A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 14. szám - A constitutiv ítéletek tana

A J hogy igényeiket a legalább egy hónaptól legfeljebb 3 hónapig terjedő időtartamra kitűzött határidő alatt jelentsék be. A hirdetmény, ha a kiszolgáltatandó vagyon értéke az 1000 koronát meghaladja, egyszer a hivatalos lapban is közzététetik, egyébként csak kifüggesztés a közzététel módja. A hagyaték csak az esetleg bejelentett követelés és járulékai kielégítése, vagy biztosítása után adható ki, még pedig olyképpen, hogy a kitűzött határidő lejárta után a bíróság által tárgyalásra megidézett s esetleg megjelent érdekeltek részéről nem kifogásolt követelések a hagyatéki vagyonból feltétlen kielégítést nyernek, a kifogásolt követelések tekintetében pedig a hitelező keresetének megindítására s ennek záros határidőn belül leendő igazolására utasittatik. A hagyaték ez utóbbi esetben kiadható ugyan, de a megfelelő összeg készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban a per jogerős befejezéséig visszatarttatik. Kérdés azonban, hogy a fentebb vázolt eljárás az osztrák állampolgárok, a bosznia-hercegovinai s a horvátországi illetőségűek hagyatékára is alkalmazást nyerhet-e ? Ausztria és Bosznia-Hercegovina tekintetében kivételes elbírálásra ok fenn nem forog. A külföldi fogalom alól az osztrák állampolgár vagy a bosznia-hercegovinai lakos csak meghatározott, kivételes esetekben vehető ki, olyankor azonban, amikor ily kivétel határozottan megállapítva nincs, ugyanazt az eljárást kell követnünk velük szemben is, mit a törvény egyéb államok lakóira előir. Szükséges tehát a hitelezők teljes biztosítása; nem elegendő az előre bejelentett követelések kiegyenlítése sem; gondoskodnunk kell hirdetmény-közzététel utján is minden belföldi hitelező érdekének megvédelmezéséről. Horvátországnál már egészen más a helyzet. Ez ország lakója nem külföldi s bírósága, hatósága éppoly kevéssé tekinthető külföldinek. Amikor tehát horvátországi illetőségű magyar állampolgár hagyatékáról kell döntenünk, mellékes az, hogy az eljárási szabályok, melyek szerint a hagyaték ott elbiráltatik, különböznek a miénktől; döntő itt csak a közjogi helyzet. Analógia gyanánt a büntetőtörvényre és eljárásra is vethetünk egy tekintetet. Horvátország ezek tekintetében éppoly különálló terület, mint az örökösödési eljárás szempontjából. S mégis a birói gyakorlat teljesen eltérő eljárást tanusit Horvátországgal szemben, mint akár Ausztria, akár a többi külföldi állam irányában. így pl. kihágás esetében a külföldieket a bíróság idegen államnak nem adja ki, a magyar állampolgárt ellenben a horvátországi bíróságnak kiszolgáltatja; továbbá a Kúria kimondotta, hogy, ha a magyar biró valamely Horvátországban elkövetett büntetendő cselekmény felett ítél, nem kell a horvát törvényre figyelemmel lennie, mert ezt csak akkor követeli a B. T. K, ha a cselekmény külföldön követtetett el, Horvátország pedig nem külföld. Ugyanily értelemben dől el tehát a kérdés az örökösödési eljárás területén is. Ha az örökhagyó utolsó rendes lakhelye Horvátország volt, az ingó hagyaték feltétlenül kiszolgáltatandó s a hitelezők s egyébként érdekeltek hirdetményi felhívása teljesen mellőzendő. Igaz ugyan, hogy ez az eljárás a hitelező helyzetét megnehezíti, ki e szerint követelését is horvátországi szabályok szerint, távol az ő lakhelyétől, idegen nyelv kényszere mellett kell, hogy érvényesítse; de amikor az ellenkező megoldás viszont közjogilag volna téves s végeredményében veszedelmes, a döntés csakis a közjogilag helyes irányban lehetséges. A constitutiv ítéletek tana. Kritikai széjjeltekintés az irodalomban. Irta BALOG ELEMÉR dr. ügyvéd, Bács-Bodrog vármegye stb ügyész:. (Folytatás*.) Habár a megszűnés vagy a változás a jogerős ítélettel ipso iure áll be, közvetlenül mégsem valósitható meg az ítélettel, hanem szükség van a felek tevékenységére is. Ehhez képest az illető feleknek ez a kötelezettsége az ítéletben kimondatik.45) A synallagmatikus szerződést a jogerős itélet megszünteti, ha az egyik félnek a nem teljesítés címén emelt felbontási keresete sikerrel keresztül vitetett.44) Ha a constitutiv ítéletre irányuló kereset elutasittatik, ugy a döntés nem a jogviszony léte vagy nemléte felett történt, mert nem ez a per tárgya, hanem felperes részéről állított jog a kérdéses jogviszony megváltoztatására. Az ítéletben döntés tehát csak ezen jog léte vagy nemléte felett történik, aszerint, *) Előző közlemény a 13. számban. «i V. ö. C. P. O. 29. §, Code civil 1,184. art. 3. bek. **) Entsch. des Reichsg. in Civilsachen 17. k. 306—307. o.; 26. k. 369. o.; Lang heineken 228. o. OG 107 amint a kereset indokolt, vagy indokolatlan volt. A jog fenrállása implicite a jog egyidejű megvalósítása által megállapíttatik.16) Langheineken véleménye szerint a constitutiv ítéleteknél a per tárgya az a jogviszony volna, melynek megszüntetését, változtatását vagy megalapítását felperes kéri. Ezen álláspont tarthatatlansága kitűnik a kereset elutasításánál, mert e szerint a kereset elutasítás esetén a jogállapot fennállása állapíttatnék meg, amire alább még visszatérek. Itt csak annyit. Gondoljunk arra, milyen következményekkel járna ez az álláspont a házasság semmissé nyilvánítása iránt indított kereset elutasítása esetén. Kohler tagadja a constitutiv itélet fogalmát.46) Szerinte a constitutiv itélet nem önálló fogalom, a constitutiv ítéletek is megállapító ítéletek. De ez a nézet a fentebb említett helytelen következéseket vonja maga után. E szerint a per tárgya egy jogviszony nem létezése volna, tehát ha a keresetet elutasítják, egyre megy, bármely okból, ugy a jogviszony létezése állapíttatnék meg. A kereset elutasításával, mely egy constitutiv itélet hozatalára volt irányítva, csak az érvényesített jog a jogváltoztatásra tagadtatik. Éppen ezét t egy másik kereset nincs kizárva.") Álláspontunk azonban nem zárja ki, hogy a felperesnek, amennyiben érdekében áll a jogváltoztatásra való jog létének vagy nem létének megállapítása, kereset álljon rendelkezésére, mert ez következik a megállapítási kereset jogi természetéből.48) A tiszta megállapító itélet csak a concret jogviszony léte, vagy nemléte fölött dönt, de bár tartalma csak erre szorítkozik, tovább megy, mint a többi itélet, nevezetesen ami azon jogokat illeti, melyekről épen dönthet. De a megállapító ítéletek nem módosíthatják soha a materiális jogállapotot és itt a különbség a constitutiv Ítélettel szemben, mely mindig a jogállapot megváltoztatásával jár. Természetesen lehet a jogváltozásra való keresetet a jogváltozásból előálló igényeket tartalmazó keresettel egybekapcsolni,49) habár ezen igények csak az itélet jogerőre emelkedtével állanak elő, a szolgáltatás csak akkor válik esedékessé.60) A constitutiv ítéletnél, habár a felperes jog változtatásra törekszik, ezzel még nem célozza egyszersmind egy jogviszony létének vagy nemlétének megállapítását. Csak ha a jogosított fél akaratnyilatkozatához egy jogerős itélet kapcsolódik, áll be a jogváltozás, vagy amint Seckel nevezi jogalakulás, — de enélkül nem. Seckel megjegyzését nem tartom helyesnek, hogy a constitutiv ítéletnél a jogalakulás kettős tényállás utján áll be, nevezetesen, amint ő mondja, csak az alakító ügylet61) és itélet összetalálkozása idézi elő a jogalakulást. Fejtegetéseiben elismeri ő maga is, hogy ugy az alakító ügylet, mint az itélet csak tényálladék-részek következőleg csak együtt adják a tényállást, amelyhez a jogalakulás fűződik. De igazat kell Seckelnek adnunk abban, hogy habár a házasságnak (1,330. stb., 1,341. stb., 1350. §§), a törvényességnek (1,593. §), a törvényesség elismerésének (1,599. §) megtámadása, nemkülönben az örökségszerzésé méltatlanság miatt a kereset benyújtása által történik (2,340. §), ez mitsem változtat azon, hogy a megtámadás ezen esetekben is magánjogi jogügylet (239 o.), mert véleményem szerint a magánjogi ügylet minden kritériuma fenn forog, a kereset pedig csak mint ezen ügylet szükséges formája van előírva. Habár a kivánt joghatások csak az ítélettel állanak be, ebből még nem következik, hogy csak a constitutiv itélet volna az a tényállás, amelyhez a jogváltozás fűződik.62) Nem egyedül az itélet a ható tényező, hisz az itélet csak tényálladék-rész, mely a per előtti tényállással egyetemben idézi elő a jogváltozást, mindkettő egyaránt szükséges a jogváltozáshoz, az itélet csak kiegészíti a per előtti tényállást, de nem nyeli ei. Hogy az itélet csak része a tényálladéknak, hogy csak a per előttti ényállást egészíti ki, legjobban meglátszik a Kisek által meghatározónak nevezett Ítéleteknél. Itt világos, hogy a szolgáltatási kötelezettség már az itélet előtt létezik, de terje( delmét csak az itélet szabja meg.6S) Lehetetlen elfogadni azon nézetet, hogy a per előtti tényálladék, melyre az itélet támaszkodik, jelentőség nélkül való a joghatásokra. Nem lehet elfogadni, hogy pusztán csak előfeltétele az Ítéletnek,54) mert a jogváltozást egymaga nem idézi elő. A constitutiv itélet megállapítja a jogváltoztatásra való jogot és előidézi egyúttal *') Ellenkező állásponton Langheineken !00/s, 23°/{. 10) Zeitschrift 9. o. 47^ V. ö. Hellwig: Anspruch 473. o., Zitelmann: Internationales Privatrecht II. k. 282. o. *») 633. §. C; P. O. 4») V. ö. C. P. O. 259. §. so) V. ö. B. G. B. 1. §. 1,418, 2,422. §., Hellwig 375-376. o. 51) Az alakitó ügylet az, amely a jogváltoztatásra való materialis jog gyakorlására szolgál 238. o. 5Í) Ellenkező állásponton Kisch 68—69. o., 95., 112 o. ") V. ö. 315. §. 2. bek., 343. §. stb. B. G. B. M) Kisch 48. o.