A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 20. szám - A constitutiv Ítéletek tana

A JOG 159 Helyesen emeli ki Hellwig, hogy a semmis házasság nagyban és egészben az ítélet előtt ugyanazon joghatásokkal jelenik meg, mint egy teljesen érvényes házasság, s továbbá, hogy ha a semmisségi kereset declarativ volna^nem lehetne vele összekapcsolni a házasság fenn nem állása iránti megállapítási keresetet, illetve a házasság fennállásának megállapítása iránti viszonkereset, vele szemben ki volna zárva. Ez utóbbi érv ugyan nem sokat bizonyit, mert kereset és viszontkereset a házasság fennállásának, illetve fenn nem állásának megállapítása iránt megállhatnak egymással szemben.162) Ellenben bizonyíték az, hogy ha a semmisségi kereset is csak megállapítási kereset volna, ez a körülmény nem volna külön kiemelve a semmisségi és külön a megállapítási kereseteknél.163) Épp így az ítéletek különnemű voltára mutat annak a kiemelése, hogy egyrészről a semmisségi ítélet, másrészről a megállapítási Ítélet is a házasság fenn vagy fenn nem állásának kérdésében harmadik személyekre is kihat.161) Az ellenvetések, melyeket Kisch tesz Hellwig első állítása ellen, nem cáfolják meg Hellwig bizonyítékait.166) Az ítélet előtti és utáni jogállapot ellentétben vannak. Hogy a joghatások már előre mint szükségszerűen megszüntetendők jelentkeznek, nem változtat azon a tényen, hogy valósággal joghatások, míg az ítélet meg nem szünteti őket és csakis az ítélet szüntetheti meg őket. De még ez sem távolit el minden joghatást. Elég, ha az 1,699. s k. §§-ra, a putativ házasságból származó gyermekek joghelyzetére, továbbá a harmadik jóhiszemű személyek javára szolgáló joghatásokra utalunk.166) Házassági akadályt képez,167) melynek megsértése mint kettős házasság jön büntetés alá még akkor is, ha utóbb a semmisség itéletileg kimondatott. Hogy a házasság megszűnése lehetővé teszi a semmisség érvényesítését, ez hasonlókép mit sem változtat a semmisségi ítélet constitutiv természetén. A házasság megszűnése csak időbeli határ a semmisséget érvényesítő kereset számára. Kisch nem tudta megcáfolni Hellwig második bizonyítékát sem. Amit annak indoko'.ásául hoz fel, hogy a keresetek összekapcsolhatók, csak megerősíti Hellzvig álláspontját, t. i. a keresetek eltérő természetét, és különböző tárgyát. Lömng,l6A) a semmisségi ítéletet negatív megállapító ítéletnek tartja. Álláspontunktól eltérő véleményen vannak még: Fitti?ig,169) Schmidl,l6<>) Kohler,,161) Kohler elismeri, hogy egy érvénytelenné vagy semmissé nyilvánított házasság mégis csak más valami, mint ugyanez a házasság az ítélet előtt; tehát elismeri, hogy az ítélettel jogváltozás áll be. Ily körülmények között még sem lehet állítani, hogy az ítélet puszta constatálása a létező jogállapotnak — mint ő teszi. 0 maga is elismeri, hogy van különbség és pedig nagy, a semmisségi keresetek és azon keresetek között, melyek valamely házasság fennállása vagy fenn nem állásának megállapítására irányulnak, hogy utóbbiaknak nincsenek közvetett magánjogi hatásaik. De ha a keresetek között ily nagy a különbség, akkor az Ítéleteknek is különböző jellegüeknek kell lenniök és másnemű ítéleteket képezniök. Kohler érzi is, hogy állítása nem egészen helyes és a nehézségen azáltal akar átsiklani, hogy az ítéletet conditio sine qua non-ként tünteti fel és a változásokat a res iudicatával beálló biztonság magánjogi következményei gyanánt fogja fel. De mi idézi elő ezen következményeket ? Nem, az ítélet nem pusztán egy conditio sine qua non, hanem egyik ható oka a változásoknak, nem ugyan az egyedüli, hanem a per előtti tényállással kapcsolatban ható oka. Máskép nem lehet a joghelyzetet megmagyarázni. A conditio sine qua nonnal semmire sem megyünk, legfeljebb önmagunkkal ellenkezésbe juthatunk. Kohler nézete szerint e kereset elutasítása a házasság fennállásának megállapítása volna ; de ez lehetetlen. A megtámadási és semmisségi keresetek elutasítása csak a megtámadási, illetve semmisségi jog megtagadása. Az elutasító ítélet rendszerint csak inter partes hat: áll, jóllehet ők is megkülönböztetik ezen kereseteket a többi megállapítás iránti keresetektől, mert ezek a bírói eldöntéssel jogváltoztatást céloznak. Azt hiszem, nincs szükség behatóbb fejtegetésre, hogy ezen álláspont helytelensége és önmagának ellentmondó volta kitűnjék. Ií0) Magyar házassági törv. 41—i5. §§. «') Langheineken 246 I. ;Stein, Seuffert, Oetker id h.; Hellwig: Lehrbuch 238. 1. 1: b), Anspruch 46b. 1. 29. j. 472. s k. Rechtskraft 9. §. 63. 1. i^2) V. ö K ohler: Zeitschr. 21. tij ellenkezőleg Hellwig: Anspruch 474. 1., ki szerint ily esetben nincs értelme a viszontkeresetnek. V. ö. még Z. P. O. 616. §. A válókereset vagy a megtámadás, kereset elutasítása. »») Z. P. O. 633., 638. §§. r-*) Z. P. O. 629. §. 1., 2. 97. I. »«) 1,344. §. •«) 1,309., 1,326. §§. »M) Widerklage 53. 1. 55. j. «») Lehrbuch 297. I. 6. )., 300. t. 16. j. «») 141. 1. 1. j. ««») Forschungen 103. 1., Zeitschr. 9. s k. 1. kivételt csak a semmisségi és megtámadási perekben hozott .léletek képeznek, melyek inter omnes hatnak, kivéve a B. G. B. 1,326. §. alapján emelt semmisségikeresetre hozott ítéletet.163) továbbá azokat, melyek a gyermek jogviszonyait illetik,1") ''-PP igy megállapítási keresetnek tartják a házasság-semmisségi keresetet a következő irók : Pelerse?i,lu) Helhnatin,1^) Planck.16*) így a Reichsgericht is.lli7) E nézet ellen felhozha'juk egyik, bár nem döntő érvül, amit Hellwig idevonatkozó fejtegetéseiben felemiit,101*) hogy t. i. ha a házasság-megtámadási és semmisségi kereset megállapítási kereset volna, nem volna semmi ok arra, hogy az örököst elzárjuk a per folytatásától a főpertárgyat illetőleg.169) Fórster-Eccius^) és Wilmowsky-Lewy 471) marasztalás iránti keresetnek tartják. Kisch112) a házasság-semmisségi ítéletet az általa kiváltó ítéletnek nevezett itélet-fajhoz sorozza. B. G. B. 1,330-1,335., 1350. §§.; Z. P. O. 606. §.17S) Házasságmegtámadási kereset.171) Találóan nevezi Hellwig ezt a házassági viszonyt íelbontó feltételhez kötöttnek, függőnek (Anspruch 464. 1.). Kisch is kettős functiót tulajdonit e keresetnek, magában foglalja ugyanis egyrészt a magánjogi akaratnyilvánítást, másrészt pedig tartalmazza az eljárási természetű kérelmet az ítélethozatal iránt.176) De a házasság semmissége nem áll be még a kereset megindításával, hanem csak a jogerős Ítélettel.176) Az emiitett körülmények képezik a constitutiv ítélet alapjellegét, miért különböztessük tehát meg ezen ítéleteket a constitutiv ítéletektől? Miben álljon a lényeges különbség? A visszaható erő nem jöhet tekintetbe. Efelől különben már kifejtettük nézetünket. Ahol az ítéletnek visszaható ereje van, ott a felek egyáltalán nem idézhetik elő a jogváltoztatást.177) (Folyt, köv.) Belföld. A Magyar Jogászegylet szombaton Székely Ferenc dr. koronaügyész elnöklete alatt folytatta a sztrájk jogalapjáról folytatott vitát. Először Brasch Arnold dr. szólalt fel, ki a sztrájk-kérdések főleg gazdasági vonatkozásait tárgyalta, majd Proszwimmer Béla dr. felolvasta Bozóky Alajos dr. jogtanárnak írásban küldött véleményét. Bozóky értekezése polemizál Ágoston Péter előadónak fejtegetéseivel s azoknak konklúzióit pontról-pontra cáfolja; ő a haladás útját erélyes munkásvédő tövényhozásban látja, mely tekintetben az ujabb magyar törvényhozást gáncs nem érheti. A vitát a jövő hét szombatján folytatják s be is fejezik. A sajtó-jog reformja. Május 10. Szemnecz Emil nem barátja a korlátlan sajtószabadságnak, különös tekintettel arra, hogy a sajtó ma nem az ideálokért küzd, hanem elsősorban üzleti vállalkozás. A maga részéről nem tartaná a sajtószabadságra valami nagy bajnak, ha bűncselekményt tartalmazó cikkek, lappéldányok elszállítását egy bizonyos rövid időre felfüggesztenék, természetes azonban, hogy amennyiben a deliktum nem bizonyulna be, a lap anyagi kárpótlásra tarthatna számot. Ajánlja másrészt, hogy a sajtó utján történt rágalmazások tekintessenek olyképp, mint a hatóság előtti rágalmazások és igy is járjanak el azokkal szemben. Halász Lajos mindenekelőtt visszautasítja azt a bántó hangot, amelylyel az előtte szóló ujságiró-kollégáiról szólott. A felelősség rendszere tekintetében helyesnek tartja a mostani rendszert és azt teljesen fentartandónak véli. Ajánlatosnak tartja, hogy a vizsgálóbíró ne időről-időre küldessék ki, hanem hosszabb időtartamra rendelje ki a törvényszéki tanács titkos szavazással, vagy pedig nevezze ki az igazságügyminiszter. Seffer László a kaució fentartása mellett foglal állást s a kolportázs szükséges és helyes voltát vitatja. Vázsonyi Vilmos szerint a sajtóreform kezdeményezése hamis •M) Z. P. O. 629. §. •«») Z. P. O 643. §. «") Kommentár I. 231. §. 3. j. 473. 1. 164 98. 1. 186) IV. k. 55. 1., 1. ellene H e 11 w i g : Anspruch 472. 1. w) Entscheidungen 9. k. 214. 1. és 28. k. 292. 1. *») Anspruch 473. 1. >«») Z. P. O. 628., 640., 641. §§. >">) Pr. Pr. R. I 41. §. 197. 1. 7. a. j. «i) Kommentár I. 231. §. 6., 5., 393. 1. ">) 98. 1. 1?3) Magyar házassági törv. 51 — 55. §§. «*j Hellwig: Anspruch 464. 1. 23. jegyz. 472. 1. ; Rechtskraft 9. § ; Lehrbuch 238. 1. 42. jegyz.; L an g h ei n e k e n 249. L; Stein. Seuffert id. h.; ellenkező nézeten: Kisch 104., 105. 1. Itt még kevésbbé jogosult Kisch álláspontja, mint a semmisségi kereseteknél. Teljesen indokolatlan dolog a házasság megtámadása esetében hozott ítéletet az ítéletek egy különös fajának tekinteni, mely a constitutiv ítéletektől megkülönböztetendő. Ő maga is elismeri (100 — 103. U, hogy ;i házasság hatálytalansága a per előtt nem létezik, a megtámadásra jogosítottnak akaratnyilvánításától van függővé téve. A megtámadható házasság érvényének fogyatkozása csakis kereset utján érvényesíthető mindaddig, mig a házasság semmisnek nincs nyilvánítva vagy fel nincs bontva (B. G. B. 1,343. §. Z. P. O. 628 §.).