A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 6. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [5. r.]

18 kellőleg elszigeteltetik, a biztosíték a helyiségen kivül alkalmaztatok, s hogy az izzólámpák erősfalu üveggel burkoltatnak be. Minden munkahelyiség, mely a munkások állandó tartózkodására szolgál, megfelelő fűtőkészülékekkel szerelendők fel, hacsak már az üzem folytán is elegendő meleg nem keletkezik, vagy az üzem természete alacsony hőmérséket nem igényel. A fűtőkészülék olyképp rendezendő be, hogy a tűzveszély teljesen kizárassék s a kiáramló meleg a munkásoknak kellemetlen vagy egészségükre ártalmas ne legyen. Vaskályhák bádogköpenynyel vagy kályhaernyővel burkolandók be. A munkaadó minden munkahelyiségben friss levegő szolgáltatásáról s az elhasznált levegő eltávolításáról tartozik gondoskodni, még pedig olyképpen, hogy a szellőztetésnél az ártalmas légvonat elkerültcssék. Oly helyiségekben, melyekben az üzem nyomán nagy mennyiségű vízgőz keletkezik, megfelelő berendezéssel (fűtőberendezéssel, erélyes szellőztetéssel, mesterségesen előmelegített levegővel, a hideg külső lég beáramlásának megfelelő megakadályozásával stb.), gondoskodni kell a munkások egészségére ártalmas ködképződés elmellőzéséről. Az explosiós és égési motorok (gáz-, benzin-, petróleum-, spiritusz- stb motorok) égési termékei a tetőn át a szabadba, vagy egy huzó kéménybe vezetendők. Az üzemi célokra szolgáló épületek állandóan tiszta s üzembiztos állapotban tartandók. Az ajtókhoz és lépcsőkhöz vezető utak jó állapotban, szabadon tartandók. A lépcsők nyilt oldalukon erős korláttal látandók el. Oly helyeken, hol munkások közlekednek a transmissiók két méternél csekélyebb magasságban elkorlátolandók. Negyven milliméternél szélesebb szíjak, vagy ennél bár keskenyebb, de másodpercenként tiz méternél gyorsabban mozgó szijak, a működésben levő gépekre csakis megfelő készülékkel rakhatók fel. Minden üzemben a munkaadó ivó- és mosdóvizről tartozik gondoskodni. (>ly üzemekben, melyekben ártalmas, maró vagy mérges gázok, folyadékok, vagy szilárd anyagok dolgoztatnak fel, vagy állíttatnak elő, vagy ahol az üzem erős porfejlődéssel jár, a férfi és nőimunkások számára külön mosdó- és öltöző heyiségek rendezendők be. Minden harminc munkás után egy árnyékszékülőke számítandó. Nagyobb számú munkásoknál az árnyékszék a telep visszonyaihoz képest helyezendő el. Oly árnyékszékek, melyek nincsenek vízöblítésre berendezve, a munkatermekkel közvetlen összeköttetésben nem állhatnak, hanem ezektől erélyesen szellőztetett, fedett folyosókkal választandók el. Az árnyékszékek természetes világítás híján megfelelően kivilágitandók s olyképpen rendezendők be, hogy a munkások ottan való tartózkodásuk alatt az időjárástól ne szenvedjenek. Nagyobb ipartelepeken a férfi- és nömunkások részére elkülönített árnyékszékek rendezendők be Irodalom. A művészi teremtés törvénye. Természettudományi bölcseleti tanulmány. Irta Pollák Illés dr. Budapest, Dcutsch Zsigmond kiadása, L9Ö6. Ara 6 korona. — Irodalmi eseményszámba megy, valahányszor könyv jelenik meg Pollák Illéstől. De ezen eseményt egész jelentőségében felismerni csak keveseknek adatott meg. Mert hogy művészi szellemének magas szárnyalását követhessük, hogy tudományos gondolkozásának mély rejtelmeit átérezhessük és finom nyelvérzékének gazdag színekben pompázó megnyilvánulását teljesen méltányolni tudjuk, erre igazán csak a szerzőével homogén struktúrájú elme képes. Irigylendő tehát annak az érzése, aki mindezt föléri; annak azután oly élvezetet nyújt Pollák Illés e műve, aminőt csak az irodalom valódi nagy klaszszikus alkotásai képesek nyújtani. Első pillantásra ugy látszik, mintha tartalmánál fogva messze esnék e könyv a jog hivatásos művelőitől. De mélyebb vonatkozásaiban a jog keletkezése is a társadalom harmóniájának szükségéből fakadt s a jog mtívejése és gyakorlása is bizonyos művészi elem beleoltása nélkül sablonos mesterséggé fajul. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa határozatainak gyűjteménye cimü mű N-ik kötete jelent meg a Franklin-2ársulat kiadásában. A művet folytatólag a felülvizsgálati tanács elnöke, Gottl Ágost G. kűriai tanácselnök nagy szorgalommal és kiváló szakértelemmel állítja össze. Az eddig megjelent tiz kötetben feldolgozott jogesetek nemcsak a sommás ügyekre vonatkozó eljárási, hanem a rendes perekben is alkalmazandó anyagi jogszabályokat tartalmazván, a gyűjtemény minden tekintetben megbízható, sőt nélkülözhetlen tanácsadója a bíráknak és ügyvédeknek. A X-ik kötet a m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsának L904: évi július 4-től 1905. évi július 3-ig terjedő időtartamon át hozott határozataiból 210 elvi jelentőségű esetet tárgyaz. E kötetnek ára vászonkötésben 10 K. Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai jegyzetekkel ellátva. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége. Negvedik folyam, III. kötet. Az egész gyűjtemény 98. kötete. Budapest, 1906. Franklin-Társulat, Ara 4 K. Jogászegyleti füzetek. A Magyar Jogászegyleti Értekezések sorában megjelent : a 252-ik füzet Salgó Jakab dr. egyetemi m.-tanárnak .Milyen intézkedések szükségezek a csökkent beszámitásu és iszákos egyénekkel szemben?- cimű előadása és a 253-ik füzet G&bor. Béta dr. rendőrségi s. fogalmazónak «A daetyloscopia rendszere» cím alatt tartott előadása. Vegyesek. A Jeszenák-féle alapitvány. A budapesti kir. Ítélőtábla alapítványi bizottsága a felügyelete és rendelkezése alatt álló Jeszenák 'jános-féle alapitvány jövedelméből az alapitvány feltételeinek megfelelően két róm. kath., továbbá két ágostai evangélikus, amennyiben pedig ilyen nem jelentkeznék, két ey. ref. vallású, budapesti lakos, szegénysorsu, kezdő gyakorló ügyvédnek 1906. évi július hó 1-től számított 3 évre adományozással és minden év július és január 1. napján esedékessé válandó 250— 250 koronás részletekben kiutalványozandó 500, azaz ötszáz koronával való segélyezését elhatározván, felhívja a Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytató, szegénysorsu, kezdő ügyvédeket, kik az emiitett segélyezést elnyerni óhajtják, hogy ez iránt vallásuk, szegény sorsuk, ügyvédi minőségük, végre a Budapesten Való megtelepedésük kimutatására alkalmas okiratokkal felszerelt kérvényeiket az 1906. évi április hó 30-áig a budapesti kir. Ítélőtábla elnöki iktató hivatalába nyújtsák be. A birói vizsgák statisztikája. 1905. év folyamán vizsgára jelentkezett összesen : 200 jelölt. Az első izben vizsgázó 174 jelölt közül képesittetett: 149 (85-6%), pótvizsgára utasíttatott 12, egészen visszautasittatott : 13 jelölt. Pótvizsgára jelentkezett: 15, képesittetett 15. Első ismétlő vizsgára jelentkezett: 11 jelölt, képesittetett : 8, pótvizsgára utasíttatott: 2 jelölt. Miniszteri engedélylyel másodszori ismétlésre egy jelölt sem jelentkezett. A vizsgára jelentkezettek közül képesittetett összesen: 172 (83'8°/o) és pedig kitüntetéssel: 12, egyhangúlag: 13, szótöbbséggel: 147, visszautasittatott összesen 28 és pedig egészen: 15, részben: 13 jelölt. Egy jelölt az írásbeli vizsga után visszalépett. Vasúti alkalmazott kártérítése baleset alkalmából, ha az illető már nyugdijképes kort ért el. Egy 59 éves kalauz egy vasúti kisiklás alkalmából megsérült, ugy hogy munkaképtelenné vált. A vasút erre nyugdíjazta őt, mire a kalauz pert indított a vasút ellen, követelve évi 300 koronányi lakbérét, évi 1200 K. kiíométerpénzét, a kedvezményes áron kapott fa és szén elvesztése miatt szenvedett 70 koronányi kárának megtérítését, az előléptetésből való elmaradásból származott fizetés- és lakbérkülönbözetet, évente 140 koronát, végül neje és gyermekei eltartására az ő halála napjától számított 1,200 K. évi járadékot. A vasút azzal védekezett, hogy ő felperesnek a 60-iki éve eléréséig teljes fizetést adott, hatvanadik évében pedig jogosan felmondotta neki a szolgálatot, ugy hogy felperes tulajdonképen semmit sem károsodott. A győri kir. ítélőtábla felperest részletezett követeléseivel elutasítja, ellenben összes kárainak megtérítéséül évi 1,000 K. járadékot itélt meg. Indokok: Kétségtelen, hogy azok az illetmények, melyeket felperes követel — kivéve a tüzelőanyag-illetményt — olyanok, melyekre csakis tényleges állományban levő vasúti alkalmazottak tarthatnak igényt. Azt is megállapítja továbbá a bíróság, hogy a nyugdijtartás az alkalmazott munkaképességétől és a korától függ, Ámde e munkaképességnek, esélyektől függő határideje meg nem állapithaló s eszerint az, hogy felperes — ha szolgálatát a vasút nem mondja fel — mennyi ideig maradhatott volna tényleges szolgálatban s mennyi ideig élvezhette volna a tényleges szolgálattal egybekötött előnyöket, egyáltalában meg nem határozható. Ennélfogva a felsorolt és kárpótoltatni kért igények olyanokul, melyek felperes egész életének tartamára feltétlenül megillették, nem tekinthetők. Felperes különben is a szolgálati rendtartásban megengedett és meghatározott korban helyeztetett nyugalomba, ennélfogva a keresetben jelzett címeken kártérítés megítélhető nem volt. Azonban ezen körülmények nem zárják ki azt, hogy felperes szenvedett sérüléseihez mérten kárpótlást mégis ne követelhessen, mert azt a bíróság feltétlenül kimondja, hogy a nyugdíjaztatással felperes még nincs kártalanítva az okozott sérülésből származott káraira nézve. Ennek a károsodásnak az egyenértékét a kir. ítélőtábla az 1874: XVIII. t.-c. 4-dik §-ának rendelkezéséhez képest s a fennforgó viszonyok számbavételével évi 1,000 K.-ban állapítja meg, keresetének többi részével azonban felperest elutasitja. — A m. kir. Kúria 3,631/1. sz. döntésével a táblai Ítéletet helybenhagyta. A kisajátítási terv ellen, a kisajátítási eljárás folyamán jegyzőkönyvre nem adott kifogások, a tervet megállapító határozat ellen felebbezési okul nem szolgálhatnak. A kisajátítandó területen, a jog engedélyezése után, hatósági engedély nélkül épitett háznak eltávolítása rendes közigazgatási utón megoldandó kérdést képez. Ha az érdekelt birtokosok a kisajátítási eljárás folyamán a megajánlott kártalanítási árt el nem fogadják, a kisajátító bizottság a kártalanítási árt megállapítani nem jogosult, hanem az a kártalanítási eljárás keretében a bíróság által állapítandó meg. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1905. évi 13,425. sz. határozata. PAOAS FlíiZvfolYTÍR«A»ÍC NYO*tDÁJA BUOAPiaTm.