A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 19. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 9. [r.]

150 A JOG létrejött birói declaratio nem fedi a tényleges állapotot, de nem is ez a közvetlen célja, hanem hogy mindazon érdekek, melyek a hagyatéki eljárás lefolytatásához és a telekkönyvi állapot rendbentartásához fűződnek, gyors kielégítést nyerjenek. Igaz továbbá a közjegyző szempontjából, hogy a hivatalos tárgyalás hasonlít az ingyenes hagyaték tárgyalásához és ritkán kapja meg kiérdemelt dijait, melyek az előző ingó-végrehajtás labirintusából keritendök elő, mert mikorára ennek sikertelenségéről, nem ritkán egy-két év múlva, értesitik a közjegyzőt, az "örökösök már felhasználták javukra a hivatalos munkát és a telekkönyvben csak mint volt tulajdonosok szerepelnek. A törvénynek az is egyik hibája, hogy nem engedi meg a tárgyalási költségek biztosítását az ingatlanokon már az átadó végzésben, amint megengedi ezt az űletékre nézve. Pedig a kincstárt a közjegyző munkája segiti az illetékhez, s mégis mennyi esetben fordul elő az a méltánytalanság, hogy mindenki hozzájut a magáéhoz, csak a közjegyző nem, minek hátrányát különösen a kir. közjegyzőségek érzik legjobban. Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. Irta REICH PÉTER KORNE1, bpesti kir. törvényszéki alapítványi joggyakornok. (Folytatás.)*) A megyék, választási hivatalnokok, papok, főispánok és ezek biztosai, az őrhadak kapitányai és hadnagyai szónokoltak, hogy a választók a whigekre ne szavazzanak. A northamptonshirei és buckinghamshirei választások a legvéresebbek. Az országbíró és Whartom korteskednek, nem kiméinek pénzt, italt és eledelt,"hogy a választók jobb kedvre hangoltassanak. Cheshireben hat napig tart a választási tusa. A választások eredménye a tory-pártban és az udvarban is meglepetést okozott. Az alsóház akként alakult meg II. Jakab szavai szerint, mintha azok tagjait maga nevezte volna ki s ez alsóházat az ez idő szerinti törvény értelmében uralkodása végéig megtarthatta. Engesztelhetetlen természete miatt a boszuállás kéjében fetrengett. Oatesen és társain boszut állott. A skót parliamentben jobban bizván Jakab király, előbb ott szavaztatott meg magának negyvenezer font sterlinget, ráadásul adnak a skótok kétszáztizenhatezer skót fontot, hogy igy a Westminsterre kevező hatást nyerjen. Az angol alsóház tagjai oly nagy számmal gyűltek össze, hogy az akkori terem nem tudta őket befogadni. II. Jakab vérengzése visszatetszést szült s a vidéki tory gentleman-ek a Test act és Habeas corpus fentartását kívánták s a közjövedelmeket csak néhány évre akarták megszavazni. Azonban a túlnyomó többség kész volt szigorú törvényeket hozni a whigek ellen s a kizáratási törvény hivein boszut akarnak állani. Á király meg azt kívánja, hogy a Habeas corpus actot töröljék el s a subsidiumokat, közjövedelmeket élete fogytáig szavazzák meg s a whig-elvüeket a hivatalokból rekeszszék ki. Az exclusionisták közül sokan kegyencei voltak, tehát eilenök nem akart fellépni. A többség hajlandó lett volna felhagyni az exclusionisták elleni törvénynyel, még a királynak élete fogytáig is hajlandók lettek volna a közjövedelmeket megszavazni, de a Habeas corpus és Test act elleni törvényről az alsóház mitsem akart hallani. Május tizenkilencedikén nyílt meg az ülés. Az a nagy párt, mely a bárom utolsó parliamentben túlnyomó volt, kisebbséggé lett. Az ötszáz megyei és városi követből százharmincöten ültek már a parliamentben. A ház vezetését két skót peerre bizta II. Jakab. Az alsóház speakerének megválasztása sok vitára adott alkalmat. A speaker Jejfteys lett, Middleton védence. A május huszonkettediki parliamentben a király a formák szerint előadta az összehívási okot. Az a hír keletkezett, hogy W.Jakabnak nem szavazzák meg élete végéig a jövedelmeket, hogy ne engedjék ki kezükből a legerősebb jogot, a parliament együtt tartását, hogy a király kénytelen legyen a parliamentet együtt tartani, mert ha élete fogytáig megajánlják az adókat s a parliament nem a király intenciói szerint jár el, könnyen érthető, hogy a parliamentet feloszlatva, azt bajosan hivja ismét egybe. Tényleg az alsóházban javaslatot nyújtottak be, hogy a közjövedelmek megállapítása végett egy szűkebb körű bizottság elé utalják az ügyet. Seymour indítványát elvetették, mely a bizottsághoz való utalás ellen volt irányítva, még a ház naplójába sem vették be. A bizottság azonban megajánlotta a királynak élete fogytáig azt a jövedelmet, amit testvére birt, ennek ellenében azt kívánta az alsóház a királytól, hogy a büntető törvényeket hajttassa végre mindazok ellen, akik nem annak az egyháznak hivei. A király haragra gerjed ez ellen s az alsóház bővebb megfontolás után eláll ettől a határozattól s kijelenti, hogy «teljes bizalommal megnyugosznak ő felsége kegyelmes ígéretében, mely szerint oltalmazni fogja azt a vallást, amely előttük kedvesebb volt életöknél*. II. Jakab látva a dolgok ily fordulatát, a parliamenttől ujabb segélyt kér azon a címen, hogy testvére adósságait kell kifizetni. Az alsóház elhatározta a subsidium megadását, de az adóforrásokra nézve vita támadt. A borra és borecetre 8 éven át akarta az egyik rész, a másik a londoni uj épületekre, a harmadik nyolc éven át a dohány- és cukorra akar vámot vetni. Dudley North ') Előző közlemény a 18. számban. indítványára ez utolsót fogadják el s igy a koronának mintegy kilencszázezer font tiszta jövedelme volt csupán Angliából.*') Az angol parlamentárizmus kezdett határozott irányt követni ' A parliament a király iránti hűségének ennek dacára jelét adja amikor a Monmouth-íé\e. felkeléskor felhatalmazta a a királyt szükségletei fedezésére négyszázezernyi összletet szedni be és hogy ez biztosítva legyen, uj adónemről gondoskodtak. Az újonnan épült házak megadóztatása ismét tervbe jön, de ez a telektulajdonos parliamenti tagok, akik az uj «square» nyitása esetén meggazdagodhattak, ellenezték s igy a külföldi selymet lent és égetett bort adóztatták meg. Az alsóházban a tory-k billfo) hoztak a «király személye és kormányának fenntartására* vonatkozólag. A kisebbségben levő whig-ek ezt a túlságos engedékenységet rossz szemmel nézték s szervezkedtek; hozzájuk csatlakozott néhány tory-párti képviselő is. Emiatt aztán a bizottságok tanácsára a bill-ben változtatást eszközölnek. Ez a bili nem vált törvénynyé. (Folytatása következik.) Belföld. A Magyar Jogászegylet szombaton este Székely Ferenc dr. koronaügyész elnöklete alatt folytatta a sztrájk jogalapjáról szóló vitát. Ferenczi Imre dr. azt fejtegette, hogy a jogászoknak nyomatékosan rá kell mutatniok a sztrájkok túlnyomó nagy részének, a nem szerződésszegéses sztrájkoknak törvényben gyökerező jogalapjára és annak megfelelő egyesülési, gyülekezési és agitationalis közigazgatási gyakorlatot, illetve emez alapvető polgári jogoknak sürgős törvénybe iktatását kell kivánniok. Ott, ahol a munkásság a teljes szakszervezkedési jognak tényleges birtokában van, ott a szerződésszegések száma szükségképp csökken, mivel az egyén i munkás nem kénytelen többé olyan munkafeltételek mellett elszerződni, amelyek az egyéni bérszerződésre az uzsora bélyegét nyomják. Ott, ahol a munkásszervezet közbenjöttével tényleg szabad egyezkedés alapján létrejött kollektív egyezmények állapítják meg a bizonyos hosszabb (1 —5 év) időn belül kötendő egyéni bérszerződések lényeges tartalmát, ott is csak a magánjogi kártértés a szerződés méltányos sanciója és ez a bérvisszatartás (décemte) formájában valósitható meg De ennél a jogi biztosítéknál is fontosabb az, hogy immár maguk a munkásszervezetek őrködnek a szerződések betartása felett. A kollektív egyezmény a munkabérviszonynak az egész világgazdaságban szükségképpen és rohamosan tért foglaló modern formája, mivel csak az biztosithatja az ellentétes érdekek egyensúlyát és ezzel a gazdasági békét annyira, amennyire az osztályok mai erőviszonyai mellett arról szó lehet. Nálunk a kollektív egyezkedés térfoglalásának nagy akadálya az, hogy a megkötött egyezmények ma jogilag (eltekintve az ipartörvény 140. §-ától, amely eddig alig lett alkalmazva) teljesen a levegőben lógnak. Az egyezmények betartására a felek egyénileg kollektive jogilag már azért sem szoríthatók ma. mivel az ipartörvény 162. §-a szerint az ide vonatkozó összebeszélések jogérvénynyel nem birnak. Felszólaló elvitatja a mostani osztályparlamenttől az erkölcsi jogosultságot, hogy a munkaviszony jogi szabályozásába bocsátkozzék; mivel, ahogy senki a maga ügyében biró nem lehet, azonképpen a birtokos osztály nem hozhat törvényt oly kérdésben, melyben a törvényhozásból kizárt igen széles dolgos rétegek vele ellentétes érdekekkel birnak. A sztrájktörvény, melyet az osztály-parlame— hozna, semmi körülmények között nem keltene megnyugvást és igy nem szolgálná a békét. A jogtudományra hárul a feladat, hogy a munkabérviszony kollektivisztikus formájának bonyolult és nehéz kérdéseit tisztázza arra az időre, mikor már a magyar nemzet összes osztályait képviselő parlament teljes hivatottsága megalkothatja majd a modern, szociális munkajogot. Szende Pál helyteleníti azok álláspontját, kik az mondják, hogy a sztrájkkérdés mint par exellence gazdasági kérdés nem való a jogászegylet elébe. Minthogy a jog nem egyéb, mint a gazdasági élet függvénye, a törvény pedig az osztályuralom fokmérője, ennélfogva minden jogi kérdés egyúttal gazdasági kérdés. Helyteleníti azok eljárását, kik még a sztrájk-kérdésben is a római jogtól várnak útmutatást, pedig a haladás érdekeivel ellenkező törekvés egy letűnt kor jogát a mai fejlett gazdasági viszonyokra alkalmazni. Foglalkozik a sztrájktörvény megalkotásának szükségességével, s kifejti a korszerűtlen törvényhozásra vonatkozó álláspontját, mely szerint egy reakciós sztrájktörvény azért lenne ma már korszerűtlen, mert a munkások szervezettsége előrehaladt, egy liberális sztrájktörvény végrehajtását pedig még túlsúlyban levő uralkodó osztály'gátolná meg, mely az egyesületi és gyülekezési jog szabályozását teljesen a kormány és a közigazgatási hatóságok jogkörébe utalta át. Ezért nem a sztrájktörvény, — bármily liberális is lenne az, — megalkotása fontos, hanem az egyesülési és gyülekezési jog törvénybe iktatása. Besnyö Béla dr. félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt föl. A vitát e hét szombatján folytatják. Az érdekes vitát a jogászegylet termét betöltő nagyszámú közönség elénk érdeklődéssel és tetszéssel kisérte mindvégig Mac a u 1 a y i. m. 521 II. Lonlí 1808FIIIXFüggeíéky. °f ^ P™ °f the rdgn °f ^