A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 14. szám - Az ingatlanárverési vevő jogai

108 A JOG a jogváltozást. Tehát az ítélet csak a per előtti tényálladékhoz járul, mely egymagában nem elég a kívánt joghatás előidé­zésére. A keresetbenyujtásnak anyagilag is meg van a maga jelentősége, habár a jogváltozás csak az ítélettel áll be.66) Abban, hogy a kereset sem nem felmondási, sem nem vissza­lépési nyilatkozat, egyetértek Kisch-sel,bi) Kókler a fenálló házassági vagyonjogi rendszer felbontására és a törvényes vagyonjogi rendszer visszaállítására irányuló keresetet felmon­dási keresetnek nevezi. De ugyanoly joggal, amelylyel ezen keresetek felmondási keresetek, felmondási kereset volna min­den oly kereset, mely a fenálló jogállapot megváltoztatására irányul A keresetek egy ily kategóriájának megkülönböztetése jelentőség nélküli, mert nincs különösen jellemző lényeges vonásuk. Helyesen emelte ki Seckel, hogy a keresetbenyujtás már valamit magába foglal a joggyakorlás hatásaiból.67) Már a holttányilvánitás megtámadása tiltó házassági akadályt teremt. Ha az ítélet, mely a házastársak egyikét holtnak nyilvánította, kereset utján megtámadtatik, a másik házastárs a jogvita eldőlte előtt nem köthet uj házasságot, kivéve, ha a megtámadás 10 évvel az ítélethirdetés után történik.68) Hogy a joghatás elő­idézője nem egyedül a constitutiv ítélet, Scckel emelte ki először, ki kitűnő értekezésében (239—240. o.) éleseszüen bebizonyítja, hogy a constitutiv ítélet csak tényálladék-rész a jogalakulás előidézésére. Szerinte a jogalakulást a jogalakító ügylet és a jogerős ítélet együttesen idézik elő. Ellenkező véleményen van Kisek, szerinte a constitutiv ítélet az egyedül mérvadó tényálladék. Hasonlóan áll a dolog az adoptiónál ; az örökbefogadás a szerződésnek az illetékes bíróság részéről történt jóváhagyása után hatályos69) és mégis nem a jóvá­hagyás egyedül a tényálladék, melyhez a joghatások fűződnek, hanem a szerződés és a jóváhagyás együttesen. A constitutiv ítélet a magán- vagy perjogi helyzetben változást idéz elő. Az ítéletnek ez a jogalakító hatása a per­előfeltételeknek egyike a-német bíróságokkal szemben is a consti­tutiv ítélet kibocsájtására irányuló pereknél. A legtöbb esetben a constitutiv ítélet negatív tartalmú; a fenálló jogállapotot szünteti meg. Az ítélet által előidézett jogváltozás hathat ex nunc és ex tunc; perjogilag ez nem tesz különbséget. A jog­változás rendszerint csak a constitutiv ítélet jogerőre emelke­dése időpontjától kezdve hat, de ha visszahat, akkor a jog­változásra való jog keletkezésének időpontja lesz irányadó Példa erre egy megtámadható vagy semmis házasság esetében hozott constitutiv ítélet. Itt a házasságkötés időpontja a jog­változás kezdőpontjául tekintetik. Általában a megtámadható házasság, ha a megtámadási kereset benyujtatott, már azon idő­ponttól kezdve nem létezőnek tekintetik, amióta megtámad­ható, de mig meg nem támadtatott, érvényes számba megy, bár léte esetleg csak időleges. A megtámadás által létele mint jogtalanul felvett tekintetik. A megtámadható jogviszony meg­támadása a jogosítottnak csak a perben tett nyilatkozata utján történhetik. A peren kívül történt nyilatkozatnak nincs meg az a hatása,60) mint a jogosított perbeli nyilatkozatának. A con­stitutiv ítélet ex tunc hat a B. G. B. 2,340. §. esetében is, hol méltatlanság miatt az örökségmegszerzés érvénytelenítését idézi elő.01) Declarativ ítéleteknél az ex nunc hatás teljességgel ki van zárva, már csak azért is természetszerűen ex tunc hatnak, mert az ítélet semmit sem teremt, csak megállapítja az utolsó tárgyalás időpontjában már létező joghelyzetet. Con­stitutiv ítéleteknél a joghatást, illetőleg a jogváltozást csak az ítélet létesiti. Az ítélet a joghatás, illetőleg jogváltozás kije­lentését tartalmazza egyrészt, másrészt annak végrehajtását. Éppen abban áll a constitutiv ítélet lényege, hogy, mint Hellwig mondja (395. o.\ egy végrehajtási tényt tartalmaz és ez az ítélet lényeges része. Az ítélet csak feltétele lehet a joghatá­soknak. Ezen két eset különbözőségére összefüggésben kér­désünkkel Hellwig mutatott rá.02) A constitutiv ítélet a perjogi helyzet megváltoztatásával is járhat. Helyesen nevezi Stein «Process-Process»-nak ezt a pert, amely megjelölést Hellwig is elfogadja.cs) A constitutiv itélet perbeli joghatásokat is megszüntethet. Ez részint jog­orvoslat utján történik, részint ugynevezhető jogorvoslati kere­") Ellenkező j állásponton : Kisch 68. o., H e 11 w i g Anspruch 467. o. M) Kisch 69—73. o., ellenkező állásponton K o h I e r : Zeitschrift 29. k. 25-26. o. ") 242. o. í8) 1,349. §. B. G. B. ») 1,741. §. B. G. B. «•) Hölder 68. o. •«) V. ö. B. G. B. 2,340. I, 2,342. 2,344, 2,345. ") 49. o. így a B. G. B. 1,578., 1,345., 283. §§. is. «») Anspruch 486. o., 3. j. set utján. Az utóbbi találó kifejezést Hellwig használja (49. o.). Passiv legitimalt mindenekelőtt az, akinek érdekében áll a jogállapotot fentartani és ilyen érdekelt fél hiányában van csak joga az ügyésznek a keresetet megindítani.64) Az első eset nem szorul bővebb kifejtésre. Jogorvoslati kereset az a kereset, mely által a perrend által nyújtott ellenmondási jog érvé­nyesíthető. Ezen ellenmondási pereknél a megítélés tárgya a perbeli intézkedések elleni ellenmondás joga,06) mely intéz­kedés megváltoztatását a felperes rendszerint saját érdeké­ben kéri.00) A perbeli helyzet megváltoztatása csak a jogerős ítélettel következik be és e vonatkozásban az itélet itt is mindenki javára és mindenki ellen hatályosul.07) Jogorvoslati kereset esetén egy formaliter újonnan kezdődő eljárás által támadtatik meg a bírói itélet, illetőleg hatályosságának fenn­maradása, vagy egy végrehajtási szabály,08) mig jogorvoslat esetén csak az alsófoku bíróság eljárásának folytatása forog fenn. De Hellwig helyesen emelte ki, hogy materialis tekintetben jogorvoslati kereset esetében sem uj az eljárás, hanem csak a döntő előfeltételek vizsgálatának folytatása.49) (Folytatása következik.) Az ingatlanárverési vevő jogai. Irta SZILASSY PÁL, mezőtúri ügyvéd. A birói ítélkezések tekintélyének lerontására egyik legal­kalmasabb módozat az ítélkezésekben észlelhető ellentétesség. Az egyén nyilatkozatainak sincs sok hitele, ha az elvi álláspont naponkint változik; de hát ez csak egyes ember szavahihetőségét érinti. De ha a birói ítélkezésben annyiféle az elv, ahány a bíróság, ez már nagy szerencsétlenség, mert az örökigazságban vetett hitet rendíti meg. Akik a gyakorlati jogélet terén mozognak, azoknak gyakran van alkalmuk tapasztalni a birói ítélkezésekben az ellentétességet s már meglehetősen megszokott dolog e miatt a feljajdulás. S amidőn én mégis ily kérdésben szólalok fel, ezt csupán azért teszem, mert az igazságügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatok között egyik ismét azon térre lép, ahol a következmény nem lehet más, mint a jogegységnek még nagyobb megbomlása. A benyújtott törvényjavaslatok egyike ugyanis azt célozza, hogy a sommás perek értékhatára kiterjesztessék s az ily mó­don sommás útra terelt perekben a revisio joga a kir. ítélő­tábláknak adassék, hogy ily módon a kir. Kúria a túlterhelés­től szabaduljon. Hát ez eddig szép dolog, de én azt tartom, hogy ezzel az igazságszolgáltatáson ismét egy oly császármetszést csinálnak, amelylyel minden mást elérhetünk, csak az igazságszolgáltatás érdekeit nem szolgáljuk vele. Látjuk ugyanis, hogy sok esetben ma is vannak ellentétek a kir. tábla és a kir. Kúria által elfoglalt elvi álláspontok között, aminek aztán természetes következménye, hogy ugyanazon kérdésü perekben, az ügyfelek akként nyernek igazságot, amint ügyük a kir. Kúria elé kerül, vagy csak a kir. táblánál nyer végeldöntést. Mennyivel több ilyen eset fog felmerülni akkor, ha még sokkal több ügyet vonunk el a kir. Kúriától ? S még csak az a vigaszunk sem lehet, hogy a jogegység meg lesz óva, valamely e célra szolgáló jogorvoslattal. Pedig hogy ez kívánatos volna: erre mutat az alább közlendő jogeset is. Ügyvédi praxisomból mondok el esetet, amely ha a kir. Kúria elbírálása alá juthat, aligha végződött volna ügyfelemre nézve oly káros hatással, mint ahogy végződött a kir. ítélő­tábla végleges döntésével. Az eset következő : Egyik kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság árve­rést rendelt egy ingatlanra s az árverési feltételekben a többek között megállapittatott, hogy a vevő az árverés jogerösségével azonnal bútokba lép s ez időtől a birtoknak hasznai öt illetik. Az árverés megtarttatott 1905. év június hó 23-ik napján, s ott egyik árverezni akaró felemlítette, hogy mi történik majd a felessel, aki az eladott földet szántotta, vetette. Erre a kiküldött bírósági végrehajtó egyszerűen kijelen­tette, hogy a feles továbbra is feles marad. E történt kijelen­téseknek azonban az árverési jegyzőkönyvben semmi nyoma. °4) C. P. O. 666, 679, 684. 3. bek., 686. 3 bek., 974. 2. bek.­Hellwig 488. o. 16. j. 0Í) V. ö. H e 11 w i g : Tankönyv 397—400. o.; Anspruch 485-513. o. °6) V. ö. C. P. O. 664. Gondnokság alá helvezés megtámadása. fi7j Hellwig: Anspruch 487. o. *8) A C. P. O. által előirt esetekben. 6!,i Anspruch 488. o.

Next

/
Thumbnails
Contents