A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 20. szám - A constitutiv Ítéletek tana

160 A JOG jelszavakkal indult meg. Az első ilyen hamis jelszó a családi (Éet megtámadott szentségének és a női becsületnek megvédelmezése volt, holott a család szentsége és a nő becsülete éppen a magyar jogrendszer által részesül a legerősebb védelemben, a magyar jog kizárja a valódiság bizonyítását ilyen esetekben, elrendelhető a zárt tárgyalás is, sőt a zárt tárgyalás eredményének a sajtó által való közlése is büntetendő cselekményt alkot. A másik hamis jelszó a fokozottabb védekezés szükségessége az állami rend szempontjából. Akik ebből a szempontból kiindulva a szigorítás mellett foglalnak állást, ne felejtsék el, hogy amig a társadalmi felfogás meg nem változik, ezzel nem fognak elérni semmit. Szerinte a sajtóellenes áramlat a parlamentből jutott be társadalomba és ha ezt megállapítjuk, megállapíthatjuk már azt a lélektani indokot is, amiből táplálkozik: a közvélemény egyik tényezője féltékeny a közvélemény másik tényezőjével szemben. A sajtószabadságot meg kell védeni közvetett és közvetlen uton. A közvetett ut az ügyészségnek és a bíróságoknak teljes függetlenítése. Ki kell zárni az előzetes letartóztatást sajtóvétségeknél. A terjesztés szabadságát törvényben kell biztosítani. A kolportázs jogát ki kell emelni a kapkodó és váltakozó törvényhatósági praxisból. A sajtókamara megalkotását lehetetlenségnek tartja. A sajtóvisszaélések szempontjából semmi szükségét nem látja a sajtóreformnak, ellenben a sajtószabadság nagyobb mértékű biztosítását örömmel üdvözölné. Simonyi-Semadam Sándor időszerűnek tartja a sajtóreformot, melynek kérdésében nemcsak a hírlapírókat és a jogászokat kell megkérdezni, hanem a közönséget is, amelynek kívánságával számolni kell. Különbséget kell tenni a magánérdek és a közérdek ellen elkövetett sajtóvétségek között. Nem osztja azt a nézetet, hogy az előzetes lefoglalásnak nincsen helye addig, amig a terjesztés meg nem történt. Az újság nem nemzeti érdek. (Ellentmondás) Nagyrabecsüli az ujsígirók működését, de állítja, hogy nem megy tönkre az ország, ha két napig nem jelenik meg az újság. Szükség van a sajtóreformra, még pedig teljesen uj sajtótörvény alkotására, különös tekintettel a sajtó egyes válfajaira. Günther Antal igazságügyminiszter a tanácskozást nyolc órakor berekesztette. Május 13. Bernáth Géza : A sajtószabadságot mindannyian élvezzük, a hatalmat pedig, amely a sajtószabadságból fakad, a sajtó munkásai és pedig csaknem kizárólag a hírlapok munkásai ragadták kezükbe. Állítja, hogy azt meglehetős expanzív módon gyakorolják. Ezért a jogászság amellett van, hogy a sajtó elhatalmasodását szabályozni kell. A sajtó nagy hibái a szenzációhajhászás, a botrányhajhászás, a sajtóprotekció, ami különösen veszedelmessé válhat pénzügyi, gazdasági müveleteknél. Kéri a minisztert, hogy szerezzen be adatokat a nyugati államok sajtójára vonatkozólag, sajtóvétségek tekintetében összehasonlítás és csoportosítás végett. A sajtóvisszaélések ellen az orvosszert a sajtó privilégiumainak eltörlésében keresi. Ilyen kiváltság a fokozatos felelősség, a kártérítés megállapítása és az a fórum, ahol a sajtóvétség felett ítélnek: az esküdtszék hatásköre. Günther Antal igazságügyminiszter az elhangzott beszéddel kapcsolatosan csupán azt tartja szükségesnek megjegyezni, hogy a maga részéről is az igazságügyminiszternek azzal az állásával, melyet a törvény részére az igazságügyi szervezetben kijelöl, megegyeztethetőnek nem tartja, hogy a miniszter valamely lapra nézve az előzetes lefoglalásnak indítványozására utasítsa az ügyészséget. Ami az előzetes lefoglalás kérdését illeti, e tekintetben nem nyilatkozik, bár megvan a saját álláspontja még abból az időből, mikor maga is a publicisztika terén működött. Azt azonban kétségtelennek tartja, hogy midőn e kérdés megoldásáról van szó, számolni kell azzal, hogy az előzetes lefoglalással azt a célt, amelyet vele a 48-iki törvényhozás elérni akart, ma már biztosítani nem lehet; továbbá számolni kell azzal a veszélylyel is, mely előállhat akkor, hogy ha egy erőszakos kormány kezébe igy adott hatalommal visszaél. (Helyeslés.) Turi Béla : Nem fogadja el azt az álláspontot, amely a gondolat szabadságát teljesen indentifikálja a gondolatközlési szabadsággal, de mindazonáltal fentartandóknak véli azokat a privilégiumokat, amelyekben a sajtónak része van. Rákosi Jenő azt indítványozza, terjeszkedjék ki mindenki az általános vita keretében már azokra a részletekre, amelyekben véleményt akar adni és határozzák el, hogy az általános vita merítse ki az egész értekezletet. A sajtóreíorm kiindulási pontját abban látja, hogy a sajtó legyen teljesen szabad, az újságíró pedig teljesen felelős. Minden újság írhasson mindent, ami neki tetszik, ne létezzék semmiféle korlát sem a megirásra, sem a ter-> jesztésre vonatkozólag, de legyen ott az újságíró felelőssége és pedig biztosított felelőssége, melyet legteljesebb mértékben fel kell ajánlanunk, ha mesterségünk becsületét meg akarjuk óvni. Günther Antal igazságügyminiszter kéri az értekezlet tagjait, hogy amennyiben voltaképpen kimeritetteknek tekinthetők a tanácskozás alapjául szolgáló kérdések, — hacsak az értekezlet tagjai közül egyesek nem kívánnak igen fontos uj érvekkel előállani — az általános tanácskozást befejezettnek tekintsék és az értekezlet térjen át a tanácskozás valódi érdemére, a részletes kérdésekre. A tanácskozás folytatását holnapra, e hó 14-én délután 5 órára halasztja és a mai értekezletet bezárja. Május lő. Szívók Imre vallja, hogy az előzetes lefoglalásnak, valamint bármely alakban jelentkező cenzúrának a sajtó terén helye nincs, hogy sajtódehktum csak ott van, ahol a terjesztés már megkezdődött. Az eljárásnak az ankéten annyiszor emlegetett szinte statáriális gyorsítását a maga részéről is szükségesnek tartja. Günther Antal szerint nem a statáfiális eljárásról, hanem csak az eljárás gyorsításáról lehet szó. Szabados Sándor a mai időpontot egyáltalában nem tartja alkalmasnak a sajtó reformálására, mert a mai parlamentben szerinte antizsurnalisztikus hangulat uralkodik. A kérdés megoldására csak a jövő, az általános titkos választójog parlamentjét tartja hivatottnak. Günther Antal igazságügyiminiszter figyelmezteti a szónokot, hogy általános szociálpolitikai fejtegetéseket |ne folytassanak. 'Szabados Sándor furcsának tartja, hogy itten most annyi szó esik a becsületet sértő vétségekről, mikor odaát a parlamentben törvénybe iktatják a földesúr becsületsértési privilégiumát. Günther Antal igazságügyimniszter: Semmiesetre sem engedhetem meg, hogy a parlament tárgyalása alatt levő egyik törvényjavaslatról itt, magában a parlament házában bármiféle reflexió történjék. Szabados Sándor : A sajtónak ellenségeit nem is a hangja csinálta; igazmondásával sokkal több ellenséget szerzett, mint a rágalmakkal. Szerinte nem is ez a hang hivta ki a sajtóellenes hangulatot, hanem azok az uj eszmék, amelyek a szociáldemokrácia égisze alatt érvényesülésre törnek. Günther Antal igazságügyminiszter: Az általános vitát berekesztem. Áttérünk az egyes kérdésekre, melyek közül az első ugy szól, hogy a sajtórendészeti szabályoknak mily irányú módosítása lenne szükséges a sajtótermékek hatályos ellenőrzése és a sajtójogi felelősség érvényesítésének biztosítása végett. Kégl Imre szükségesnek tartaná, hogy az időszaki lapok és röpiratok megjelenésük után közigazgatási hatóságoknak is megküldessenek. Zilahi Simon : Törvénybe kell iktatni azt, hogy sajtóterméket előzetesen lefoglalni nem lehet, mert ez az alapja a 48-as sajtótörvénynek. A kolportázs teljes szabadságát törvénybe kell iktatni, mert nem lehet egyes emberek szeszélyétől függővé tenni, hogy hol, mikor és mit szabad kolportálni. Sümegi Vilmos : A kauciót a sajtószabadság elvével ellentétben állónak tartja. A kolportázs szabadsága törvénybe iktatandó. Feihivja a figyelmet arra, hogy Mosón-, Sopron- és Pozsonymegyékben több mint húszezer példányban vannak elterjedve bécsi lapok, mig magyar lapok a kolportázsra engedélyt nem kaptak. Günther Antal igazságügyminiszter : Kétségtelen, hogy a kolportázs engedélyezése tekintetében bizonyos szabályok felállítása szükséges, amelyek kizárják azt, hogy az itt felemlített esetek előfordulhassanak. Seress László ellenez minden oly reformot, amely bármiképp korlátozná azt az alapelvet, hogy gondolatait mindenki szabadon kifejezheti és terjesztheti, de szívesen fogad minden oly javaslatot, amely némiképpen hozzá fog járulni ahhoz, hogy az újságírás színvonala emelkedjék. A kvalifikációt elvileg ellenzi tehát, de szívesen felajánlja azt a koncessziót, hogy. a szerkesztő csak magyar állampolgár lehessen. A magyar állampolgárságon kivül csak azt akceptálja, hogy diffamáló bűncselekmény miatt jogerősen elitélt, — nem pedig amint az ügyvédi kamara jelentése mondja, vád alá helyezett — e,gyén ne lehessen szerkesztő. Minden egyéb korlátozást elvet. Csodálja, hogy a kauciót újságírók és újságkiadók is propagálják; utal arra, hogy a 48-as törvényből Kossuth a közvélemény nyomása folytán ki akarta hagyni a kaucióra vonatkozó rendelkezést és csak a nádorhelytartó bécsi eredetű aggodalmai folytán maradt az benn a törvényben. A kolportázs-szabadság minden kautéla nélkül való törvénybeiktatását kivánja. Végül kéri, hogy a külföldi sajtótermékek kitiltása ruháztassák birói fórumra. Günther Antal igazságügyminiszter az értekezlet folytatását péntekre halasztotta. Irodalom. A végrehajtási törvény magyarázata. Irta Imling Konrád dr. Ötödik, javított és bővített kiadás. Imling Konrád dr. igazságügyi államtitkár müve, a végrehajtási törvény, egyike a magyar jogi irodalom legkiválóbb és a praktikus élet használatára készült könyveinek, amit legjobban bizonyít, hogy most már ötödik, javított és bővített kiadást ért el. Imling dr. államtitkár magyarázatai nemcsak kvalitásaikban kitűnőek, de részletezésükkel is tökéletesek s kiterjeszkednek mindenre, amire egy kommentátor provideálhat. Ez az ötödik kiadás természetszerűleg még jobb, mint az előzők, mert ebben a legújabb joggyakorlat is fel van dolgozva s ki van bővítve azokkai a felsőbirósági határozatokkal is, melyek az alig két évi időn át, mely a könyv negyedik kiadása ota elmúlt, meghozattak. A nagy oktávalaku, majdnem hatszáz oldalra terjedő vaskos kötetet a Franklin-Társulat adta ki; ára 12 korona. Vegyeseit •^°,f?C,hal1 Alfréddr-> a budapesti büntetőtörvényszék birája, az ite otáblabirói címet és jelleget kapta kitüntetésül. A magyar jogtudomány es jogszolgáltatás minden barátja megelégedéssel veszi tudomásul ezt a hirt. Őszinte örömmel köszöntjük őt mink 3 akiknek szintén volt megbecsült munkatársunk.