A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 21. szám - A végrehajtási törvény 174. §-áról - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 10. [r.]

A JOG tatják el az u királyijai. Ebben a Bili of Rights-ben vagy másképpen Dcdaration of rights-ben (kelt 1689-bén) mindazokat a szabadságokat, melyek a régibb szabadságlevelekben emlittetnek. megj erősiti, biztositja a jövendőbeli megtámadások ellen, annélkül, hogy a korona jogait csorbítaná. A minisztérium minden kormányj intézkedésért felelőssé tétetik. Az állandó hadsereg tartása eltütatik s a kormány határozottan kijelenti, hogy az alsóház tagjainak választására nem gyakorol befolyást. A Bili of Rights cime : "Törvény, mely az alattvalók jogait és szabadságait és a trónöröklés rendét kinyilatkoztatja az 1689-ik évből.» Ez az utolsó alaptörvény az angol alsóház, illetve a parliament és a korona közötti viszony szabályozására vonatkozólag. És mégis, ha bonckés alá vesszük a mai parliamenti életet, a politikai befolyást, az alaptörvények hatását, érezzük, hogy nem a Statute law, sem a Common law nem képez zsinórmértéket, hanem a közszellem egy olyan finom politikai erkölcse az irányító, mely felül áll minden törvényen, minden szokásjogon. Vilmos alatt lép előtérbe jóformán a valódi felelős minisztérium, mert addig csak a korona szolgái voltak,;|") akik fejőkkel játszottak ellenszegülés esetén. Csak III. Vilmos első parliamentjében találkozunk először azzal az esettel,hogy az alsóház szívesen fogadta a korona minisztereit azon célból, hogy ezek, mint a korona felelős tanácsadói, képviselhessék a nemzet fontosabb érdekeit a népies testületben, eddig, ha meg is történt, hogy a miniszterek helyt foglaltak a parliamentben, soh'sem veit olyan, mely azt mondhatta volna, hogy az alsóházzal egyetértve, megállapított elvek alapján egyetértőleg működtek."6) Eleinte Vilmosnak is különös volt ez az uj helyzet, mert nem fogta föl teljesen, hogy lehet a miniszteri felelősség elvét kiterjeszteni és hogy minő állást foglaljanak el a miniszterek az alsóházzal, helyesebben a parliamenttel szemben.97) Különben is Vilmos maga volt önmagának ministere és sokkal alkalmasabb volt e hivatalra, mint bárki is a szolgálatra szántak közül.98) Ekkor lesz szállóigévé : a király uralkodik, de miniszterei kormányoznak.99) Vilmos érzi az alsóház mindenható voltát, neki köszönheti trónra jutását. Belátja hogy neki a kormány általánosságban egy és ugyanazon nézeteket és célokat kell magáénak vallania s igy legalább a külső egyetértésnek meg kell lenni. Az alsóházzal szemben pedig fokozott figyelemmel van, mert belátta, hogy csak az a kormány maradhat fenn, mely a többség elvei szerint kormányoz. A király megszűnik cabinetje üléseiben személyesen részt venni. Mihelyt az uj titkos tanácsosokat feleskették, az a kérdés merült föl, hogy aconvent, melynek tagjai nem voltak választott képviselők, mert őket Vilmos még mint oraniai herceg kiválasztva hivta meg, vájjon parliamentté alakitható-e át? A whigek többségben lévén, természetes, hogy igennel szavaztak, ámde a toryk, akik tudták, hogy az utolsó hónapokban a közvélemény nevezetes változáson ment át, nemmel feleltek. Szerintük a parliament létezéséhez királyi meghívólevél elengedhetetlenül szükséges, a convent pedig nem gyűlt egybe ilyen levelek alapján s a két ház nem egyéb, mint magánemberek gyülekezete.109) Erre az volt ismét a válasz, hogy a királyi meghívó tisztán csak formaság kérdése, s hogy az angol törvények lényegél nem szabad formai hiba miatt veszélynek kitenni, önmagában véve az a körülmény, hogy a királyt törvényesen meghívott és uralkodó királynak tekintette a nemzet, kell, hogy az a tényező, aki a legnagyvbb jogaival felruházta, érvényesen adta legyen a jogokat, s igy, ha aconvent királyt ültethetett a trónra, van oly hatalmas, hogy önmagát parliamentnek jelentse ki. Ugyanerre praecedens volt már, mert hisz II. Károly királyt a trónra meghívó convent tagjai sem voltak megválasztva a szokott formaságok szerint s ez a convent a restauratio után, mint parliament folytatta működését. Belföld. A Magyar Jogászegylet f. hó 1 i-án befejezte a sztrájkjogalapjáról szóló vitát. Ezen az ülésen Ágoston Péter előadó reflektált a felszólalók ellenvetéseire és biráló megjegyzéseire, melyekkel szemben fenntartotta korábban előterjesztett konklúzióit. Ezután Székely Ferenc dr. koronaügyész, ki a hét ülést igénybe vett vitákon elnökölt, a vitát berekesztette; záróbeszédében az előadók és a felszólalók tanulmányainak méltatása keretében kiterjeszkedett a probléma érdemére is, s kifejezte nézetét a kérdésnek miként való megoldása tárgyában. Székely Ferenc dr. azt az okfejtést, hogy a munkás a munkabéri szerződést kényszer hatása alatt és nem akaratának szabad elhatározása alapján köti, nem fogadja el : minthogy nem járul hozzá ahhoz az elmélethez, mely a kollektív munkabéri szerződésbe belekonstruálja a clausula rebus sis stantibus hallgatólagos kikötését, ugy, hogy még az együttes szerződések sem volnának föltétlenül kötelezők a munkásokra nézve. Szerinte a szerződésszegő sztrájk nem jogterületen, hanem harctéren mozog. Egyik tilos erőpróba az. Nem habozna közérdekből, hogy a munkabéri szerződés megszegését büntetés alá helyezze, ami jogrendszerünkben nem is ismeretlen ; ennek ugyanis 95) Freeman: Growth of the English constitution (1872) 123. ™) T o d d : i. m. II. 339. 9") Macaulay: IV. 438. 9») Haliam: i. m. III. 252., 388.— Todd: i. m. 63. "í May: Const. Hist. I. ó., 6. •o1) Macaulay: i. m. III. 32. 1. — Freeman: i. m. 130. 1. stb. elvi akadálya nincs, ez pusztán célszerűségi, igazságügy-politikai kérdés. A sztrájk-mozgalmak megelőzését azonban nem azoknak jogi szabályozásában keresi. A munkás megélhetésének könnyítése (főleg munkáslakások építése, élelmi cikkek olcsóbbá tétele által) s a munkás-szakképzés emelése azok az eszközök, melyek a munkásnak jobb keresetet biztosítanak, de ugyanazok egyszersmind tényezői annak is, hogy a munkások megvédhetik érdekeiket higgadtsággal és mélyebb belátással; jogsértés s erőszak nélkül, gyorsabban, esetleg speciális munkaügyi bíróságok döntésének igénybevételével. Ez érdekes befejező vitát a jogászegylet közönsége nagy érdeklődéssel és figyelemmel kisérte mindvégig. A sajtóankét. Május 17. Edvi Illés Károly tisztán jogi szempontból vizsgálta a kérdéseket. Palotai Hugó lehetetlennek tart minden törekvést, mely a felelős szerkesztői állást kvalifikációhoz akarja kötni. ^ Visontai Soma ellenben a felelős szerkesztői állást bizonyos feltételekhez akarja kötni. Günther Antal igazságügyminiszter jelzi azt az álláspontját, hogy politikai lap felelős szerkesztője csak magyar állampolgár lehet. Szabados Sándor a felelős szerkesztőtől semmiféle minősítést nem követel meg. Seffer László szerint gondoskodni kell arról, hogy a kellően bejelentett laptól a tudomásul-vétel megtagadható ne legyen. A kolportázsnak igen üdvös hatást tulajdonit. Farkasházy Zsigmond a felelős szerkesztőtől, az állampolgárságot kivéve, semmiféle kvalifikációt nem kíván meg. Kenedi Géza ismételten hangsúlyozza mindennemű parciális reform hasztalan voltát. Az előbbi felszólalókkal szemben a kolportázsnak káros hatásait fejtegeti. A felelős szerkesztő intézményének egyáltalában nem barátja, de ha már megmarad a mai rendszer, akkor bizonyos kellékeket a felelős személytől meg kell kívánni. A kauciót eltörlendőnek véli, de viszont felelőssé kell tenni anyagilag azokat, akik a bűnössel vagyoni kötelékben vannak, tehát a kiadót és a nyomdászt. Ennek legfeljebb az a következménye lesz, hogy a nyomdász maga követeli majd az egyéni megbízhatóság biztosítékait. Günther Antal igazságügyminiszter a tanácskozás folytatását e hó 2'2-re halasztja. Irodalom. Az ó holland jog Dél-Afrikában. Irta dr. Meluis de Villiers leideni egyetemi tanár. Hollandból olaszra fordította Thót László dr. Fiatal, kiváló büntetőjogászunknak azt a dolgozatát a Szicíliában megjelenő »L'errore giudiziario» cimü olasz jogi lap közölte f. havi számában. Ugyanezen lapszám irodalmi rovatában ő ismerteti az idegen (svéd és angol) jogirodalmi termékeket. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara 1907. évi június hó 23-án, vasárnap, délelőtt 10 órakor Budapesten, V., Szemere-utca 10. sz. saját helyiségében tartja rendkívüli közgyűlését. Tárgy: 1. A kamarai ügyrend némely szakaszának módosítása. 2. 18 választmányi tag választása. NB. Vidéki tagok szavazataikat az 1874: XXXIV. t.-c. 23. §. 4-ik bekezdése értelmében (választási jegyeiket viaszpecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva) a kitűzött határnapon beküldhetik. Közjegyzőhelyettest keresek, aki a közjegyzői törvény 18., 19. 21. §-aiban előirt képesítéssel és közjegyzői teendők ellátásában teljes jártassággal bir és ezenfelül a német és román nyelvet jól birja. írásbeli feltételekkel felszerelt ajánlatokat kérem «Kir. közjegyző» Brassó, postafiók 17. alá küldeni. Gyakorlott Írnokot keresek, ki románul beszél, németül pedig jól ir. Dr. Weisz Sándor, Németbogsán. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Most jelent meg ! A polgári perjog tankönyve. (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Különös tekintettel a szigor latosok és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta: dr. Falcsik Dezső, kir. akad. jogtanár. Budapest, 1907. Politzer-íéle könyvkiadóvállalat. Ara 8 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca Ifi. V.. Rudolf-rakr.art 3. RÉSZEK-. TMÍ7WAG NVOKDJUA BUDAPIST