A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 20. szám - A constitutiv Ítéletek tana

158 A JOG Más kérdés azonban, összeegyeztethető-e ez az eljárás is a törvény szellemével s intenciójával ? Ha tényként fogadjuk el azt — s ez vita tárgyát alig is képezheti, — hogy a főcél az eljárás minél gyorsabb s pontosabb lebonyolitása, az eszköíöknek, melyekkel az érdekeltek jogaik teljességébe léphetnek, minél egyszerűbb és simább rendelkezésükre bocsátása, megállapithatjuk, hogy e célt sem a 18,118/905. sz. rendelet megkivánta, sem az előbb vázolt eljárás nem szolgálja. Mindkét esetben sok az időpazarlás s feleslegesen hosszadalmas az eljárás még olyankor is, amikor a közreműködő tényezők valamennyije késedelem nélkül fungál. Pedig az 1894: XVI. t.-c. alapján egyszerűbb, rövidebb eljárás is lehetséges. Ha a gyakorlati példák lebegnek szemünk előtt, a pótlást igénylő halálesetfelvételnél jóformán minden esetben megtaláljuk az elhunyt utolsó rendes lakóhelyét. Hisz a kórházakban, intézetekben, de még a magánlakásokon elhunytaknál is a beköltözéskor az előbbi lakhely bemondását feltétlenül megkívánják s igen ritka eset, hogy ez ne legyen megállapítható. Ebben a ritka esetben azonban a kiegészítés nem is lehetséges egyik módszer szerint sem. A törvény 22. §-a szerint a járásbíróság, melyhez a halálesetfelvétel be van terjesztve, ennek netalán szükséges kiegészítése iránt intézkedik s ennek megtörténte után, — amennyiben az örökösödési eljárásra nem illetékes, — az iratokat az illetékes járásbírósághoz teszi át. A szöveg szerint ugyan külön választatik a kiegészítés iránt való intézkedés és az illetékességből való áttétel, de vajon tilalmazza-e kifejezetten azt, hogy amikor az illetékes bíróság kétségtelenül megállapítható s a kiegészítés is gyorsan és pontosan csak ugyanez a bíróság Közvetítésével eszközölhető, hogy ilyen esetben egyidejűleg rögtön átengedtessék az egész eljárás az illetékes bíróságnak, mely azután jóval rövidebb idő alatt a kiegészítést is eszközöltetheti s a további lépéseket is hamarabb elrendelheti ? Mennyivel egyszerűbbé válik így az előzetes eljárás s mennyivel kevesebb a kárba veszett munka! Az első 8 napon tul minden további lépés bírói ellenőrzés mellett történik; az illetékes bírónak módjában áll a kiegészítést ellenőrizni, a megbízott előljárósági közeg tehát bírságolással is szorítható szükség esetén a sürgős teljesítésre. Emellett végül az érdekelt felek is mindenkor tisztában lehetnek ügyük állásával. Törvényellenesnek semmiesetre sem nevezhető ez az eljárás, mert hiszen nincs az örökösödési eljárásnak olyan határozmánya, melyet sértene. Az, hogy a kiegészítésre vonatkozó intézkedés megtörténte után rendeli csak a törvény az illetékesség okából való áttételt, nem jelenti azt is, hogy csakis a kiegészítés befejezése után lehet az átengedést kimondani. Csak intézkednie kell a bíróságnak s ezután nyomban át is teheti iratait az illetékes bírósághoz. S miért ne történhetne ez a két rendelkezés egy végzésben, egyidejűleg? Bizonyos annyi, hogy az érdekelteket ez az eljárás sok esetben megóvná a károsodástól s bizonyos az is, hogy az 1894-: XVI. t.-c. rendelkezéseit ez a módszer sokkal inkább tiszteletben tartja mint a jelenlegi gyakorlat. A constitutiv Ítéletek tana. Kritikai széjjeltekintés az irodalomban. Irta BALOG ELEMÉR dr. ügyvéd, Bács-Bodrog vármegye stb. ügyész;. (Folytatás.) Épp azért megilleti felperest a jog ajogváltoztatásra, vagyis arra, hogy a kikötött kötbér összegének leszállítását követelhesse a megegyezés dacára, de ez mit sem változtat azon, hogy az ítélet előtt a kötbér teljesen a megegyezés szerint igazodik, a leszállítást csak az ítélet eszközli, amit Kókler is elismer. Hogy az adósnak joga van a leszállítást követelni, még ha utólag be is következik a leszállítás, nem jelenti azt, hogy azelőtt is a leszállított összegben állott fenn a kötbér, eltekintve attól, hogy minden esetben kérdéses, be fog-e következni a leszállítás vagy nem, mert ez a bírói mérlegeléstől függ. Véleményem szerint Kókler e kérdésnél önmagával ellenmondásba jutott. 655. §. az alkuszdij leszállítása.12 y) 1,418. §. Kereset a férj kezelési és haszonélvezeti jogának megszüntetése iránt a nő behozott vagyonát illetőleg. Ez esetben kivételesen már a keresetindításhoz fűződnek azok a hatások, melyek beállanának, ha az igény, melyet csak az ítélet alapit meg, már a kereset megindi* Előző közlemény a 17. számban, tásakor függővé vált volna.1'") 1,468., 1,469. §§. A feleség, illetve »»i H e 11 w i g, S t e i n, S e u f f e r t id. h., Planck II k 699. 1.; Oertmann 383. 1.; Crome II. k. 712. 1.; D e r n b u r g II. k. 498 I., ellenben Kisch 139. 1. megállapító ítéletnek tartja. ««) B. G. B. 1,422. §. Hellwig, Anspruch 4;6. 1. a férj keresete a vagyonközösség megszüntetése iránt. 1.495. §. A részesedésre jogosult leszármazó keresete a túlélő házastárs ellen a tovább folyó vagyonközösség megszüntetése iránt. 1 542 § A házastárs keresete a szerzeményi közösség megszüntetése iránt. B. G. B. 1,564-1,569., 1,576. §§.1S1) Válókeresetek. Z. P. O. 606. s.k. 639. §§. Eljárás házassági ügyekben.183) A code civil szerint a válópörben hozott ítélet133) megállapító ítélet, mert csak megállapítja a válóokot és a házasság felbontása csak azután történik az anyakönyvi hivatalnok ténykedése által. B. G. B. 1,575. §.,134) Z. P. O. 606., 639. §§. Kereset a házassági életközösség megszüntetése iránt. A német B. G. B. nem ismeri a felosztás iránti keresetet, az osztozkodás kereset nélkül megy végbe.135) Az Opt. e kérdésben egészen a római jog alapján áll.130) B. G. B. 315. §. 2. bek.137) A szolgáltatás összegét tehát csak az ítélet állapítja meg kötelezőleg, csak ezáltal nyílik meg az igény érvényesítésének lehetősége a jogosított számára.138) 319. §.139) Épp így 2,156., 2,192. §§. Méltányosság szerinti megállapítása a szolgáltatásnak hagyományoknál, illetőleg meghagyásoknál. 2,048. §. Felosztás harmadik személy méltányos belátása szerint. Ez az eset analóg a 315. §. esetével.140) Hasonló eset a 660. §. Többek közreműködése a dijkitüzés esetében.111) Hasonlóképpen a bíró határozza meg a szolgáltatást a 829. §. esetében.142) Kártérítési kötelezettség vétkesség nélkül. 917. §.143). Szükségbeli ut144) 920. §. A határ kifürkészése elmosódás esetén.145) 1,425. §. A férj keresete a nő behozott vagyona feletti kezelési és haszonélvezeti jogának helyreállítása iránt. Ami a keresetindítás hatásait illeti, utalunk az 1,418. §-nál mondottakra. 1,547. §. A házastárs keresete a szerzeményi vagyonközösség helyreállítása iránt. Z. P. O. 29.146) Szerződés megszüntetése iránti kereset.147) Z. P. O. 1,043. §.14B) Végrehajtható választott bírói határozat megsemmisítése iránti kereset.14 ') B. G. B 1,323—1,328. §§.160) Z. P. O. 606. s k. Házasság-semmisségi kereset.161) I3') Magyar házassági tv. 76—80. §., Opt 103. s.k., 107., 109., 115., 134, 135. §§ , magyar polg. perr. Terv. 6i3. §. s.k. Osztr. igazságügyminiszteri rendelet 1897 december 9-ről, udvari rendelet 1816 nov. 13-ról. Wach 12.1.; Kipp 57.1.; Hellwig: Anspruch 468. 1.; Langheineken 231—235. 1. (hol további idézetek találhatók); Oetker 579. 1.; ellenkező nézeten K o h 1 e r, Forschungen 104. I. issj 229—232. art. »»*) Magyar házassági tv. 98-99. §§. 136) B. G. B. 752, 2,042., 2,204. §§., az 1898 máj. 17-iki birodalmi tv. a perenkivüli jogszolgáltatásról 72. §. 130) 811-846., §S., 424., 436.. 480. §§.; ez utóbbi azonban a természetben való felosztást feltételezi. 1S7) «Ha a meghatározásnak a méltányosság szerint kell történnie, akkor a bekövetkezett meghatározás a másik felet csak az esetben kötelezi, ha a méltányosságnak megfelel. Ha a meghatározás nem felel meg a méltányosságnak, Ítélet által történik a meghatározás ; ugyanez történik, ha a meghatározást halogatja az illető fél.» 138) Hellwig: Anspruch 460. 1. 5.; Lehrbuch 238-239. I. ; Stein, Birkmeyer Encyclopádiájában 1,173. 1. ; G a u p p-S t e i n, Kommentár 1.514. I.; Seuffert, Kommentár I. 3i7. 1.; ellenkező nézeten Kisch I3í—136. és az ott idézett irók, Schollmeyer a 315. §-hoz, szerinte ez az ilélet az esetekhez képest majd marasztaló, majd megállapító ítélet, a szerint, amint a hitelező a meghatározás szerinti marasztalásra indította keresetét, ami ellen az adós kifogáskép hozhatná fel a meghatározás méltánytalan voltát, vagy arra indította keresetét, hogy a kötelmi viszonynak a meghatározás értelmében való fennállása állapíttassák meg. P 1 a n c k II. k. 86 , 87. 1.; D e r n b u r g II. k. 90. 1.; O e r t m a n n, 61. 1. lM) A szolgáltatás tárgyát harmadik személy méltányos belátása szerint határozza meg. ,4°) Hellwig: Lehrbuch 238. 1. 1. b.; Stein, Birkmeyer Encyclpádiájában 1,173. 1. ; G a u p p-S t e i n I. k. 514. 1.; ellenkező nézeten : Kisch megállapító ítéletnek tartja, StaudingerV. k. 272. I. ; Strohal 636. L; Planck V. k 200. 1. declarativ Ítéletnek tartják ; v. ö. Opt. 904. §. teljesítési idő. 141) Magyar ált. tvk. tervezete 1,655. §.; H e 11 w i g, S t e i n, Seuffert id. h. ; ellenkező nézeten: Kisch 137 í., megállapító Ítéletnek tartja, Planck II. k. 405—403.1 ; D e r n b u r g II. 2. 479. 1.: Crome II. k. 760. 1. ; Jegyzökönyvek II. 398. 1. declarativ ítéletnek tartják. 142) Magyar ált. polg. tkv. tervezete 1,778. § ; v. ö. Opt. 1,310. §. »43) Magyar ált. polg. tkv. tervezete 575—577. §. 144) Hellwig, Lehrbuch 238. 1. la); ellenkező állásponton : Kisch 111. 1. megállapító ítéletnek tartja Indokolás III. k. 292. 1 declarativ ítéletnek tartja. 145) Hellwig: Lehrbuch 238. 1. 1. a); ellenkező nézeten Kisch III. 1. megállapító, Indokolás III. k. 273 1. declarativ ítéletnek tartja. «<*) Magyar törvénykezési rdt. 35. §. Magyar polg. perr. terv 29 §., 1895 aug. l-i osztrák törvény 88. §. ,47J Langheineken 241. 1.; Kipp 57. 1.; W a c h 12. 1 ; ellenkezően W 11 m o w s k y-L e w y : Kommentár 1. 343. 1. »8) Magyar perrendt. novellája 77. § , magyar perr. terv 768 769. §§.; osztrák Z. P. O. 596. §. "») Langheineken 244 1.; ellenkező állásponton : W i 1mowskyLewy: Kommentár 393. I. marasztalás iránti keresetnek tartja; S c h m i d t 527.1.; K i p p 56., 57.1. ; W a c h 12.1. sajátos természetű keresetnek tartják, de a keresetnek helyt adó ítéletet ők is constitutiv ítéletnek tartják, mely jogrendezést, nem pedig tényállásváltoztatást eszkozó W a c h id. h. W i 1 m o w s k y L e w y nem akarják a constitutiv íteletet elismerni; ők azt mondják, hogy a bíróság tevékenysége itt is, mint más megállapítás iránti kereseteknél, lényegileg elismerésben