A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 1. szám - Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése

Huszonhatodik évfolyam. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. 1. szám. Budapest, 1907. január 6. A JOG Kiadóhivatal; (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. HETILAP 12 ,GiZSÍ* MIÉINEK KÉPí 1SELETÉR.E. A MAGYAR OGTVÉÜl. BÍRÓI. ÜGYÉSZI ÉS [ÖZJOT KAR ÍÖZLONÍE. Kéziratok vissza nem adatnak. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügy vódek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 4 korona Fél « _ 8 « Egész « _ 16 * Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postamalványnyal küldendők. TARTALOM : Fizesse az állam a birák adósságát. Irta \V e i s z Ignác dr., brassói ügyvéd. — Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. Irta P o s o n i Gábor dr., marosvásárhehyi kir. Ítélőtáblai biró. — Végrehajtás büntető Ítéletek alapján. Irta Diószegi Győző dr., borosjenői kir. albiró. — A polgári perrendtartás életbeléptetési javaslatáról. Irta Vájna Elemér dr. — Külföld (A lengyel büntetőjogi irodalom fejlődése. Irta T h ó t László dr.) — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhívás előfizetésre Január elsején uj előfizetés nyilt a yog-ra. Lapunk előfizetési ára : negyedévre . .... 4 korona félévre 8 « egész évre . .16 « Vidéki t. előfizetőinket kérjük, hogy az előfizetés megújításáról idejekorán méltóztassanak intézkedni. A Jog kiadóhivatala. Fizesse az állam a birák adósságát. Irta WKISZ IGNÁC' dr., brassói ügyvéd. Ausztriában a bíráknak milliókra menő adósságuk van. A «Neue Freie Presse» vezércikkben követeli, hogy ezen segítsenek. Megmondja, hogy ezen adósságot a birák nem fizetik, mert fizetésükből nem telik. Az államot hívja fel. hogy fizesse ki a birák és bírósági alkalmazottak tartozását. Nálunk is a legtöbb bírónak és bírósági alkalmazottnak a vállát kisebb-nagyobb adósságok nyomják. Ezen adósságok folytonos gondot okoznak nekik. Gondokkal küzdő, tépelődő ember nem végezheti dolgát nyugodtan. A bírónak pedig, ki vagyonunk, becsületünk, életünk felett ítélkezni van hivatva, nyugodtnak, anyagi gondoktól mentnek kell lennie. Mert ha nem nyugodt, ítélete nem lehet igazságos. Altalános is a panasz, hogy nálunk az igazságszolgáltatás soha sem volt oly ingatag, oly megbízhatatlan, mint most. Csak törvénykezésről és nem igazságszolgáltatásról lehet ma szó. Lehet, hogy a protekcionális rendszer is hozzájárult ehhez. Bizonyos azonban, hogy a birák eladósodása ennek nagy részben oka. A bírónak nincsen, nem lehet mellékkeresete, — fizetéséből kell magát és családját fenntartania. Már ezelőtt 2b" évvel kimutattam más országokhoz viszonyúvá, hogy nálunk a bíróságok silányul vannak fizetve. Kimutattam, hogy a biró fizetéséből a társadalmi követelményeknek eleget nem tehet, hogy a további tanulásra és kiművelésre szükséges könyveket sem szerezheti be. Kimutattam, ha őt vagy családját betegség vagy haláleset cn, emiatt adósságot kell csinálnia, melyet soha sem fizethet meg. Mindenkinek, és igy az államnak is elsősorban kell gondoskodni, hogy alkalmazottai akkora fizetést kapjanak, hogy adósságokat ne kelljen csinálniok. Amely állam néni fizeti alkalmazottait ugy, ahogy kell, az az állam egyenesen adósságcsinálásra utalja alkalmazottait, adósságosihálókat vesz szolgálatba. Ahol tehát az állam nem fizeti hivatalnokait kellőleg, ott az állam oka annak, hogy tisztviselői adósságokat csinálnak. Az ily államnak kötelessége, hogy alkalmazottai adósságait kifizesse. Ha nem teszi, tudva tart adósságcsinálókat, tudva nevez ki adósságcsinálókat, tudva tart hivatalnokokat, kik anyagi Lapunk mai száma gondok miatt képtelenek feladataiknak — nehéz és telelősségterhes feladataiknak, — megfelelni. De az ily állam polgárainak nagy részét is károsítja, mert az, akinek biró az adósa, követelését perelni sem meri. A birák és bírósági alkalmazottak adósságainak a fizetése — a törvénykezés és igazságszolgáltatás biztonsága érdekében — a legsürgősebben eszközlendő. Lesz könnyelműségből eredő adósság is, ezt is ki kell fizetni, mert az állam alkalmazta a könnyelmű hivatalnokot, — az ő hibája ! — ne alkalmazta volna. Az adósságok kifizetése mellett azonban a fizetések is végre emelendők, mert az élet nagyon drága lett és még drágább lesz és mert csak tisztességes, kellő fizetéssel lehet jövőre adósságcsinálásnak elejét venni. Ha igaz az, hogy az állam alapját az igazságszolgáltatás képezi, akkor az állam ma nálunk a legerősebb alapjában van megtámadva a birák eladósodása következtében. Az állam ezen alapja tehát csak a birák adósságainak sürgős kifizetése által menthető meg és állitható helyre. Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. Irta POSONI GÁBOR dr, marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai biró. (Folytatás.)*) Minthogy nincs törvényes szabály, melynélfogva az 18H8 : LIV. t.-c-nek az előleges bizonyításra vonatkozó rendelkezései mellőztessenek — amennyiben a törvényes előföltételek fenforognak — az ingatlan végrehajtás alá vonása iránt folyó perben is kérhető előleges bizonyítás ugy a megsértett dologi jog létezésének, mint a rosszhiszeműség megálla pitására szolgáló adatok beigazolására. Ma már a bizonyítékok szabad mérlegelésének idejében (189íi. XVIII. t.-c. 64-, 215 §.), nem lehet kétséges, hogy az igény alaposságának, tehát a roszhiszemüségnek is — megállapítására szolgáló bizonyítékot a biró onnan veheti, ahol azt találja. Ilyen bizonyítéknak lehet elfogadni pld. a felperes és a tkönyvben még mindig szereplő végrehajtást szenvedő között az ingatlan tulajdonáért, vagy birtokáért lefolyt, vagy még folyó perben fölvett bizonyítékokat (tanúvallomások, okiratok stb.) Kimondatott a felfüggeszté s abban az esetben is, midőn a végrehajtató nejével szemben nyert a tulajdonjog a felperes javára más perben hozott birói Ítéletben megállapítást. Gyakran megtörténik azonban, hogy a tkönyvön kivüli jogszerző, aki nem lévén tkvi érdekelt, s igy a tkvi hatóságtól a végrehajtási jog bejegyzéséről, s az árverésről értesítést nem nyer, csak az árverés fogantositása után jő tudatára annak, hogy a tulajdonát képező, de más nevén álló ingatlant eladták. Az a kérdés, hogy ily esetben vau-c helye s ha igen, mily értelemből felfüggesztésnek. Az 1881. évi LX. t.-c. 97. §-ában foglalt szabály szerint ingósági végrehajtás esetében indítható igényperben a perújítás ki van ugyan zárva, ez a jogszabály azonban az id. törv. 168. §-a alapján indított perben hasonszerüségnél fogva véleményem szerint azért nem nyerhet alkalmazást, mert amint már fentebb is jeleztem — mint kivételes jogszabályt, ezt sem tarthatom kiterjeszthetőnek. A kérdés eldöntésénél — ugy hiszem — az ily perek természetéből kell kiindulni. Ezek, a végrehajtási eljárásban indítható, a megítélt követelések behajtását akadályozó perek gyors eldöntést, a fölmerülő kérdések sürgős megoldást igényelnek. Különben illusioriussá válik a megítélt jog, melynek érvényesítése ellen akadályoknak gördülni a végrehajtási eljárásban már csak kivételesen szabad. Az pedig nem szorul bizonyításra, hogy az ily perek á *) Előző közlemény az öU-ik számban. 12 oldalra terjed.