A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 9. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

34 OG A házastársi kötelességeknek szándékos és súlyos meg­sértését és igy a házassági törvény 80. §. a) p.-ban meghatáro­zott bontóokot állapítja meg az : hogy a nő a debitum conjugale-t csak óvszerek alkalmazásával volt hajlandó teljesíteni. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 29. 9,930/906. sz. a. III. p. t) Örökhagyónak szóval előadott végrendeleti intézkedése az ő saját kívánságához képpest foglaltatott írásba, azonban az erről felvett okirat nélkülözi az írásbeli magánvégrendeletekre elősza­bott alaki kellékeket: örökhagyónak végrendelete az 1876 : XVI. törvénycikk 19. §-a értelmében érvényes szóbeli végrendelet­nek csak azon esetben volna tekintendő, ha a szóbeli magán­végrendeletekre megszabott alaki kellékek megtartása mellett az örökhagyó határozottan kijelentette, hogy az általa tett nyi­latkozatot szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. (A m. kir. Kúria 19U6. dec. 20. 8,231/905. sz. a I. p. t.) A felülépitmény bekebelezett tulajdonosával szemben a földtulajdonost nyilvánvalóan megilleti az a jog, hogy attól, aki a telek különös jogi természetét (munkáslakás) ismerve, a ha­szonélvezetért sem szolgálatot teljesiteni, sem a jogviszony szabályozása céljából szerződést kötni nem akar, a telekkönyvi­leg kitüntetett megosztott tulajdon megszüntetése és saját kor­látlan tulajdonjogának megítélése mellett a birtokbabocsátást követelhesse, azonban külön szerződési megállapodás hiányában a felülépitményekre a haszonvevő javára bekeblezett tulajdon­jogra tekintettel csakis a felülépitmények értékének egyidejű megtérítése mellett. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 18. 6,199/905. sz. a. I. p. t) Az ismeretlen örökösöknek ügygondnok utján való perbevo­nása nem szükséges, ha haláleset-felvétellel kimutattatott, hogy a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak a perbe vont alperesek a törvényes leszármazói • mert ezzel alperesek kizárólagos törvényes örökösi minősége igazoltatott. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 6. 1,371/905. sz. a.) A bérlő nem felelős a bérlet tárgyának a rendes haszná­lat következményeképp beállott hiányosságáért és azt bizonyí­tani, hogy a használat után megállapitott hiányok nem ilyenek, a bérbeadó köteles. A zombori kir. törvényszék (1905. évi febr. 1-én 1,010/905 polg. sz.) képviselt L. Mimi felperesnek, K. József alperes ellen 4,400 K. kártérítés és jár. iránti ügyében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, s köteles alpereseknek 260 K. perköltséget 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt meg­fizetni. indokok: Felperes keresetében eló'adja, hogy 1901. évi jan. '1-én átvette alperes cséplőgépét használatul azon kötelezettséggel, hogy azt köteles tartozékaival együtt jókarban és hibátlanul vissza­szolgáltatni, de ezen kötelezettségének nem tett eleget, mert a gépet szabályellenes kezelése által teljesen tönkre tette, s miután a gépnek helyreállítása 1,200 K. költségbe kerül, két nyáron pedig nem dolgozott a géppel, minek folytán évenkint 1,600 K. kára volt, kéri a helyreállítási 1,200 K. és az évenkint 1200 K. elvont haszon kamatai és az okozott költségei megfizetésére alperest kötelezni. Az eskü alatt kihallgatott V. A. tanú bizo­nyítja, hogy a gép már akkor, midőn az alpereshez került, meg volt rongálva, mert a tüzszekrény fallemeze el volt görbülve, mig B. F. tanú pedig azt bizonyítja, hogy a tüzszekrény fallemeze kissé le volt esve. A sommás perben kihallgatott közös szakértő E. József véleménye szerint a kazán felületének, fenekének és ajtajának rosszaságából azt következteti, hogy a kazánon levő hibák régebbi időből származhatnak. Mig K. Gy., P. D. mérnökök és K. V. gépgyáros szakértők pedig odanyilatkoztak, hogy ezen gépen esett sérülések nem kazánrobbanás, hanem a tüzszekrény falának repedéséből származnak és hogy az a kazánkőlerakodás­ból is keletkezhetett, mely kazánkőlerakodás a peres kazánon előfordul és az azon levő kazánkő már régebbi keletű s miután nem állapitható meg, hogy a kazán teljesen jó állapotban került-e alpereshez, azért nem birják megállapítani, hogy alperes okozta-e a kazánrepedést, mert nem látták, hogy nem volt-e a kazán, illetve tüzszekrény fallemeze már az átadás előtt megrepedve vagy behorpadva. Ezen szakértői vélelmeket támogatják W. A. és R. F. tanuk vallomásai, kik azt bizonyítják, hogy a tüzszekrény fallemeze el volt görbülve, illetve le volt esve, mely körülmény pedig a szakértők véleménye szerint alkalmas a kereseti tüzszekrényrepedés előidé­zésére s tekintettel arra is, hogy ezen gép a szakértők véle­ménye szerint már több mint 19 éves, tehát már elavult és a kazánkönyvecske által előirt működési 5 éven tul volt haszná­latban tartva és mivel fenti tanuk vallomása szerint ezen gép alperesnél szabályszerűen kezeltetett, nem állapitható meg, hogy alperes hibájából történt volna meg a kár, egyébként felmerült puszta véletlen pedig alperest nem terheli, hanem a dolog tulaj­donosát vagyis felperest, azért felperest keresetével elutasítani kel­lett. Szemben ezen körülményekkel nem vétetett figyelembe az alperesnek vevőként jelentkező P. R. és ifj. G. F. előtt tett, ezen tanuk által bizonyított azon kijelentése, hogy a gép jó minőségű' mert ez a vevőknek szólott, mig St. I. s neje tanuk vallomása pedig azért, mert a gépkönyvecske szerint a gép tulajdona, de különben felperesnek neje és leánya és igy egyébként is érde­keltek. Ezen okból, de meg azért is el lett az elvont évi haszon­nal is felperes keresetével utasítva, mert felperes maga elismeri hoev a gépet 1901. évi ápr. elejétől fogva meg nem igazította, ió karba nem helyezte s igy a gép egész az aratásig vagyis 3 hónapon át, holott az 4-5 hét alatt helyretehető, megigazítva nem lett és most sincs s igy 2—3 éven át elvont hasznot ezen mulasz­tása folytán nem követelhet. A fenti szakértői véleménynyel szem­ben V ¥ V A. tanuk I. alattiakra kihallgatásuk mellőztetett azért, mert a B. alatti kérdésekre már kihallgattattak s igy ezen vallomásuk érdemben már fel van véve. A szegedi kir. ítélőtábla (1905. évi április 12-en 1,488/1905. P. sz. a.) következőleg itélt: Az elsőbiróság ítélete megváltoztattató, az alperes kárté­rítési kötelezettsége megállapíttatik és a perköltséget tárgyazó rendelkezés hatályon kivül helyezése mellett, az elsőbiróság a kár menyiségére vonatkozó további érdemleges eljárásra, illetve határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Az érdektelennek nem tekinthető St. I. és nejének és az érdektelen P. R. tanúnak, ifj. G. F. tanú által is támogatott vallomásaikkal bizonyítva van, hogy alperes a keresetben emiitett cséplőgépet, a gép tulajdonosával, vagyis a felperessel szemben elvállalt oly' kötelezettség mellett vette használatba, hogy azt a bérleti idő leteltével teljesen jókarban és hibátlan állapotban fogja visszaadni, illetve, hogy a gépet érhető minden kárért szava­tosságot vállal. A tanuk vallomása szerint az alperes ez alkalom­mal elismerte azt is, hogy a gépet jó karban vette át. Bizonyítva van továbbá az alperes beismerésével, hogy a szóban levő gépen, az alperes használatában léte alatt kazán-, illetve tüzszekrényrepedés történt, mely miatt a gép a szakértők véleménye szerint hasznavehetetlenné vált. Ezekkel szemben tehát az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy a gépet ért hiba nem az ő gondatlansága következtében, hanem valamely véletlen eset folytán történt, avagy az a gépnek oly szerkezeti hiányosságára volna visszavezethető, melyért ő (alperes) felelősséggel nem tartozhatik. Alperes azonban e részben elfogadható bizonyítékot nem szolgáltatott, mert R. F.-nek, ki különben is csak 1901 febr. 15-ig volt az alperesnél alkalma­zásban és W. A. napszámosnak szakértelem nélküli ama vallo­másuk mellett, hogy a gép az alperesnél szabályszerűen volt kezelve, egyáltalán nem tekinthető kizártnak, hogy a tüzszekrény megrepedése az alperes gondatlanságából, vagy a szabálytalan kezelésből származott. Megerősiti ezt a meghallgatott három szakértőnek egybehangzó az a véleménye, hogy a kérdésben levő gép tüzszekrényének a megrepedése olyan okokra vezet­hető vissza, melyek a gépnek szabálytalan és gondatlan kezelé­séből származnak. Ennélfogva tekintettel arra, hogy a szakértők nem állapították meg, hogy a kazánrepedés, egyedül a gépen észlelt régebbi keletű kazánkő lerakodásának volna a következ­ménye, az pedig, hogy a tüzszekrény fallemeze már meg volt repedve akkoi, mikor a gép az alpereshez került, W. A. vallo­másával meg van cáfolva, e tekintetben R. Ferenc tanú is csak azt vallotta, hogy a fallemez egy kissé le volt esve, tekintettel továbbá az alperesnek a fent nevezett tanuk előtt tett és gépészi foglalkozásánál fogva szakértői nyilatkozat jelentőségével biró arra a beismerésére, hogy a gépet teljesen jókarban, minden jelentékenyebb hiba nélkül vette használatba, — kétségkívül megállapítható, hogy a gépen az alperes használatában léte alatt történt tüzszekrényrepedés nem valamely az alperes felelősségét kizáró véletlen eset vagy a gép szerkezeti hiányossága avagy elavult volta miatt állott elő. Ennek következtében, tekintettel az alpe­resnek a fentiek szerint magára vállalt arra a kötelezettségére, hogy a gépet teljesen jókat ban tartozik visszaadni a felperesnek, nem fér kétség ahhoz sem, hogy az alperes a gépnek nála tör­tént emiitett hibájáért és az azáltal okozott kárért felelősséggel tar­tozik, miért is az elsőbiróság Ítéletének a megváltoztatása mellett az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani, és a végha­tározatra tartozó perköltség iránt tett rendelkezés hatályon kivül helyezése mellett az elsőbiróságot a rendelkező rész szerint való további eljárásra utasítani kellett. A m. kir. Kúria (1907 január hó 25-én 5,785/1905. P. sz. a.) következő itétetet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét magváltoztatja és az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben azzal a kiegészítéssel, hogy az abban kitett idő és jogkövetkezmény terhe alatt, a felperest az alperes részére 45 K. 30 fillér felebbezési költségnek a meg­fizetésére is kötelezi és ebben az összegben állapítja meg Indokok: Felperes maga adja elő, hogy i kereset tárgyát képező gépet a S. és B. cég által fizetett béi ellenében engedte át ideiglenes használatra az alperesnek, a gép használatának átengedése igy bérleti szerződéssé minősül, amely minősítésen nem változtat a felperes által vitatott az a körülmény hogy a gépet az alperesnek csak ugy engedte át, hogy az saját szemé­lyéuen vállalt kötelezettséget arra nézve, hogy azt oly állapotban fogja birtokába visszabocsátani, mint aminőben tőle átvette Amennyiben tehát megállapítható, hogy a gép átengedésével a perben állo felek között is jogviszony keletkezett, erre is alkal­mazást nyer a bérleti jogviszonyból folyó az a jogszabály, hogy a berlo nem felelős a bérlet tárgyának a rendes használat követ­kezményeképp beállott hiányosságáért és ezt bizonyítani, hogy a megállapított hiányok nem ilyenek, a bérbeadó köteles. Ezen jogszabály alkalmazásánál azonban a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni az abban felhozott indokokból és még azért mert V A és R F

Next

/
Thumbnails
Contents