A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 18. szám - A constitutiv ítéletek tana

140 A JOG mint az, hogv ezt az erőt fokozza, nemesítse, hasznosítsa közvetlenül a nemzettestet / alkotó egyének, közvetve pedig az egész emberiség javára. Ámde a nemzeti tevékenység is ugyanazon attribútumokat követeli, mint az egyén. Hogy jogok áldá- I saiban részesítse tagjait, a jogok teljességét kell birnia. A jogo- i sultságot erre létezésének szükségszerűségéből meriti. Egy nem- J zet jogai teljességének biztosítása annak történelme Történelem az ezen jogokért tolyó harcok sorozata, történelem a javak birtokáért való küzdelem, történelem a művészet, az irodalom, a tudomány kincsesháza és az a mult, melyből sarjadzott a jelen, megdönthetetlen bázis, mert a belőle leszármaztatható nemzetjogot rejti magában. Amint megszületett az egyén és az önfentartá;, magatökéletesités csiráját magával hozta a világra, ugy születik meg egy nemzet az időben és ugy gyakorolja a maga erőkifejtéseit az evolúcióban. Bástyákat emel maga körül államszervezésének, alkotmányának köveiből, azoknak védelmében őrt áll ; mert véréből való vér, azok épségeért erőszakhoz, fegyverhez nyul és igyekszik visszaverni az őt ostromló támadásokat. Es amikor intézményesen biztosította a maga létét, siet belekapcsolódni amaz egyetemes eszmeáramlatba, melynek célja az emberiség java, boldogulása. Mint megannyi kaptár áll sorban egymás mellett a nemzetek külön egyénisége s az általuk összegyűjtött javak összessége közkincs anyagi és szellemi téren egyaránt. Megváló sitja ekként a változatosságában, különbözőségeiben és részekre szakadozottságában összhangzatos természet feladatát az élő emberek társadalmában. A nemzetek életének ez a nyilvánulása tehát meghamisíthatatlan természeti igazságjog, melynek forrása az universurrot egyensúlyban igazgató erőben székel. A jog ebben a viszonyban egy és oszthatatlan, a jog alanya: a nemzet természetes egyénisége, tárgya : a tagjai boldogságának előmozdítása által az emberiség ügye ! A kultúrának fegyverei sebeket nem ütnek, annak magábaszivó képessége áldást, megelégedést fakasztó tulajdonság; a i nemzeti kultúra része az egyetemesnek, mint a különböző szinü, illatú virággal pompázó fák a nagy természetnek. Gyümölcse köztulajdon s bármelyiknek elnyeréseért versengenek a társadalmak, saját tőkéjüket gyarapítják, saját nagyobb boldogságuk í eszközeit szerezték meg. A jövendőnek előttünk máris kibontakozni látszó küzdelmei e zászlók alatt fognak lezajlani és a diadal a nemzeti jogoké lesz. A constitutiv ítéletek tana. Kritikai széjjeltekintés az irodalomban. Irta BALOG ELEMÉR dr. ügyvéd, Bács-Bodrog vármegye stb ügyész: (Folytatás.)*) Teljesen feleslegesnek tartom a constitutiv ítéletek mellett mint egy külön fajt a kiváltó, a meghatározó és az 1,(512. §-on alapuló ítéletet104) felállítani, amint azt Kisek teszi.106) Ezen ítéletek a constitutivekhez tartoznak. A kiváltó ítélet nem más, mint constitutiv ítélet, melynek visszaható ereje van. Ilyen ítéletek Kisek szerint: A semmis és megtámadható házasság esetén az Ítéletek, továbbá az ítéletek a gyermekek törvényessége megtagadása esetén, az örökségszerzés méltatlanság miatti megtámadása esetén. Mindazon ismérvek, melyek a constitutiv^ítéletet jellemzik, itt is feltalálhatók. A jog realisálása itt is" csak bírói ítélet alapján történhetik. A jogváltozás a per előtti tényálláshoz és az ítélethez fűződik, a kettő együtt alkotja a tényállást. így áll a dolog nem csupán a kiváltó Ítéleteknél, hanem minden constitutiv ítéletnél. Kisek ellenkező felfogása minden alapot nélkülöz.100) Ha helyesen fogjuk fel azt, amit Kisek mond, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a constitutiv és a kiváltó ítélet közt tulajdonképen nincs különbség. A kiváltó ítéleteknél a hatálytalanságot csak az ítélet eredményezi annyiban, hogy az ítélet előtt nem lehet érvényesíteni ; ezen az a körülmény, hogy a hatálytalanság tulajdonképeni oka már a per előtti tényállásban rejlik, semmit sem változtat, ebben van a jogváltoztatásra való jog^ amelyet a kereset megokol. A tények már eleve adva vannak, de hatálytalanok, a hatály csak az ítélettel következik be. Vegyük például a megtámadható házasságot. Hatálytalanok a megtámadási okok, ha a megtámadási határidő már lejárt, a házasság mint kezdettől fogva érvényes tekintetik.107) Ugyanígy áll a dolog semmis házasságnál, ha a semmisségi ok az alakszerűségek be nem tartása volt,los) vagy ha a semmisségi ok házasságtörés miatti tilalom, amely alól azonban a felek utólag felmentést nyertek.10") De eltekintve ezen esetektől, a házasság semmisségét illetőleg érvénytelenségét feltéve, hogy a házasság még fel nem bomlott, ítélet előtt nem lehet érvénye*) Előző közlemény a 15. számban. 104) 1,612. §. I. bek. alapján. 106j 85—148. o. 1OT) 87. o. "») 1,339. §. ,os) 1,324. §. II. bek. 109) 1,382. §. B. G. B. szellemi és anyagi erővel birnak és képzett művezetőt alkalmaznak (83. §.). Egyes városok szinészeti egyesületei (intendaturák) színtársulat szervezésére és szini előadások tartására engedély iránt iavaslatba hozhatók, de tartoznak képzett művezetőt alkalmazni (84. §.) — Nem vagyunk barátai a műpártolóknak, kik rendszerint nőpártolókká fajulnak, a primadonna-kultuszt űzik és sok galibát okoznak. Szövetkezetek (consortiumok) csak szükség esetén javasolhatók engedélyezésre, de akkor is csak ideiglenesen és egy tag felelősségére, akinek nevére az engedély is szól (85. §.). Az általános rendelkezésekben megköveteltetik, hogy aki szini pályára lép, nevét megmagyarositani tartozik, ha ez idegen hangzású volna. Művészi álnevet viselni csak rendkívüli esetben, tanácsi engedelemmel lehet (86. §.). Nyilvános magyar színpadon akár szerződött tagként, akár vendégként, csak az működhetik, aki az orsz. színészegyesület tagja. Kivételt képeznek a főv. állandó szinházak tagjai, a külföldi neves művészek, a budapesti színművészeti és zeneakadémiák és a szinészegyesület szinésziskolájának azon még nem végzett növendékei, kik e fellépésekre engedelmet kaptak. Egyeseknek, megokolt esetekben a Tanács adhat ily engedelmet (87. §.). Az orsz. szinészegyesület rendes tagjai daltársulatoknál vagy u. n. orfeumokban, szóval korcsmai helyiségekben működő társulatoknál sem szerződött tagként, sem vendégképpen fel nem léphetnek (88. §.). Ez a pont annak megalkotásakor csak nagy küzdelmek árán jött létre, — mert megfosztja a szerződés nélkül maradt színészt az egyedül még kínálkozó kenyérkereset lehetőségétől. Ethikai momentumok iránt a korgó gyomor nem igen érzékeny. * * * Ha végigtekintünk a fent közölt határozatokon, azt látuk, hogy a kormány és alantas hatóságai a szinészegyesület avára sok olyan előjogról lemondottak, melyek annakelőtte kizárólag az ő hatalmi körükhöz tartoztak. Ilyen elsősorban a színházi engedélyek kérdése, mely a szinészegyesület által sokkal szakszerűbben és észszerűbben megoldható, mint a különféle befolyásolásnak és protekciónak tért engedő és a kellő szakképzettséggel nem rendelkező kormányközegek részéről. Itt is lényeges haladást tapasztalunk Ausztriával szemben ahol az engedély megadása kizárólag a hatóság kegyétől és jóakaratától függ és ahol politikai, felekezeti és sociális kérdések annak megadását befolyásolják. Németországban, a színházi vállalatnak iparszerü folytatására, az engedély csak akkor tagadható meg, ha a vállalkozó nem bir a kellő tőkével vagy ha a hatóság meggyőződött arról, hogy a vállalkozó szándékolt ipari vállalatához a kellő erkölcsi, művészeti és vagyonbeli megbízhatósággal nem bir. A színház megnyitása tehát itten nem ethikai, kulturális vállalatnak tekintetik, hanem tisztán ipari vállalkozásnak, mely más iparvállalattól csak abban különbözik, hogy bizonyos korlátokhoz van kötve, melyek azonban korántsem irányulnak a művészet és magasabb kultúra követelményeire. Ellenben Franciaországban a nagy forradalom óta e téren is teljes mértékben érvényesült az egyéni szabadságjoga és minden önkényes korlátnak lebontása. Ebből folyólag szinházak dolgában is a teljes szabadság elve jutott érvényre. Előzetesen nyert iparengedély alapján bárki nyithatott színházat és hatósági engedélyre nem szorult. Csak is a francia példának köszönhető, hogy Európa többi országaiban a bénitó korlátok kissé lazultak és a hatóságok kevésbbé önkényesen járnak el a szini engedélyek megadásánál. Mindennek dacára az engedélyezés : szabadalmi jellegét továbbra is fenntartotta és nálunk is azzal bir, mert a szini engedélyek száma korlátolt és minden igazgató csak meghatározott kerületre nyer engedélyt, tekintet nélkül arra, vájjon tud-e ott boldogulni vagy sem. (Folytatása következik) Révai Lajos dr.