A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 7. szám - Revisió vagy novella - Nemzetközi egyezménytervezet az illetékesség tárgyában tengeri hajók összeütközése esetén

52 d) azon hely bírósága előtt, hol a hajó lefoglaltatott, még az esetbén is, ha a végrehajtás előtt a foglalás biztosítéknyújtás folytán feloldatott. // cikk. Az alapkereset elbírálására illetékes bíróság a viszontkereset tárgyában s illetékes lesz, ha azt az alperes felperes ellen ugyanazon hajóösszeütközésből kifolyólag indítja. III. cikk. A felsorolt illetékes bíróságokat az egyes államuk törvényhozása fogja kijelölni. IV cikk. A felperes egy hajóösszeütközésből kifolyólag csak egy keresetet indíthat, habár az 1. §. értelmében különböző államokban székelő több bíróság is volna illetékes, feltéve azonban, hogy alperes a hozott ítéletnek eleget tett. V. cikk. A foglalást eszközlő bíróság által elrendelt előzetes eljárás, pld. bizonyitásfelvétel foganatosítására az 1. cikkben felsorolt bíróságok egyenlőképpen jogositvák. VI. cikk. A hajóösszeütközésből folyólag minden kikötő ben foganatosítható a biztosítási végrehajtás a szerződő államok területén, a) A foglalás csak az illetékes hatóság engedélye mellett eszközölhető, b) A felsorolt illetékes bíróságok kötelezhetik felperest arra, hogy a foglalásból eredő károk biztosítására óvadékot adjon, e) A lefoglalt hajó tulajdonosa kellő biztosíték ellenében a foglalás feloldását kérheti, d) A foglalás érvényéhez szükséges eljárást az egyes nemzeti jogok szabályozzák. Alantiakban közöljük a kérdéssel foglalkozó nemzeti tengerjogi egyesületeknek állásfoglalását a fenti egyezménytervezettel szemben. Magyar egyesület. ad I. b) Kiegészítendő volna annyiban, hogy az «államterülethez tartozó vizek» határait meg kellene állapítani. d) Minthogy gyakran előfordul, hogy az alperes a felperes hozzájárulásával a foglalás előtt teszi le a biztosítékot, kiegészítendő volna: «vagy akkor is, ha az alperes magától biztosítékot adott a foglalás kikerülése céljából». ad II. Kiegészítendő azzal: Szabadságában áll az alperesnek viszontkeresetét más illetékes bíróságnál megindítani. ad IV. E záradék «feltéve» . addig szükséges, miglen a szerződő államok viszonosan kötelezik magukat, hogy a területükön fekvő bíróságok által hozott ítéleteket végrehajtják. E rendezés helyébe előnyösebb volna az ítéletek végrehajtása tekintetében való viszonosság megállapítására törekedni, mert igy nem lesz kitéve az alperes annak, hogy különböző helyeken több per indíttatik ellene ugyanazon jogalapon. ad VI. ad a) Csupán a szerződő államok alattvalóinak tulajdonát képező hajók tekintetében, akikre nézve ugyanezen feltétel alatt a hajó lefoglalása nemzeti joguk szerint meg van engedve. Elrendelhető a végrehajtás annélkül, hogy felperes bizonyítani tartozzék, hogy követelése veszélyeztetve van (némely tételes jog ugyanis ezt megkívánja); ad b) e szó ((elrendelheti » . . . bizonytalan, más értelmezésnek is adhat helyet, ezért azt a szövegezést ajánljuk : «Az előző §-okban emiitett bíróságok felperest biztosíték adására kötelezik azon károkéit, miket a foglalás alperesnek okozhat, ha felperes követelését eredeti okiratokkal kellőkép nem bizonyítja». Különös megjegyzések: Ajánljuk, hogy még a következő bíróságok illetősége is megállapittassék: í. a felek megállapodásában kikötött bíróság illetősége ; 2. az alapkereset elbírálására illetékes bíróság legyen illetékes a harmadik személyekkel szemben a felperes által támasztott igények elbírálására ; 3. a rendeltetési hely bírósága. ad l. Nem látjuk be pld., miért ne ítélkezhetne egy hollandi és egy angol hajó közti ügyben, ha az összeütközés Amsterdamhoz közel, de a holland államterülethez tartozó vizén kivül történt a felek megegyezése esetén az amsterdani bíróság. ad 2. Hasznos és megfelelő, hogy ugyanazon jogvita egyszerre döntessék el, mert igy kikerülhető, hogy ugyanegy tárgyban ellentétes ítéletek hozassanak. ad 3. Ez az illetékesség kimondandó, mert: a) az összeütközés és a hajó megérkezése közti idő rövidsége könnyebbé teszi az elbírálást; b) mert a peres felek személyzetének valószínű jelentése a rendeltetési kikötőben megkönnyíti az előzetes bírói cselekmények lefolyhatását, eshetőleg valamely megegyezés létrejöttét. Kívánatos, hogy a törvényhozások a külföldi bíróságok illetékességét elfogadják, hogy felperes kiválaszthassa azt a helyet, hol a legkevesebb akadálylyal és a legnagyobb könnyűséggel véli érvényesíthetni keresetét. Bárha e kívánalom jogos s méltányos, hasonlóképpen jogos és méltányos biztosítani, hogy az alperes is a legkevesebb költséggel és a legkisebb nehézséggel védekezhessék és ne maradjon sokáig bizonytalanságban afelől, melyik bíróság van hivatva ügyében eljárni. E kettős cél elérésére már a hamburgi kongresszuson (1902j proponáltuk a következőket: 1. Ha alperes biztosítékot nyújt a felperes követeléseinek kielégítésére, akár a hajónak felperes részére átengedése, akár zálog, akár más kaució szolgáltatása által, ez esetben a felperes igényeit — akár az összeütközés helyének bírósága előtt, akár az alperes lakhelyének, akár a hajó lajstromozási helyének bírósága előtt érvényesítheti, de sehol egyebütt. 2. Ha ellenben alperes az előbbeni pontban jelzett biztosítást a rendeltetési kikötőben, a kirakodás helyén vagy a hajótörés helyéhez közelebb eső helyen helyezi letétbe, — ugy a felperes ezen helyekre illetékes bíróságnál adhatja be keresetét, ahol alperes a biztosítékot szolgáltatta, vagy pedig az összeütközés helyének bíróságánál, alperes lakhelyének bíróságánál vagy a lajstromozási hely bíróságánál. Ha ahhoz a bírósághoz fordul, ahol a biztosíték nyújtatott, a felperes nem köteles kauciót nyújtani, — ha ellenben a baleset helyének bíróságához fordul stb. és a foglalást fenn akarja tartani, ugy kaució adására kötelezendő. 3. Ha a vétkes hajó tulajdonosa biztosítékot nem ad, felperes keresetét megindíthatja vagylagosan: az összeütközés helyére, alperes lakhelyére, a lajstromozás helyére illetékes bíróság előtt. De bármelyik bíróság is rendelje el a foglalást — felperes kauciót adni köteles legyen. 4. A felperes saját államának bíróságaihoz fordulhat az esetben, ha az ellenfél hajója oly állam lobogója alatt jár, amely állam saját polgárainak megengedi, hogy ar idegenben történt hajóösszeütközések esetén az idegen hajók ellen a hazai bíróságoknál indíthassanak keresetet. Dán egyesület. A tervezetet a maga egészében elfogadja. Francia egyesület. 1. cikk. Felperes (hajóparancsnok, hajótulajdonos, utas, áruíeladó [tulajdonos], biztosító) hajóösszeütközésből eredő keresetet a következő bíróságok előtt indíthat: 1. Alperes hajótulajdonos személyes lakhelyére vagy kereskedelmi székhelyére illetékes bíróság előttv 2. Ha alperes hajótulajdonos társaság, ugy a székhelyére illetékes bíróság előtt. 3. Az alapkereset elbírálására illetékes bíróság egyúttal illetékes az alperes által ugyanazon összeütközésből kifolyólag felperes ellen támasztott viszontkeresete elbírálására. // cikk. Előleges bírói eljárásra (biztosítási intézkedések teljesítésére) a következő bíróságok bírnak illetőséggel: 1. Az összeütközés helyének bírósága. 2. Azon kikötőhely bírósága, ahol az alperes hajó az összeütközés után először horgonyt vetett. 3. Biztosíték nyújtás előtt minden kikötő bírósága illetékes zárlatot foganatosítani ezen ország törvényeinek szabványai szerint, ha az összeütközésből kifolyólag kereset indíttatott. ///. cikk. Minden hajó kötelezhető arra, hogy összeütközéséből támasztható igények biztosítására kauciót nyújtson. A hatóság, amely a foglalást elrendelte, vagy az alperes a felperest is kaució adására kötelezheti ama károk biztosítására, amelyek a zárlatból származhatnak. IV. cikk. Bármily vízen is történt az összeütközés vagy bármily legyen a hajók nemzetisége, - - a hajótulajdonos magánjogi szavatossága a hajó lobogója szerint illetékes törvények alapján bírálandó el. V. cikk. Mindegyik hajó jogosulva van az összeütközés után elért legeiső kikötőben a hajó értékét az összeütközés után, — továbbá a nettó fuvardíjat az összeütközés idejéig — birói uton megállapítani. Ha ez foganatosíttatott, a tulajdonosnak jogában áll a lakhelye szerint illetékes bírósághoz oly keresettel fordulni, hogy ítélettel állapittassék meg a hajó és fuvardíj fenti mód szerint megbecsült értéke erejéig, az ő felelőssége. Az első idézéssel egyidejűleg a hajótulajdonosnak meghagyható, hogy a fenti módon meghatározott összeg, vagy a felperes kereseti összege erejéig adjon biztosítékot. VI. cikk. VII. cikk. Ha csupán az előleges biztosítási intézkedések megtételére tétetett folyamatba a birói eljárás, az eljáró bíróság kötelezheti alperes kérelmére felperest oly nyilatkozatra, hogy melyik bíróságnál kívánja kártérítési perét megindítani. Ugyanennek a bíróságnak jogában áll felperes keresete megindítására bizonyos határidőt szabni, amelynek (sikertelen) elteltével a zár, a kifogások és biztosíték feloldandó. Indokolás: I., II., III. cikk. Hogy az illetékes bíróságok számát az előleges intézkedések megtételére jogosult bíróságok számával szaporítottuk, annak indoka, hogy az érdekelt felek jogainak forrását biztosítani kell. Másrészt azt hisszük, hogy az érdemben való bíráskodásra illetékes bíróságok számát meg kell szorítani, hogy a nemzeti jogok összeütközése, valamint az illetékesség megállapítása megkönnyítessék. Tekintettel arra, hogy a hajó ingó (mozgó) dolog, annak zár alá vétele nehezebb. Ennek folytán az angol jog és gyakor-