A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 12. szám - A constitutiv ítéletek tana - Fizetéselöleg levonása a lefoglalt fizetésből

A JOG 91 Dr. S t a u d i n g e r Gyula : Kommentár zum Bürgerlichen Gesetzbuche 4-5. k. München 1905, 1902. r. |,)r',St,.rohal Emil: Das deutsche Erbrecht auf Grundlage des B. G. B. Berlin 1901 II. Kiadás. K Dr. Struckmann J. és Dr. Koch Richárd : I )ie Civilprocessordnung tür das deutsche Reich. Dr. P 1 <) s z Sándor : Perjogi előadások. Budapest 1891. Dr. Wetzel György Vilmos: System des erdentlichen Civilprocesses. Lipcse 1878. Dr. Wilmowsky G. és Le w y M.: Civilprocessordnung und Genchtsverfassungsgcsetz für das deutsche Reich I—II. kötet. Berlin 1901. 9. kiadás. Dr. W i n d s c h e i d Bernát—Dr. Kipp Tivadar : Lehrbuch der Pandekten I —III. kötet. Frankfurt. 1900 -1901. Dr. Zitelmann Ernő: Internationales Privatrecht. Lipcse 1897-1903. 1 A constitutiv ítéletek tana. «A constitutiv itélet» kifejezés az irodalomban általában és joggal az Ítéleteknek alább megvitatás alá kerülő faját jelöli meg, mert e név ezen ítéletek alapjellegét fejezi ki. Langheincken «Bewirkungsiirteil» megjelölést javasol,1) de ez nem jellemző és Hellwig helyesen mutatott rá, hogy az elmarasztalás éppen szolgáltatás eszközlését célozza. A constitutiv ítélet az Ítéletek különös faja. Vele szemben a tisztán declarativ ítélet áll, mely csak az adott tényállás joghatását állapítja meg, maga mindebből semmit sem producáJ, mig a constitutiv ítélet maga is lényeges része a tényálladéknak, melyhez a jogváltozás fűződik. A declarativ ítélet csak constatálja a jogállapotot, mig a constitutiv megváltoztatja. A constitutiv ítélet mindig változtat a jogállapoton, a per tárgya itt oly jog, mely az Ítélet által a meglevő jogállapot megváltoztatását célozza.2) Az ítélet nyomán beálló jogváltozás vagy a létező jogviszony megszüntetése — és ez a constitutiv ítéleteknél a gyakori — vagy egy uj jogviszony megalapítása.3) A kereseti jog a constitutiv ítéleteknél akkor forog fenn, midőn már megszületett a jog a jogváltoztatásra. De a constitutiv ítélet nem azt állapítja meg, hogy a jogváltoztatásra való jog a kereset megindításakor meg volt, hanem hogy a szóbeli tárgyalás végén meg volt és ezen időben hatályosan érvényesíttetett, tehát nem hátrányos, ha ezen időpont előtt a jogváltoztatásra való jog megalapítva nem is volt. A constitutiv ítéleteknél a jogváltozás közelebbi szabályozása kizárólag a perrendtartás körébe tartozik, ellenben azt, hogy hol van egyáltalában ily >) 220. o. a) Hellwig: Tankönyv 47. o. 8) V. ö. német polg. tvk. 315. §. 3. bek., 319. §. 1. bek., 660.. 2,048., 2,156., 2,192, 1,425., 1,547., 1,549. §§.; német perrendt. 1,029. §, 2. bek. constitutiv ítéleteknek helye, rendszerint elsősorban a magánjog állapítja meg. Hasonló az álláspontja Seckelnek is. Rendesen a jogosított tetszésére van bízva, vájjon akar-e ogával élni, de megeshetik, hogy törvényből vagy szerződésből folyólag a jogérvényesítés kötelezettsége terheli. Természetesen az ilyen szerződés csak a törvény korlátain belül érvényes, így például egy oly szerződés, melyben a házasfél a rendelkezésére álló megtámadási jog érvényesítésére kötelezi magát: semmis. Törvény kötelezi pl. az ügyészt a semmis házasság semmissé nyilvánításának kérésére.') Mindenesetre a perlő fél akarata, amely a keresetben nyilvánul, szükséges a jogváltozás bekövetkezésére, mert a tárgyalási elv szerint az ítélet, mely hivatva van a jogváltozás előidézésére, a panaszos panaszemelése nélkül lehetetlen és a felperes a panaszemelés után is megakadályozhatja egy ideig ajogváltozás bekövetkezését. A constitutiv ítélet hozatalát nemcsak az kérheti, akinek joga van a jogváltoztatásra, hanem az is, aki a jogosított ezen jogának a saját nevében való érvényesítésére jogosítva van, habár ő a per eldöltét illetőleg egyáltalán, illetve gazdaságilag érdekelve nincs. De kell, hogy a jogosított mindenesetre mint ilyen jelöltessék meg, vagy legalább jogosultsága a törvény öszzefüggéséből világosan kivehető legyen.5) A kereset rendszerint az Ítélet folytán változást szenvedő jogviszony alanya ellen van irányítva. Hogy ki az alperes: azt rendszerint közvetlenül a jogállapot tünteti ki. Ha azonban kétség merül fel, hogy ki a per passiv alanya, vagyis kinek a/. érdeke kívánja a megváltoztatandó jogviszony változatlan megmaradását, vagy kit állit oda az obiektiv jog mint érdekelt felet, a törvény nyújt segédkezet az alperes személyének kijelölése által.6) (Folyt, köv.) Fizetéselöleg levonása a lefoglalt fizetésből. Irta BERNHARD MIKSA dr., budapesti ügyvéd. Egészségtelen társadalmi viszonyaink közepette ritka eset, hogy a fizetésből élő magánhivatalnok előlegek és foglalások hijján élvezhesse fáradságos keresete gyümölcsét, a mindennapi i kenyeret; ellenkezőleg szabályképp állitható fel, hogy magánhivatalnokaink fizetése előlegekkel, foglalásokkal egyaránt van megterhelve. Bármennyire gyakori e sajnálatos eset, a gyakorlatban a fizetéselőleg levonása a lefoglalt fizetésből controvers kérdés, 4) Német perrendtartás 6:52. §. ») V. ö. B. G. B. 2,341., C. P. O. 6:52. §. A B. G. B. 1,596. §. 1. bek. 2. mondat, C. P. O. 632. §. 2. bek. t V. ö. továbbá Langheineken 223. o. elnyomott vallási szabadság forog egyedül fenn . «s emez is nem ugy, hogy valamelyik vallás kiirtassék vagy csak meg is sértessék, hanem hogy valamennyinek egyenlő szabadsága helyreállittassék.)) (L. Hatvani: Brüsszeli okmánytár. IV. 154.1.) Kemény János irja önéletírásában, az 1645. évi I. Rákóczy György törekvéseire célozva, mely a linzi békében nyert befejezést, hogy: «Magyarországnak mind lelki s testi szabadságának helyreállítását tettük vala fel célul.» Irtóztató szenvedések, megpróbáltatások, veszélyek és válságok árán értünk el oda, hogy alkotmányunk sarkalatos tételei közé iktattuk a lelkiismereti szabadságot és a vallási egyenjogúságot beiktattuk nemzeti fejlődésünk konzervatív vonásához hiven, a történelmi alakulások tiszteletben tartásával, beiktattuk oly módon, hogy e szabadság ugy testülefi, mint egyéni tekintetben érvényesülhessen, hogy tehát az egyházak vallási és kulturális feladataik teljesítésében gátolva ne legyenek. Nemzetünk benső békéje van kötve e két sarkalatos tétel sérthetetlenségéhez, valamint ahhoz, hogy fentartva hitelveink egész szigorát . . . testvéri szeretettel és a honfiúi solidaritás érzelmeivel öleljük magunkhoz más vallású testvéreinket, ugy, hogy nemzeti feladataink teljesítésében magyar és magyar közt se különbség, se válaszfal, se versengés ne legyen, lianem az a szoros egység, melynek megbontása a minden oldalról ostromolt nemzetre biztos pusztulást hozna. . . . Midőn egyházaink igazait követeljük, semmit mást nem kérünk, mint a szabadság és jogyenlőség elveinek lojális alkalmazását)). . A nagynevű államférfi, mint vallás- és közoktatásügyi miniszter imént hivatkozott tételeit a következőkben erősítette meg, mely szerint : «a lelkiismereti szabadságnak azon elveit, amelyeket számos törvények szentesitettek, amelyek mindnyájunknak lelkébe vannak vésve s hogy ha valaki magát kereszténynek vallja, hát azért is szivébe vannak vésve, mert ezek a keresztény felfogásnak legszebb virágát képezik — mondom, állithatom, hogy ez a kormány igényt tarthat arra, hogy elhigyjék róla, hogy a lelkiismereti szabadságnak azon alapelveit, amelyek törvényeinkben le vannak fektetve, mindenkivel szemben egyenlően, egyenlő igazságossággal, egyenlő tárgyilagossággal s minden megkülönböztetés nélkül érvényre fogja juttatni és semmi ezzel ellenkező tendenciát sehol, amennyire az ö hatásköre terjed, elharapódzni nem fog engednin. (1906. VII/7.) Mindez nem egyedülálló jelenség, mindennek történelmi háttere van. Ismétlem — kulturtörténelmi dicsőségére szolgál emez államalkotó nemzetnek, hogy ezen elveket nemcsak a jelen kor fiai ismerték föl, de a legzavarosabb mult fiai is érezték ennek fontosságát. Nádasdy orszábiró (f 1671. IV/30) mondotta, miképp : «a religióbeli kérdéseket a pokolbeli ördög gyújtotta a magyarok közé, pedig ha ezek révén elveszti őket a német, oda lesz az ország is, oda lesz a vallás is.» — «A hit Istennek ajándéka és a lelkiismeret erőszakkal semmire sem vitethetik)), mondá János Zsigmond 1571-ben, midőn az unitáriusok vallásszabadságát biztositá. A medgyesi gyűlésen 1576-ban a katholikusok erősebb föllépésre nógatták Báthory István fejedelmet, de ez kijelenté, hogy Isten magának tartá fönn a lelkiismereten uralkodni; a lelkiismeret az Isten dolga, melybe nem avatkozhatik. A lelkiismeret- és vallásszabadság nagy elve tehát a magyar ősök előtt nem volt ismeretlen, nem rajtok mult, hogy a gyakorlatban már akkor nem érvényesült a maga teljességében. — Elénk világot vetnek a magyar nép jellemére s emelkedett, türelmes lelkületére többek közt azon adatok, melyeket Kecskemét város monografistája a XVI. és XVII-ik századból teljes bizonyítékokkal támogatva felhoz; nevezetesen utal arra, hogy a reformatio kezdeményeitől kezdve 1564 ig Kecskemét városa egyetlen kőtemplomát az ujitott vallás hivei és a róm. katholikusok az isteni tiszteletre közösen felváltva használták, majd békésen kiegyezve a Z^/W-keresztények felekezete, hogy a legkisebb összeütközést és szóbeli sérelmet is eltávolítsák, a templomot átengedték a róm. kath. egyház híveinek, .... továbbá ugyancsak Kecskeméten a XVI-ik század közepe óta a legújabb korig a községi javadalmak és elöljárói