A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 27. szám - A tilos cselekmény a magánjogban

212 A JOG sen eifíre haladni. De dicséretére válik, hogy ezen, másolásra hívogató források dacára, nekünk teljesen önálló, minden izében magyar és eredeti munkát nyújtott. Éles jogi deductiói támaszkodnak ugyan a Tervezetre, valamint az e téren kivételesen bő hazai judikaturára. — de éppen ez válik a munka hasznára és teszi azt a gyakorlatban használhatóvá. Tanulmánya természetesen nemcsak a magánjog, de a büntetőjog terén is mozog és azért találkozunk itt IVlassics «A tettesség és részesség* cimü munkájának, valamint más magyar jogi irók dolgozatának feldolgozására is. Egyáltalában látszik az egész munkán: szerző komoly és terjedelmes, minden irányú tanulmányainak nyoma, — ami minden értékes monographiának közös osztályrésze. A munka három részre oszlik. Az első rész a tilos cselekmény tényállás feltételeit tárgyalja és pedig J. a beszámithatóságot, 2. a vétkességet, 3. a fokozatosságot, 4. a részességet. A második rész a tilos cselekmény tényállásával foglalkozik. Tájékoztató után ismerteti szerző velünk a büntetendő és tiltott cselekményt, ügyletkötést, ügyletszegést, a tilos és közömbös cselekvényeket, a tJlos cselekvény tényállását a magánjogban általában; fokozatos megvalósítását; a tilos cselekvést a személyjogban, tényállását a családjogban, az örökjogban, a dologjogban és a kötelmi jogban. A harmadik részben szerző a tilos cselekmény joghatásait ismerteti. Jellemzésük után a nem vagyoni és a vagyoni tilos cselekmény joghatásait adja elő. Majd a nemzetközi magánjogi elveket lárgyalja és a joghatást megszüntető tényekkel fejezi be értékes tanulmányát. A munkának részletes kritikai méltatásáról a megfelelő előtanulmányok hijján, sajnálatunkra le kell mondanunk, de szívesen fogjuk venni, ha hivatott oldalról még hozzá szólanak. Az ily ismertetésre szerző tanulmánya bőven rászolgált. A munka kiállítása a lehető legdíszesebb és méltó a mü belső értékéhez. r. I. A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. Szerkeszti Térfi Gyula, kir. igazságügyminiszteri osztálytanácsos. Kiadja a Franklin-Társulat. X. kötet 1905 — 1906 és tárgymutató oz 1 —IX. kötethez. Nemcsak a sommás eljárási törvénynek majd mindegyik §-ára találunk e gyűjteményben biztos útmutatást, hanem a magánjog és a kereskedelmi jog gyakorlatának is valóságos kódexe e gyűjtemény kilenc évfolyama. Az eredeti forrásokból meritő gyűjtemény nem kivonatolja a határozatokat, hanem a legtöbb határozatot teljes szövegében közli és mindenütt, a tényállás közlésével vezeti azokat be. A határozatban kifejezésre jutott jogszabály rövid és szabatos szövegezéssel annak fejezetében van feltüntetve. A most megjelent X. kötet a kir. tábláknak 1905. és 1906-ban hozott határozatait tartalmazza és ezen felül az összes kilenc kötetre kiterjedő rendszeres tárgymutató van hozzá csatolva. Ez a tárgymutató a kilenc kötetben előforduló összes jogszabályokat szabatos szövegükben tartalmazza és szigorú rendszerbe osztja be, ugy hogy a folyton fejlődő joggyakorlat eredményeinek kimerítő, rendszeres és pontos összefoglalása. Különösen becses e gyűjtemény az uj polgári perrendtartás szempontjából, amely a sommás eljárási törvénynyel azonos alapelveken épül fel. A most megjelent X. kötet terjeI delme 49 iv; ára a Franklin-Társulat Ízléses, diszes nyomdai ki! állításában és erős vászonkötésben 14 K. A szent korona és a kororázás jelentősége. Irta 1 rmon i Ákos Budapest, 1907, Rákosi Jenő Budapesti Hírlap ujságvállaI lata. Ára 00 fillér. Tömören, világosan és precízen ad elő e luzet! kében a kitűnő szerző minden lényegeset, ami a címre vonatkozik. Amióta nálunk a szent korona közjogi fogalma, személyisége, misztériuma kifejlődik, ez az állami szervezet talpköve. Az állami főhatalom a szent korona hatalom, felségjogok mint eszmei szeI mélyt a szert koronát illetik meg s a koronázás által szállanak át a királyra. így a szent korona nem egyházi eredetű fogalom, hanem valóságos államjogi konstrukció. Az öröklés jogán álló király is a szent koronától koronázás utján nyeri törvényes hatalmát. Budapest községi pénzügyi helyzetének javítása. A telekértékadó és telckértéknövekedési adó. A székesfőváros pénzügyi és gazdasági ügyosztálya előterjesztésének bírálata. Jrta Dénes István dr., pénzügyi segédtitkár. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság. 1907. különlenyomat a Közgazdasági Szemle 1907. júniusi füzetéből. Vegyesek. A Nemzetközi Jogi Egyesület ez évi konferenciáját az Egyesült-Államok Ügyvédi Kamarájának meghívása folytán augusztus hó 29, 30 és 31-én Portlandbau tartja. A konferencia napirendje a következő : 1. Nemzetközi békebiróságok. Előadók Darby dr. (London] és Schröder (Zürich). 2. Nemzetközi jog és nemzetközi kereskedelem. Előadó Balfour Browne királyi tanácsos (London). 3. Házasságok felbontása. Előadók J. Barrat ügyvéd (New-York), Cassano herceg (Róma) és Smith ügyvéd (Philadelphia). 4. Kalózkodás. Előadók Lord Kennedy felebbezési biróság biró (London) és Elliott biró (Mineapolis). 5. Semlegesség. Előadók Barclay báró (Páris) és Gaston de" Leval ügyvéd (Brüsse!). 6. Kettős adóztatás. Előadó Wittmann Ernő dr. ügyvéd (Budapest). 7. Idegen államok beavatkozási jogáról. Előadó E. Baldivin a new-eaveni legfelsőbb biróság elnöke. 8. Külföldi bizonyítékok. Előadó Hindenburg dr. (Kopenhága). — Az egyesület jövő évi konferenciáját Budapesten fogja megtartani. Kitüntetett kir. közjegyző. A király Zimanyi Alajos budapesti közjegyzőnek, a magyarországi közjegyzők országos egylete elnökének, a közjegyzői pályán szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi cimet adományozta. Midőn ezt a hirt regisztráljuk, nemcsak a magyar közjegyzői kar megbecsültetésének örvendünk, hanem egyik jeles munkatársunkat is üdvözöljük a kitüntetett személyében. A Fayer Lászlónak a budapesti tud. egyetemen állítandó emlék gyüjtőiveinek egy része még nem érkezett vissza. Az emlékbizottság azzal a kérelemmel fordul a gyűjtőkhöz, hogy gyűjtőiveiket f. é. július hó 15-ig a Franklin-Társulathoz (Egyetem-utca 4) eljuttatni szíveskedjenek. közvetlen érintkezésbe nem lép, dijjazásukról és a jövedelemben való részesítésükről maga a zeneszerző tartozik gondosd e n k i n e k korlátlanul, vagy könnyen teljesíthető feltéteiek mellett meg lesz engedve. Eszerint birálandók meg az u. n «műkedvelő» előadások is, a hallgatók száma és megjelenhetésük feltételei szerint. U. n. bérleti előadások (Abonnement-Vorstellungenj, valamint a zeneegyesületeknek oly előadásai, melyeknél a hallgatóság szintén bérlői jelleggel bir, — a nyilvános eiőadások közzé sorozandók. De itt a biró mérlegelésének tág tere nyilik. Az a kérdés, vájjon valamely szin- vagy zeneműnek előadási joga : a szinháznak, vagy pedig csak a színházi vállalkozó személyéhez kötötten engedtetett-e át, — esetről esetre a szerződés tartalmából lesz megítélendő és általános szabály felállítására nem alkalmas. Elbirtoklás utján az előadási jog meg nem szerezhető. A törvényes védelmi határidőn belül minden, nem szerződésen alapuló előadás jogtalan cselekmény, melynél csak az vizsgálandó, vájjon az szándékosság- és igy vétkességnek, vagy pedig gondatlanságnak folyománya-e és hogy a szerző igénye eszerint büntető- vagy magánjogi peruton érvényesitendő-e ? Az előadás gyakorlására való hivatkozás hatálytalan, mert a gyakorlatnak nincs jogalkotó ereje. A szerzői jogról szóló törvényünknek 11 §-a a szerző nyilv előadási jogát a szerző egész életére és halála után még S0 évre védi meg. Álnév alatti, vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett művek, amennyiben első előadásuk idejében még közzétéve nem voltak — az 55. §. szerint — az első előadás napjától, a hátrahagyott müvek pedig a szerző halálától számítva 50 évig részesülnek a jogosulatlan előadás elleni védelemben. De ha az 50 év alatt a szerző valódi neve beiktatás végett bejelentetik, vagy a szerző valódi nevét ugyanazoii idő alatt közzéteszi, a védelmi idő a 11. §. szerint számíttatik. Az 57 — 58. §§. szerint: <<az. aki szándékosan vagy gondatlaaságból a színművet, vagy zenés színművet jogosulatlanul nyilvánosan előadja, köteles a szerzőnek az okozott kárt megtéríteni és 2,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik Kártérítésül fizetendő a jogosulatlan előadásokból befolyt egész jövedelem, az arra fordított költségek levonása nélkül. Ha bevétel nem volt, vagy ez meg nem állapith>ató: kodni. Rendszerint a napi jövedelem zalékában részesülnek. bizonyos szerény száa biró szabad belátása határozza meg a kártérítés összegét. Ha az előadás eszközlőjét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincs és ő csak saját gazdagodása erejéig felelős. A szerzői jognak 3, 25—14. §§-ai a nyilvános előadásokra is megfelelően alkalmazandók. Eszerint a szerző joga másokra is átruházható ily intézkedés hiányában az a törvényes örökösökre száll át. Ha a miíí nek több szerzője van és ezek valamelyike örökös nélkül halt el: a szerzői jog az életben maradt szerzőtársakat illeti (3. §.). A 26—35. §-ok tárgyalják az eljárást, a 36 —41.§-okaz elévülést. A szerzői jog bitorlásának és a példányok terjesztésének büntetése és az ezek által okozott kár megtérítése iiánti kereset elévül 3 év alatt, az utolsó terjesztés vagy közzététel kezdetétől számítva (36—37. §) Nem büntetendő a jogosulatlan terjesztés és többszörözés, ha a panasz azon időtől, midőn a vétség elkövetése és a tettes személye a panaszos tudomására jutott : 3 hó alatt nem lesz megindítva (38. §.). A megsemmisítés, illetve elkobzás addig kérhető, mig a példányok vagy készülékek megvannak (39. §.). — Az elévülésre az általános szabályok alkalmazandók. A 42 -44 §§-ok a házkutatást szabályozzák. A jogosulatian nyilvános előadás elleni védelem még a mü kinyomatása után is fennáll, azonban zeneműveknél csak azon feltétel mellett, ha a szerző a zenemű címlapján vagy a zenemű elején magának a nyilvános előadás jogát fenntartja. (Az 1901-ig hatályban állott és szerzői jogunknak majdnem szószerinti forrásául szolgált: Reichsgesetz vom 11 Juni 1870. betr. das Urheberrecht an Schriftwerken, musikalischen Kompositionen und dramatischen Werken » 50—56. §§ Magyar szerzői jog 51—55. §§. V. ö. M. S t e n g 1 e i n und dr. H. A p p e I i u s : «Die Reichsgesetze zum Schutz desgeistigen Eigenthums > (Berlin, 1893 ) 36. és köv. 1.). Révai Lajos dr. (Folytatása következik)