A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 18. szám - Színházi jogunk. Az Országos Színészegyesület alapszabályai. 4. [r.]

A JOG 139 volna a csalódás, a szenvedés, a vágy, törekvés, eszmény, család, honszeretet és dicsőség, az emberiség pusztulását jelentené. Nem ! Az az erő, mely egy népet a szabadság után lelkesít, mely millióit hajtja a harcmezőre, ha kell; mely a saját anyagi és szellemi tökéletesedésének irányába kényszeríti, az az erő ama jog, melyet számára a természet parancsszava nyújtott. E jog nem vitatható el, az él, él még akkor is, mikor erőszak sújtja porba, sőt akkor él igazán. A nemzet egyéniségét ugyanazon fizikai és pszinikai alkotórészek konstruálták meg, mint az egyesekét; a nemzet a maga érvényesítésének jogát, szabadságának biztosítékait, intézményeinek létjogosultságát ugyanazon jogból származtathatja le, mint az egyes a magáét. A nemzetnek személyisége van, születik a mindenség méhéből, millió tagjai által él, lélegzik, táplálkozik s az enyészet csak akkor teriti reá szemfedelét, ha az universum öszhangjához szükségtelennek Ítéli, ha elvénhedtek szellemi erői, ha azokat életképesebbnek Ítélt más nemzeti erők fölsziv'ták, magukba olvasztották. A nemzeteknek egymás mellé sorakozott csoportjai azért egy cél felé törekedhetnek. S valamint ugyanazon cél az eszközöknek végtelen sokféleségével érhető el, ugy a nemzeteknek saját külön szabadságjogai részei amaz egyetemes jognak, amelyet az «emberi jogok» gyűjtő fogalma alá sorozott a tudomány. Nem lehet más az emberileg megközelithető végcél, mint az, hogy valamint minden ember kifejtheti a maga erőit az őt megillető jogok határain belül, ugy a nemzetek is ezen az uton haladjanak a tökéletesedés felé. Más ut nincs is. Az egész földön egyforma érzéseket, tudást, vágyat támasztó tudomány vagy eszme soha sem fog születni, ám a nemzetek szellemóriásai azok a méhek, akik különböző utakon, akadályokon keresztül hordozzák össze a tudás mézét, melyből kiki a maga vérmérséklete, egyénisége, képessége szerinti részt élvezheti, hasznosíthatja és tovafejlődésének eszközéül választhatja. Csak a külsőség tekintetében igaz tehát az a tétel, hogy a tudománynak nincsen hazája, mert ellenkezőleg azért válhatik köztulajdonná a tudomány, mert hirdetőinek van hazájuk. A művészet varázsereje abban rejlik, hogy a nemzettestbő! táplálkozó művész belélehelte egész egyéniségét, egyik azért különbözik a másiktól, azért tud kifejezni annyi érzelmet, azért hat oly erővel és mégis az egyetemes igazságoknak az apostolai mind. A szabadsághoz való joga minden embernek egy forrásból ered, mégis e jog megvalósulásának utja a földgömb egyik felén nem ugyanaz, mint a másikon. A jog élvezete attól függ, megfelel-e az én egyéniségemnek, egész lényemnek. A magyar nemzet karakterisztikuma nem azonos az angoléval, az olasz- vagy a mohammedánéval. Egy és ugyanazon jog mindeniknél más alakban érezteti a hatását. Amidőn tehát az államhatalom jogot teremt, változtat vagy az életbe átvisz, neki ismernie kell a nemzet egyéniségét. Nem ültethet át intézményeket annélkül, hogy önmagához ne idomítsa, hogy reá ne lehelje annak a népnek gondolatvilágát, mely felett a hatalmat gyakorolni hivatva van, mert különben idegenül áll a nemzet I egyeteme előtt amaz intézmény és cselekedeteinek irányitója nem lehet, csak nyűg, melytől szabadulni törekszik. Az intézmény ugyanaz lesz, mégis más. Az Andesek lábai alatt is virágos rét terül el, mint a Kárpátok lábainál, mégis mind a kettő más. A becsület és tisztesség ideális fogalma egy, mégis más a képzete róluk minden népnek. A jogalkotás művészete éppen abban rejlik, hogy a tövényhozás ellesi saját népének jellemét, érzéseit, felfogását, cselekedeteinek formáját; hevülésének csiráit ismeri és azokon az utakon vezeti előre, amely utakat már ő maga kitaposott, melyeket ismer, melyeken tájékozódni tud. Es vajon az a lényegében azonos, de a nemzethez hozzásimult intézmény i nemcsak igy töltheti be hivatását ? S miféle csorba esett az ! emberi jogok érvényesülésének nagy elvén, ha a magas északon élő népeket nem kényszeritjük sátorokban élni, mint ahogy azt az egyenlítő környékének lakói kénytelenek tenni ? Lám a világűrben apró és mérhetetlen nagyságú égi J testek forognak egymás mellett békében, mindeniknek más az életfeltétele ; ha van, bizonyára mindeniken más a tenyészet, az élet, a megsemmisülés, — mégis együttvéve alkotják a j mindenség összhangiát. Ott is harc folyik és pillanatok alatt I égi testek semmisülnek meg, egyik uralmat vesz a másikon s ! a végtelen idő mégsem áll meg. A föld is csak a maga külön j harcai közepette forog tovább. Minden él és mozog rajta, ! egymás ellen tör, hogy maga érvényesülhessen. Erőt merít J rajta minden az egyesülésben, az áthasonulásban. Csoporttá, | tömeggé, néppé, nemzetté verődik össze a magában megi állani képtelen ember. És az önfentartásnak ez az ösztönszerű | megnyulvánulása jog, a természeti erők egyetemesen ható [ örökszabványain alapuló jog. Nem véletlen esély szülte emberi tákolmány az emberiI ségnek népekre, nemzetekre való tagozódása, hanem szükség, melynek még eddig fel nem fejtett alapoka az egyensúlyozás természeti törvényeiben keresendő. Meddő dolog ezt theoriákkal ostromolni. A természet magán erőszakot meg nem tür. Ha tehát a nemzeti erő létezése egy pozitív életfolyamata a földnek, mi lehet az emberileg elérhető feladat más, zolvány, hogy kellő pénztőkével és megfelelő színpadi felszereléssel bir, d) hogy a vezetésre kellő képzettséggel bír, vagy alkalmas művezetőt szerződtetett, e) a meghatározott biztosíték letételének igazolása. Ez I. rangú igazgatónál 2,000, II. r.-nál 1,000, III. r.-nál 400 K., f) igazolvány, hogy az egyesülettel és szerződött tagjaival szemben fennálló kötelezettségeinek teljesen eleget tett (68. §.). Hogy igazolhatja ezt az igazgató, aki még csak engedély iránti kérvényét benyújtja ? Ezen f) pont világosabban lesz szövegezendő. Az engedély megújításánál a kérvényhez az e) és f) pontok alatt felsorolt igazolványok csatolandók és hitelesen kimutatandó, hogy a színpadi felszereléseinek birtokában van még (69. §.). A biztosíték a kérvény benyújtásával egyidejűleg az egyesület pénztáránál leteendő. Ez elsősorban az igazgatónak az egyesülettel szemben, másodsorban szerződött tagjaival szemben fennálló kötelezettségeinek biztosítására szolgál és csak ezek fedezésére használható fel. Amennyiben jogérvényes határozat alapján egészben vagy részben igénybe vétetett, az megfelelően kiegészítendő. Az engedély lejárata megszűnte vagy visszavonása előtt ki nem adható (70. §.). Érdekes jelenség, hogy a színházigazgató által leteendő óvadék nálunk Magyarországon minden más államot megelőzőleg behozatott. Ausztriában még csak törvénytervezet létezik, mely Ofner dr. és társai képviselők által, Burkliardt volt udvari színházi igazgató jelentése alapján, a képviselőháznak beterjesztetett és a színházi engedélyek, színházi censura és a szinházi szerződésekről rendelkezik Az osztrák javaslat szerint a szinházvállalkozó köteles egy oly összeget a hatóság kezeihez letenni, mely az évenkint a színi személyzetnek és a szinműiróknak fizetendő évi költségvetés egyharmadának megfelel és arra szolgál, hogy ezek igényeit fedezhesse. Az engedély visszavonható : a) halál, b) csőd vagy becstelen bűntényért jogérvényes elitélés esetére, c) ha kötelességének háromszori felszólítás dacára sem tesz eleget, d) ha az igazgatóságot az engedélyezés alkalmával bármely módon félrevezette (71. §.) Ha a képzett művezető a társulattól megválik, tartozik az igazgató azonnal, engedélye visszavonásának terhe alatt, oly művezetőt bejelenteni, kit a tanács alkalmasnak és képesnek tart (72. §,). Színigazgató egyidőben csak egy társulatot tarthat és csak egy színházat vezethet. Más város színházának vezetésével — engedélye elvesztésének terhe alatt, — sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem vállalhat (73. §.). Az engedély visszavonása esetén a színtársulat további vezetésére nézve az orsz. szinészegyesület rendelkezik, — a kormányhatóság jóváhagyásának fenntartásával (74. §.) Ha ezen visszavonás a színi évad befejezte előtt történt, a színtársulat jogosítva van az igazgató összes felszereléseit használni — a tanács által megállapítandó kártalanítási összeg fejében (75. §j). Színigazgató csak egyesületi rendes tagot szerződtetheti vagy azt, aki a Tanácstól gyakorlati engedélyt nyert (76. §.)• Köteles, legfeljebb 2 havi nyári szünet kivételével egész éven át társulatot tartani (77. §.). Tagjainak szerződéseit, működésük megkezdésétől számított 8 nap alatt, lebélyegzés végett a központi irodába beterjeszteni tartozik (78. §.). Minden állomásváltozás ugyanide 48 óra alatt bejelentendő (80. §.) Szerződések kötésére csak az országos szinészegyesület közgyűlése által elfogadott minta használható és csakis ezek részesülnek az egyesület védelmében. A különös megállapodások és kölcsönös megegyezéssel létrejött kikötések, csak annyiban érvényesek, amennyiben azok a szerződés megállapított szellemével és az alapszabályokkal nem ellenkeznek. Ennek mérlegelése a Tanács, illetve elnökség joga. — Az egyesület és nyugdíjintézet fegyelmi és alapszabályai a szerződés kiegészítő és jogilag kötelező részét képezik (82. §.). Nő nem lehet színházigazgató, kivéve működésük idejében elhalt érdemesebb színigazgatók özvegyei, ha arra elegendő