A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 27. szám - A tilos cselekmény a magánjogban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 27. számához. Budapest, 1907. július 7. Köztörvényi ügyekben. Tékozlás miatti gondnokság alá helyezéshez elegendő annak a bizonyítása, hogy az, akinek gondnokság alá helye zése tékozlás cimén kérelmeztetik, olyan hajlamokkal bir, a melyeknél fogva, ha azok nem korlátoztatnak, alaposan attól lehet tartani, hogy őt vagyonának elveszte fenyegeti. A tn. kir. Kúria (1907. jun. 4. 1,458/11)07. P. sz. a.) következő ítéletet hozott: A m. kir. Kúria V. Béla dr. ügyvéd felebbezését visszautasítja s ekként az alsóbbfoku Ítéleteket csupán a felperesek és az alperes felebbezésére vévén vizsgálat alá, mindkét alsóbbfoku bíróság Ítéletét megváltoztatja, alperes B. Ferencet az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának c) pontja alapján tékozlás miatt gondnokság alá helyezi és arra kötelezi, hogy felpereseknek az előbbi 37 K. 60 f. és az ezúttal megállapított 41 K. 30 f. felebbezési költség beszámításával 198 K. 40 f. perköltséget és A'. Lajos tiszti fó'ügyésznek 74 K. költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével fizessen, egyben peres felek ügyvédeinek felebbezési munkadiját saját feleik ellen, még pedig felperesiét 15, alperesiét 10 K.-ban meghatározza. Utasítja egyszersmind az elsőbiróságot, hogy a hirdetménykibocsátása, valamint az illetékes árvaszék utján annak megkeresésével, a gondnok kirendelése iránt szabályszerűen intézkedjék. Indokok: V. Béla dr. felperesi ügyvéd, az elsőbiróság Ítéletének perbeli járandóságát megállapító rendelkezése ellen, felebbezéssel saját személyében nem élvén, a másodbiróságnak ezt helybenhagyó ítélete ellen, felebbezési jogosultsággal nem bir. Mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete különben a fentebbi rendelkező részben foglalt módon azért változtatott meg, mert valakinek tékozlás miatt gondnokság alá helyezése megelőző «óvó intézkedés* lévén a végett, hogy az illető ugy önmaga, valamint az általa netán eltartandó családja érdekében, avagy hogy eltartása az illetékes község terhére ne essék, a vagyoni tönkrejutástól megóvassék : ilyen esetben elegendő annak a bizonyítása, hogy az, akinek gondnokság alá helyezése tékozlás cimén kérelmeztetik, olyan hajlamoKkal bir, amelyeknél fogva, ha azok hatályosan nem korlátoztatnak, alaposan attól lehet tartani, hogy őt vagyonának elveszte fenyegeti. Minthogy pedig a jelen esetben, Sz. Károly, F. Albert és D. József tanuk által egybehangzóan az bizonyittatott, mikép alperes vagyonát akként pazarolta, hogy gazdaságát elhanyagolva, lábas jószágait áron alól eladogatta, ismételten napokon át kéjleányokkal dorbézolt, tartósan részegeskedett és a periratok között találtató orvosszakértői kijelentéseket, valamint a kór természetét figyelembe véve, bár ez idő szerint gyógyultnak jelentetett is ki, alkoholos elmezavarát, melylyel tékozló viselkedésétmenteni igyekszik, ily módon maga idézte elő s ezekre tekintettel, alperesnek egyéni hajlamainál fogva, viselkedése olyan, melynek következtében alaposan attól lehet tartani, hogyha hatályos módon nem korlátoztatik, vagyonát elvesztegeti s önmaga és négy kiskorú gyermeke Ínségbe jutnak: miért is gondnokság alá helyezése indokolt. Alperesnek a perköltségben történt marasztalása a 3,263. 1881. sz. I. M. E. rendelet 54. §-ában foglalt rendelkezésen alapul. Ha a haszonbérbeadó a bérleményt a haszonbérleti idő lejárta előtt elidegeniti, gondoskodni tartozik, hogy a haszonbérbevevő a kikötött ideig a bérlemény haszonélvezetében megtartassák, mert különben kártérítéssel tartozik. Eme kötelezettsége alól csak ugy szabadulhat, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszüntetése a bérlő szerződésszegése okából történt. Am. kir. Kúria (1. G. 5. 1907. sz. a.) B. Miksa dr. ügyvéd által képviselt Cs. János felperesnek, M. Gyula dr. ügyvéd által képviselt S. S. Sándor dr. és neje K. Szidónia alperesek ellen 18,800 K. s jár. iránt a budapesti IV. ker. kir. járásbíróság előtt folyamatba tett a ugyanott 1904 Sp. VIII. 1,210/24. számú ítélettel befejezett, felperesnek felebbezése folytán pedig a budapesti kir. törvényszék által az 1906. évi november hó 24. napján 1906. D. III. 511. sz. a. hozott ítélettel elbírált somrr.ás perében alperesnek az 1906. évi december hó 10 napján 1906. D. III. 511/7. sz. a. beadott felülvizsgálati kérelme és felperesnek 1907. évi február hó 8. napján 1907. I. G. 5 2. sz. a. beadott válaszirata folytán az ügynek az 1907. évi március hó 12. napján befejezett előadása és tárgyalása után az alul kitett napon következő ítéletet hozott: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Egyszersmind a felperesi ügyvéd diját és költségét a válasziratért 42 K.-ban, a tárgyaláson való megjelenéséit 30 K.-ban, az alperesi ügyvédét a felülvizsgálati kérelemért 47 K. 30 fillérben, és tárgyalási diját 2 K.-ban állapítja meg a saját feleik irányában. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt az alperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel, azonban az ez irányban előterjesztett panaszaik nem bírnak megállható alappal. A felebbezési bíróságnak meg nem támadott és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállása szerint felperes alperestől az ezeknek tulajdonát képezett Bükk puszta néven ismert birtokot az 1903. évi március hó 30-án kelt C) szerződés alapján évi 1,400 K. haszonbérösszegért 12 egymásután következő esztendőre haszonbérbe vette; alperesek a bérbeadott ingatlant 1904. évi március hó 5. napján elcserélték B. Ferenccel, aki az ingatlant ugyanaz nap B. Gézának eladta, ez pedig felperesnek a haszonbérletet 1904. évi október hó 1. napjára felmondotta és felperes ezen naptól kezdve nincs a haszonbérlemény birtokában. Felperes az alsóbirósági ügyállás szerint azon alapon, hogy az uj tulajdonos a haszonbérleti szerződést a haszonbérleti idő lejárta előtt az ő beleegyezésén kivül szüntette meg, a haszonbérbeadó alperesektől kártérítést követel. Jogszabály szerint a haszonbérbeadó, ha a bérleményt a haszonbérleti idő lejárta előtt elidegeniti, gondoskodni tartozik, hogy a haszonbérbevevő a kikötött ideig a bérlemény haszonélvezetében megtartassék; ha ezt nem teszi és az uj vagy további tulajdonos a szerződést megszünteti, ezért a haszonbérbeadó a haszonbérlőnek kártérítéssel tartozik és eme kötelezettsége alól csak ugy szabadulhat, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszüntetése a bérlő szerződésszegése okából történt. Alperesek felhozták ugyan, hogy felperes a szerződés 2. és ti. pontjában foglalt feltételeket megszegte, azonban nem hozták fel, hogy minő tényeket vagy mulasztásokat követett el, amelyekből a vitatott szerződésszegés jogilag megállapítható volna; nem sértett tehát eljárási szabályt a felebbezési bíróság, hogy a bizonyitásfelvételt az említett tények felsorolása hiányában el nem rendelte. Egyébiránt a tényállásból kitünőleg B. Géza felperesnek nem az állítólagos szerződésszegések, hanem azért mondott fel, mert felperesnek uj haszonbérleti feltételeket akart szabni és vele eziránt megállapodásra jutni nem tudott. Ezek alapján nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy az alperesek kártérítési kötelezettségét megállapította. A felebbezési bíróság csak közbenszóló ítéletet hozván, a perköltség viselésének kérdése a végitélet feladatát fogja képezni. A második nő özvegyi joga egy gyermekrész haszonélvezetében áll s így, ha az örökhagyó vagyonát még életében elajándékozza is egyik lemenőjének, ez az ajándékozás az özvegyet nem akadályozza egy gyermekrész haszonélvezetének átengedését kérni. A m. kir. Kúria (1907. ápr. 4. 5,174/1906. P. sz. alatt) ítéletet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletének az I. rendű alperes marasztalására és a felperes és I. rendű alperes közötti perköltségre vonatkozó felebbezett részét helybenhagyja és I. r. alperes ügyvédjének felebbezési diját és költségét megbízója irányában 45 K. 30 f.-ben állapítja meg. Indokok: I. r. alperes és társai ellen szerződés érvénytelenítése és járulékai iránt indított per a kir. Kúria által a másodbiróság indokolásánál fogva és azért hagyatott helyben, mert a második nő özvegyi joga az 1840. évi VIII. t.-c. 18. t?-ának esetében egy gyermekrész haszonélvezetében állván : önként következik, hogy abban az esetben, ha az örökhagyó vagyonát egyik leszármazójának még életében elajándékozta, s ez által az özvegyet özvegyi jogának érvényesithetésétől megfosztotta, — az özvegy a megajándékozott lemenőtől egy gyermekrész haszonélvezetének átengedését követelheti s ebben a jogában ()t az örökhagyó által tett ajándékozás semmi módon nem korlátozhatja, annyival kevésbé, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. és 8. §-ában foglalt intézkedések csak az ott meghatározott személyek törvényes osztályrészére vonatkozik és a második nő özvegyi jogára alkalmazást nem nyerhet. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az összes közgyűlési határozatok meg nem semmisithetök azon alakszerűség mellőzése miatt, hogy az igazgatóság a mérleget a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal közzé nem tette. Ezen mulasztás a közgyűlés többségét legfeljebb arra in-