A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 5. szám - Szavatosság gyógyszerek hatásáért

A JOG 37 hogy valaki olyannak oktatására vállalkozzék, amihez maga sem ért. Mennyivel egészségesebb állapot van például az orvosi karon. Az ott működő tanárok a gyakorlat terén is az orvosi kar jelességei és complikált súlyos esetekben orvosi segélyért fel szokták őket keresni, ellenben a jogtanárokról nem lehet elmondani, hogy jeles ügyvédek ragy birák válnának belőlük és gyakorlati kérdések elbírálásánál ritkán szokás jogi véleményüket kikérni. Nagyon szeretünk a külföldre hivatkozni, nos hát utánozzuk őket a jóban is.'A gyakorlati birói vagy ügyvédi pályán működő, elméletileg is képzett, irodalmilag kiváló működést kifejtő jeleseket hívjuk meg egyetemi tanszékekre, mint például Németországban szokás ma is és ezelőtt még inkább szokásban volt, hogy a kis államok egyetemei valóságos versenygést fejtettek ki. hogy a legjobb tanerőket maguknak megszerezzék, ha bármi anyagi áldozat árán is, — ugy hogy alig van jelesebb író. vagy költő, ki valamely német egyetemen ne tanárkodott volna. . (Folyt, köv.) Szavatosság gyógyszerek hatásáért. írta RICHTER JÓZSEF dr., Budapesten. Egy Rendelet-Tervezet fekszik előttünk, melyet a földmiv. m. kir. miniszter pár hónap előtt kibocsájtott: az állatgyógyászatban használatos u. n. ojtóanyagok és szérumok előállítása és forgalomba hozatala tárgyában. A Rendelet-Tervezet nem a maga közigazgatási különös jelentőségével vonja magára a köztigyeimet, mert hisz a gyógyszerfélék forgalombahozatala dolgában az eddigi közigazgatási joggyakorlat már megszabta azokat a határokat, amelyeken belül l—1 ujabb rendelkezésnek mozognia lehet. Megállapított irányelvek, törvény és rendeletek fejlődtek ki ezen a téren, amelyek egy ujabb ilynemű beavatkozásnak szellemét már eleve determinálják. Hanem kiválóan érdekes és figyelemre méltó ez a tervezett törvényhozási actio azért, mert tartalmi részében, egy merőben erkölcstelen eszme végrehajtását tűzi ki feladatának, amelynek hogy érvényt szerezzen, kénytelen megdöbbentőn törvénytelen formák mellett, a dolognak közigazgatási kezelését biztosítani. Az alapeszme, amelyet a szabályozó törvényjavaslat célul tűzött magának, az. hogy a szérumtermelő kereskedők állami kényszer utján tartoznak szavatosságot vállalni az általuk forgalomba bocsájtott szereknek kielégítő hatásáért. Ezeket az anyagokat a gazdaközönség igen kiterjedten alkalmazza u. n. védelmi és gyógyítási célból, amikor sertéseket, juhokat, lovakat és szarvasmarhákat egyes fertőző betegségek - járvanyok — ellen ellentállóvá akar tenni. Azt követeli tehát a Törvény-Tervezet az eladótól, hogy fizesse meg azt a kárt, amely a vevőt az által éri, hogy az orvosság nem használt és az állat a védőojtás dacára, a fertőző elemek martalékává lesz. Kötelezi az eladót arra, hogy fizesse meg a vevőnek azt a kárt, amely őt az által éri, hogy az áru alkalmazása közben az állatok nem jól tűrik az ojtási beavatkozást és egyik-másik vagy megbetegszik, vagy elhull és amikor a Szabályzat kereseti jogot ad a vevőnek az eladóval szemben az eladott gyógyszerféle nem kielégítő hatására nézve, ugyanakkor maga az államhatalom beavatkozik a vevő és eladó kifogásaiba és bírságokkal sújtja a kereskedőt, aki «kifogásolt» árut szállít. A kártérítési kötelezettség sanctiójára pedig előzetes biztosítást köve telnek az eladótól, amennyiben kényszerítik, hogy 10,000 K. óvadékot tartson erre a célra mindenkor az állampénztárban. Amint látjuk, egy merőben uj kötelmi jogi elemet fedeztek fel a földmiv. miniszter bureauiban, amely szerint az eladás tényével a felek között nemcsak arra nézve jönne létre kötelező megállapodás, hogy milyen rendes tulajdonságú áru, milyen ár mellett milyen határidőre szállítandó, hanem az eladó az áru rendes tulajdonságain kívül, az áru hatásáért, még pedig élő szervezetben véghez menő hatásáért szavatolni tartoznék. Hiszen nincs kizárva, hogy egyik vagy másik eladó önként szabad akaratából magára vállal egy ilyen kötelezettséget. Hallottunk különösen Németországban olyan vegyészeti vállalatról, ahol az általa szállított ilyen sertés-ojtóanyagok esetleges hatástalansága esetében kártérítést fizetnek a feleknek. Volentinon fit injuria. Hanem törvényhozási alkotásról lévén szó, oly általánosan kötelező rendelkezésről, amelyben a magyar állam jogelveinek, jogszabályainak kell szükségkép]>en érvényre jutni: azt kell kérdeznünk, hogy a felállított szavatossági tétel követelménye belevihető-e törvényhozásunkba? Beleilleszthető-e ez a követelmény általános magánjogi szabályaink közzé; megfelel-e az eddigi közigazgatási jogelveinknek és nincs-e ellentétben azokkal az általános erkölcsi tételekkel, amelyeket a magyar birói gyakorlat, a magánjogi kötelmek, teljesítések dolgában állandóan szem előtt tart. Mindenekelőtt állapodjunk meg egy pillanatra és lássuk, j hogy miáltal jönnek létre valójában azok a károsodások, amelyek jelenlétében a gyógyszerkereskedő kártérítésre volna kötelezve, ha ezek a károsodások az orvosi beavatkozás, az u. n. beojtás kapcsán és azzal összefüggésben jelentkeznek. Előttem áll egy eredmény, egy betegség vagy haláleset, amelynél a valódi halálthozó ok, a causalitas princípiuma, soha egész biztosan meg nem állapitható, hogy azért jött-e létre egy beojtott állat elhullása, mert az anyag tulajdonsága mérges volt, vagy azért, mert az ojtási műveletet a szakértő nem véyezte kellő gondossággal, avagy azért, mert maga az állat az ilyen műveletet, még a leggondosabb beavatkozás dacára és egé| szen szabályszerű orvosság beojtása mellett, nem tűrt és a 1 beavatkozásra rendkívül érzékenyen reagál: mindezen kérdések minden egyes esetben nyitva maradnak. Am jelen tárgyunk' ! keretében állítsuk fel e tételt a princípium causalitatis legco | szigorúbban bebizonyított esete mellett és tárgyaljuk a kát-" • dést ugy, hogy feltesszük, miszerint a szállított gyógyszer, ! ojtóanyag egyedül, kizárólag és szükségképpen betegséget vagVs halált okozott. Már most mi azt hisszük, hogy azáltal, hogy ha valaki jogszerű ipara alapján iiyen ojtóanyagot áruba bocsájt, evvel a cselekményével nem veszi magára azt a kötelezettséget, hogy az anyag alkalmazása közben annak további sorsával törődjék. Beojtják-e azt csakugyan az állatba vagy nem; szabály szerint, vagy szabályellenesen alkalmazzák-e; a kiváltott eredmény hasznos lesz-e vagy káros . . . ezekben a visszonylatokban, ő semminemű felelősséget magára nem vállal; mert a felek között a vételszerződés nem arra nézve jött létre, hogy az eladott árunak milyen legyen a hatása egy élő állat szervezetében alkalmazva, hanem hogy a szállítandó áru, a maga karakterében, összetételében, minőségében megfeleljen a kikötött feltételeknek. A szállítás cselekményével az eladó az állat elhullását nem idézheti elő, mert a kár nem az által jött létre, hogy a kereskedő az eladás kötelezettségéből kifolyólag az árut szállította, hanem létrejött azért, mert a vevő azt kártévő módon alkalmazta. Az ojtóanyag alkalmazása közben pedig a «kártévö» már nem a gyáros, hanem aki az ojtási beavatkozást elrendeli, aki ezen művelet elrendelésével a művelettel járó hasznot és kockázatot egyaránt viselni tartozik. Az orvosság áruló kereskedővel létrejött áruvétel egyedül a rendes kereskedelmi ügyletek irányelvei szerint bírálható el, a kártérítés iránti igények szükségképpen a kereskedelmi ügyletekből előálló kötelezettségek praemissái szerint ítélendő meg. Magából a felek közt létrejött vételszerződésből kifolyólag eladót más kötelezettség nem terheli, minthogy a nu kirendelt ojtóanyagot — törvényi kellék és külön kikötés híján — a szokott kereskedelmi áru rendes minőségében szállítsa. Az eladó az áru rendes tulajdonságaiért felel, azon időn belül, mig az áru a szakértők által hiányaira nézve megvizsgálható, de nem szavatolhat az áru olyan hatásbeli tulajdonságaiért, amelyeket egyszerűen magára nem vállalt. Hogy a rendes tulajdonságú ojtóanyag, az usance áru, egy élő állat szervezetébe belejutva, ott milyen változásokat fog létre hozni: hogy az illető állat egészségére nézve hasznos vagy káros lesz-e az ojtási beavatkozás — ez a következmény a gyógyszerszállitó kereskedőt már nem érinti. Ez az eredmény, ez a hatás biztosan senki által előre nem látható, mert az orvosság hol használ, hol árt. Egy erre vonatkozó szerződés ismeretlen tényre, előre nem látható eseményre vonatkoznék, olyan következményekre, amelyet a szerződő fél soha biztosan nem ösmerhet, sem el nem háríthat, s így ennek teljesítése nem függ a szerződő fél akaratától. Kétségtelen ezért, hogy egy gyógyszerféle árunak hatásbeli tulajdonságaira nézve létre jött szerződés kötelező ereje kétségbevonható; ha pedig az eladó az áru ezen hatásbeli tulajdonságaira nézve kifejezetten felelősséget nem vállalt: őt a hatásbeli hiányok sem nem érintik, sem nem kötelezik. Világos tehát, hogy ebben a vonatkozásban szavatossággal nem tartozik. Vizsgáljuk most már azt, hogy az egészségügyi közigazgatás jogelvei alapján támasztható-e eladóval szemben szavatossági követelmény a gyógyszerféle hatására vonatkozólag ? Ezek a védő ojtóanyagok (szérumok), amelyek tárgyában az uj Szabályzat alkottatik, fogalmilag olyan gyógyszereknek tekintendők, amelyek rendszerint titkos összetételüek vagy legalább is nem állandó összetételüek s amelyeket meghatározott betegségek ellen, kifejezetten ezen betegségek orvosszeréül, tehát a használati cél feltüntetésével bocsájtanak a forgalomba. Ezen szerekre két tételes törvényünk tartalmaz rendelkezéseket. Az egyik az 187G. évi XIV. t.-c. ">."). amely