közjegyző ur mondott, hogy ingyér munkát nem való a törvénybe betenni — amit ugyan a téns' közjegyzőbojtár ur az ő eszivel mög nem értött — mégis csak ildomos vó'na, hogy valamit füzessünk a komámasszonyom szoknyájában tanált örökségibül — ha csak visszafuvar is vó't — hát odaadtuk a két pengőt a nagyságos községi jegyző urnák a jó kitanitásér' a Mózsi zsidó mián. De mer' a téns' bojtár ur még az egszekutorral is mögfenyegette a Trézsi hitves feleségömet, hát biz' az nagyon megharagudott e mián, és az' mondta néköm, hogy aszondi: te embör, te most tüstént elmégy a törvénybe és visszapörölöd azt a tavalyi taksát, amit mögfizettünk a bugaci téns királi közjegyzőnek azér' a darab föld eladásér', még osztén azér' a váltópapirod óvatásáér', mer' hogy egy se vó't száz pengős és ha a téns' közjegyző a száz pengős hagyományi dógot ingyér muszáj hogy csinálja a törvényből, hát ezeket is ingyér muszáj vóna csinálnia. Ilyen okos-eszös ám az én Trézsi hitves feleségöm ! Amivel maradtam a téns' kir. közjegyzőbojtár urnák alázatos szegény szógája Fekete János kisgazda + + + ki annak a vitéz huszárőrmesternek vagyok a kései unokája, aki az Alvinczi gyenerálisnak az orra alá tartotta azt a hírőssé lett pistolyt, amelyik hogy el nem sült.