A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 20. szám - A constitutiv Ítéletek tana

A JOG 83 elutasítani s a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel az ellenfélnek okozott költségben S. E. T 168. és 204. §-ai értelmében elmarasztalni kellett. Ha valaki arra kötelezi magát hogy a jövőben megalakítandó részvénytársaságtót bizonyos számú részvényt fog átvenni és annak névértékét meghatározott módon, az alakitandó részvénytársaság által megállapítandó fizetési helyen felszólításra befizeti, a részvénytársaság mint kedvezményezett közvetlenül van jogosítva a befizetés teljesítését követelni. Németországban hozott ítélet Magyarországon, a két állam közötti viszonosság hiánya miatt, végre nem hajtható és ezért itélt dolgot sem képez. (M kir. Kúria 1907. február 7. 1,198/1906.) Árleszállítás igénylése esetében is a vevő az árut haladéktalanul kifogásolni tartozik, azt pedig, hogy az áru meg nem felelő minőségű volt ő tartozik bizonyítani. (M. kir. Kúria 1907. február 5. 8,081/905.) Ha a biztosító társaság végrehajtással üldöztetik, ez a körülmény ok a biztosítási szerződés megszüntetésére és igy a biztosító a K. T. 486. §-a alapján több évi biztosítás hatályvesztése cimén a biztositottói kártérítést nem igényelhet (M. kir. Kúria 1907. márc. 19. 278/906.) A biztosítási kötvénynek a díjfizetésre vonatkozó feltétele csak ugy kötelezi a biztosítottat, ha a kötvényt átvette vagy annak tartalmát ismerte, illetve ha az ajánlatban bentfoglalvák; ellenesetben a díjfizetés esedékessége az ügylet létrejöttének napjára esik és a biztosított előbb nem tekinthető a fizetésben késedelmesnek. (M. kir. Kúria 1906. dec. 11. 1,478. sz.) Balesetbiztosításból folyólag a biztositót csak az esetben terheli fizetési kötelezettség, ha a biztosított bizonyítja, hogy sérülését baleset okozta, és hogy ez a baleset véletlenül, azaz sérült akaratától függetlenül állott be Nem forog fenn ez okból kártérítési kötelezettség, ha a baleset akként következett be, hogy a biztosított megtöltött fegyverét felhúzott kakassal tenyeréhez ütögette és a fegyver elé került tenyere megsérült. (M. kir. Kúria 1907. március 5. 137. sz.) A szerzői jog bitorlását elköveti a kiadó már akkor is, ha ő azután, hogy a mű kiadása iránt kötött szerződést a szerzővel egyetértve hatályon kivül helyezték, a kész műből üzletében bár csak egy példányt is a mű címlapján kitett bolti ár átvétele mellett elad. (M. kir. Kúria 1906. okt. 16. sz.) A gyári munkás a munkaadója által az őt balesetből érhető kár ellen biztosíttatván, a biztosító társaságtól kapott és a balesetet szenvedett munkásnak kiadott biztosítási összeg a munkaadó ellen megítélt tartásdíj összegébe beszámítandó. (A m. kir. Kúria 1907. január 9. 1,067/1ÜU5. szám.) A helyettesitett ügyvéd a váltóperben felmerült diját és költségét a helyettesítő ügyvéd el en váltói uton érvényesítheti. (A m. kir. Kúria 1907. február 6. 21/ 06. sz) Továbbeladási szándékkal kötött vétel esetében is helye van a tulajdonjog fentartásával való adásvételnek. (A m. kir. Kúria l!i07. jan. *8. 1,151.1903. sz.) A biztosított nem sérti meg a közlési kötelezettséget az által, hogy a más társaságnál tett, de még elintézés alatt álló ajánlatot, habár e tekintetben kérdés is intéztetett hozzá, elhallgatja. (A m. kir. Kúria 1.07. január 16. 32/1906. sz.) Bűnügyekben. Halmazat esetén is az egyik büntetendő cselekményre törvény szerint alkalmazható minimum kiszabható. A m. kir. Kúria (1906. szeptember hó 6-án, 8,182. sz.) a főügyésznek és a vádlottnak semmisségi panaszai, továbbá a közvédőnek a semmisségi panaszát visszautasító végzés ellen bejelentett felfolyamodása folytán R. Jakabné vádlottnak a büntetés súlyossága miatt használt semmisségi panasza visszautasittatik; a többi semmisségi panasz pedig és a közvédőnek felfolyamodása elutasittatik. Indokok: A táblának másodfokú Ítélete ellen a főügyész a B. P. 385. §-ának 2. pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, «mert a tábla R. Jakabné vádlottnak büntetését a B. T. K. 96. és 98. §§-ainak figyelmen kivül hagyásával nem emelte*, R. Jakab vádlott pedig az emiitett Ítélet ellen azért használt semmisségi panaszt, «mert nem érzi magát bűnösnek, ő ugyanis kényszer hatása alatt követte el a lopást, nem tudott másképpen segíteni beteg férjén s csaiádján», semmisségi panaszt jelentett be vádlott amaz okból is, «mert súlyos a büntetési. Végül a közvédő is semmisségi panaszt használt a B. P. 385. §-ának 3. pontja alapján, «mert a vádlott büntetése le nem szállíttatott*, az ezt visszautasító végzés ellen pedig felfolyamodást jelentett be. Minthogy a közvédő semmisségi panasza a törvénynek megfelelően utasíttatott vissza: ennélfogva a közvédőnek alaptalan felfolyamodását a B. P. 279. § ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. R. Jakabné vádlott semmisségi panaszának a büntetés súlyosságára vonatkozó része a B. P. 437. £-ának 3. bekezdése értelmében azért utasittatik vissza, mert nevezett vádlott összbüntetése a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával szabatott ki, a büntetés súlyossága miatt tehát a semmisségi panasz használata ebben az esetben ki van zárva. A főügyész semmisségi panasza, mint alaptalan, a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. Mert való ugyan, hogy az összbüntetés az annak tárgyául szolgáló valamennyi büntetendő cselekményre kiterjesztendő; való továbbá az is, hogy R. Jakabné vádlottnak összbüntetése az ellenében megállapított egyik cselekmény, a lopás bűntettére kiszabható büntetés legkisebb mértéke szerint szabatott ki, mindazonáltal a bíróság az összbüntetés kiszabásánál még sem tévedett s a B. T. K. 96. és 98. §§-ainak rendelkezéseit sem sértette meg s ennek következtében a B. P. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott semmisségi ok sem forog fenn ; mert a B. T. K. 89. §-á az összbüntetés kiszabásánál is figyelembe veendő s mert a büntető törvény nem tiltja, hogy az összbüntetés a legsúlyosabban büntetendő cselekményre meghatározott szabadságvesztésből álló büntetésnek a megengedett legkisebb mértéke szerint szabassék ki, ha az a fenforgó körülmények között a bűnösség fokának megfelel s az elkövetett cselekmények súlyával arányban áll. Minthogy pedig a bíróság a vádlottnak mindkét cselekményére kiható összbüntetésül csupán hat hónapi börtönt és három évi hivatalvesztést s a politikai jogok gyakorlatának feüüggesztését találta a bűnösség fokával s a cselekmények súlyával arányban állónak és minthogy ez az összbüntetés a fentebbiek szerint megfelel azoknak a szabályoknak, amelyek szerint a büntetés a mérsékelt halmazat esetén kiszabandó; ezeknél fogva a bíróság a vádlott összbüntetésének kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy ezeknek megengedett enyhítésénél vagy súlyosbításánál a törvényben vont határokat megtartotta. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 169. §. 403371906: I. sz. Az elsőbiróság végzése megváltozlattatik és a Lipótvárosi bank mint szövetkezet és a gyulafehérvári róin. kath. káptalan egyetemlegesen arra köteleztetnek, hogy Cs. Sz. bir. végrehajtó kiküldöttnek az 1906. július 12-ikére kitűzött árverési kikiáltási eljárási díjban ezennel 15 K. 78 f.-ben megállapított diját 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessék meg. Mert a dévai kir. telekkönyvi hatóság által M. L. ellen az árverés 1906. július 12-ikére 2,102/906. tkvi sz. végzéssel nemcsak a pesti magyar kereskedelmi bank javára, hanem egyidejűleg a lipótvárosi bank mint szövetkezet és a gyulafehérvári rám. kath. káptalan javára is kitüzetvén, minthogy kellő időben csak a pesti magyar kereskedelmi bank végrehajtató jelentette be a kiküldöttnél, hogy az árverést megtartani nem kívánja s minthogy a kiküldöttnek a nem helyben teljesitendö végrehajtás esetén előleg kérésrec sak joga van, de nem kötelessége, az 1881: LV. t.-c. 169. § a értelmében a kiküldöttnek a csatlakozottak érdekében kötelessége volt a kellő időben a helyszínén megjelenni és igy az árverés a fenti két csatlakoztatott végrehaj tatónak az árverésen meg nem jelenése miatt nem tartatván meg, a kiküldött kiszállási és eljárási dijainak ! megfizetésére kötelezendők voltak. A felszámított 17 K. 82 f., helyett azért volt csak 15 K. 82 f. megállapítandó, mert az árverés nem foganatosíttatván, a kiküldöttet az ingatlan becsértékére tekintettel máskülönben megillető 4 K. eljárási díjnak a 31,158/91. I. M. sz. rendelet 3 ik §-a értelmében csak fele része illeti meg. (1906. szeptember 27.) Nb. Lásd a 175. §-nál közölt eseteket is. 170. §. Bánatpénz letétele nélkül nincsen jogositva árverezni az a jelzálogos hitelező, kinek bekebelezett zálogjogát másnak bekebelezett zálogjoga megelőzi. 1,253/904. szám. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság: B. F. csatlakoztatott végrehajtató előterjesztése folytán előterjesztéssel élőt a bánatpénz letétele nélküli árverelhetesre feljogosította, mert habár az árverés az E. M. bank kérelmére lett elrendelve B. F. az árverés iránti kérelmét korábban nyújtotta be s ez alapon a bánatpénz letevése alól felmentendő volt. A kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését megváltoztatta s az előterjesztést elutasította, mert B. F. követelése erejéig a zálogjog nem első helyen lévén bekebelezve, ennélfogva részére a bánatpénz nélkül való árverezés jogát megadni nem lehet, mivel ezen kérdésnél nem lényeges az, hogy B. F. előbb kérelmezte az árverezést. (1,253/904. számú végzés.)