A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 51. szám - Agrarismus az igazságszolgáltatásban

376 A. JOG fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés például a cimkén vagy a göngyöleten foglaltatik. Ami továbbá az idézett törvényszakasz : «jelzők». <jelvények», «adatok> szavainak értelmezését illeti, e tekintetben következők tartandók szem előtt: «Jelzők» alatt a fenforgó kérdés szempontjából oly szavak értendők, melyek alkalmasak arra, hogy az áruk származása tekintetében alapot nyújtsanak bizonyos, a valóságnak meg nem felelő feltevésre, hitre, vélelemre. Ilyenek gyanánt pedig nemcsak az oly szavak tekintendők, melyek egyenesen hangsúlyozzák az illető cégnek vagy árunak belföldi minőségét, illetőleg származását, minők pl. «honi ipar», magyar ipar>, «honi gyártmány*, stb., hanem az olyanok is, melyek a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből ismeretes, onnan kölcsönzött fogalmakra utalnak, minők pl. «Hungaria», ^Pannónia*, «Széchényi», «honvéd», «Emke», «magyar korona*, «alföldi», «matyók», «palóc»; <kuruc» stb. kifejezések. «Jelvények» alatt a szóban forgó szempontból a «jelzők» értelmezésével kapcsolatban emiitett szavaknak megfelelő, vagyis oly ábrázolatok értendők, melyeknek tárgya szintén a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből, valamint művészi alkotásokból van kölcsönözve. Ilyen pl. a turulmadár, valamely ismert hazai középület vagy szobor, valamely történelmi esemény (pl. a vérszerződés) ábrázolása, ilyen a nemzeti hármas színnek feltűnő módon alkalmazása, a magyar koronának a magyar címerrel együttesen vagy külön-külön való használata, mely utóbbiakra, t. i. a koronára és címerre nézve egyébként már az 1904. évi november hó 16-án 61,071. szám alatt a másodfokú iparhatóságokhoz intézett kereskedelemügyi miniszteri rendelet megmondja, hogy amennyiben azok ékitményszerü használata nincs is az 1883. XVIII. t.-c. értelmében adható engedélyhez kötve, miután az az illető cikk magyar származására utal s igy a vásárló közönség esetleges félrevezetésére alkalmas, ezen jelzésnek nem magyar származású árukon alkalmazása az 1884 : XVII. t.-c.-be foglalt ipartörvény 58. § a értelmében megengedve nincs. Végül <adatok> alatt minden értendő, amit a tisztességtelen versenynek e válfaja a törvényben előre szabatosan meg nem állapitható eszköz gyanánt felhasználhat. Ily adat pl. az, hogy ha az iparos nyomtatványain, pl. az áru burkolatán vagy hirdetményekben jelzi azt, hogy a kérdéses áruk előállítására ipartelepe, vállalata van külföldön, de ami ha igaz is, azt az árut, amelyre vonatkozólag esetleg azt jelzi, külföldről hozza be. Az ípartörvény 58. §-ban foglalt tilalom megszegésére kiszabandó büntetést 40—400 koronáig terjedhető pénzbüntetés alakjában tudvalevőleg az ipartörvény 157. §-a irja elő. Az e részben ingadozó gyakorlatra való tekintettel figyelmeztetncu kell azonban e helyen az iparhatóságokat az ipartörvény 165. §-ának harmadik bekezdésére is, mely szerint a szóban levő törvény alapján pénzbüntetéssel vagy elzárással vagy mindkettővel büntetett kihágásokra a kihágásokról szóló büntetőtörvény általános határozatai is alkalmazandók, továbbá a kihágási büntetőtörvény 12. §-ára, mely szerint «a bűntettekről és vétségekről rendelkező büntetőtörvénykönyv általános határozatai, amennyiben a jelen (tudniillik a kihágásokról szóló büntető) törvény ellenkezőt nem állapit meg, a kihágások esetében is alkalmazandók*, végül a fentiekkel kapcsolatban a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. t.-c. 61. §-ára, mely szerint azon tárgyak, melyek a bűntett vagy vétség által hozattak létre, úgyszintén azok, amelyek a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, amennyiben a tettes vagy részes tulajdonai, elkobzandók; ha pedig azoknak birtoklása, használása vagy terjesztése különben is tiltva van, akkor is elkobzandók és megsemmisítendők (illetőleg a törvényben előirt célra értékesítendők), ha másnak tulajdonát képezik. Szükségesnek tartom pedig az idézett törvényi határozmányokat hangsúlyozni azért, hogy az iparhatóságok tisztában legyenek azzal, hogy az 1884. XVII. t.-c. 58. §-a ellenére hamis jelzőkkel, jelvényekkel, adatokkal ellátott cégek, nyomtatványok, hirdetmények és áruk a kihágás megállapítása esetén a büntetésen kívül, mert éppen az ily cégek, nyomtatványok, hirdetmények, áruk szolgálnak a kihágás elkövetésére, még el is kobozhatók, sőt el is kobzandók és pedig annál inkább, mert anélkül a tisztességtelen verseny szóban lévő módja ellen a védekezés alig vezethet sikerre. Felhívom a másodfokú iparhatóságot, hogy e rendeletemet az alája tartozó összes I. fokú iparhatóságokkal közölje, az összes iparhatóságoktól pedig elvárom, hogy tekintettel az e rendeletem kibocsátásának alapjául szolgáló fontos közgazdasági érdekekre, igyekezni fognak a közönséget és a tisztességtelen versenynek e módjától fenyegetett ipart és kereskedelmet saját hatáskörükben megvédeni. Budapest. 1906. évi november hó 2-án. Kossuth s. k. A kassai kir. ítélőtábla telekkönyvi vizsgálóbizottsága az 1907. évre a következően alakult meg: Elnök Péchy Aurél kir. ítélőtáblai tanácselnök. Rendes tagok: Bethlenfalvy Antal (elnökhelyettes) és Kaczvinszky Géza kir. ítélőtáblai birák. Póttagok: Altdorffer István és Röskoiics János kir. Ítélőtáblai birák. A szabadalmi hivatal előtti képviseltetés. Teljes ülési határozat. A m. kir. szabadalmi hivatal szem előtt tartva azt az elvet, hogy a felek a szabadalmi hivatal előtti ügyekben személyesen járhatnak cl, továbbá, hogy méltányos, miszerint a külföldi érdekelt azt bizhassa meg ügyeinek gondozásával, kinek személyében bizalma összpontosul, másfelől azonban a felek jól felfogott érdekében levőnek találta, hogy a zugirászkodás a szabadalmi ügyek terén lehetőleg alaposan kiküszöböltessék, a hivatal a következő határozatot hozta: A m. kir. szabadalmi hivatal 1906. évi október hó 26-án tartott teljes tanácsülésében a szabadalmi törvény 15. §. első bekezdésének értelmezésére nézve kimondotta, hogy külföldinek belföldön lakó képviselője mindenki lehet, aki polgári törvényeink szerint saját ügyeiben eljárni jogosított; ugyanezen szakasz második bekezdésének értelmezéseképpenkimondotta azt is, hogy az ilyen belföldi képviselő mint meghatalmazott lajstromozandó is, de ez, hacsak nem ügyvéd, vagy jogosított szabadalmi ügyvivő megbízója nevében a szabadalmi hivatal előtt el nem járhat, hanem maga helyett a szabadalmi törvény 27-ik §-ában körülirt minősítéssel biró meghatalmazottat köteles nevezni. Hitelesitve a szabadalmi hivatalnak 1906. évi november hó 10-én tartott ülésében. A debreceni kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1907. évre. I. Polg. tanács Közpolg. tkvi úrbéri (1896: XXV. t.-c.) ügyek. Elnök: Porubszky Jenő a kir. ítélőtábla elnöke. Birák: Kölcsey Sándor, Witt László, Rottler Béla, Olchváry Zoltán, Tanácsjegyzők : Orosz Mihály albiró, Markovics Elemér dr. albiró. II. Polg. tanács Közpolg., váltó, keresk., csőd és bányaügyek. Elnök: Gajzágó Béla dr. tanácselnök. Birák: Tar Gyula, Viski Károly, Agricola Adolf, Szalay József, Deák Ferenc, Dezső Kálmán dr. Papolczy Lajos. Tanácsjegyzők: Debreczeni Barna dr. albiró, Markovics Elemér dr. albiró. Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: Gajzágó Béla dr. tanácselnök. Birák: Tar Gyula egyúttal elnökhelyettes, Viski Károly, Kölcsey Sándor, Witt László, Rottler Béla, Agricola Adolf Szalay József, Deák Ferenc, Olchváry Zoltán, Dezső Kálmán dr., Papolczy Lajos. Tanácsjegyzők: Debreczeni Barna dr. albiró, egyszersmind a jegyzői iroda vezetője, Markovics Elemér dr., albiró, egyszersmind a jegyzői iroda vezetőjének állandó helyettese. Büntető tanács. Elnök: Széli Farkas tanácselnök. Birák: Unger Gusztáv, Újhelyi Andrís,Horváth Bálint, Jeney György,Szacsvay Elemér dr., Potorán István, Dicsőfi Sándor dr., Kolbonnayer Kálmán. Tanácsjegyzők : Kondor Zsigmond albiró, Kovács Ferenc dr. jegyző, Gáspár Béla dr., jegyző. A kir. ítélőtábla a büntető felebbviteli főtárgyalásokat hetenkint kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken s ha ezek a napok törvénykezési szünnapra esnének, a következő hétköznapokon (B. ü. szab. 119. §.), a sommás felülvizsgálati tanácsüléseket pedig csütörtökön fogja tartani. A tanácsülések kedden kezdődnek. Tanácsbeosztás a kolozsvári kir. ítélőtáblánál az 1907. évre. I. Polgári tanács (polg. úrbéri), felülvizsg. és zsellérperek tanácsa. Elnök: Fekete Gábor a kir. ítélőtábla elnöke, szükség esetén büntető főtárgyalást is vezet. Birák: Horváth Kálmán, Hosszú László polgári és úrbéri, Becsek Lajos polgári, úrbéri és váltó, Szentkirályi Gyula dr., Haller Gábor dr. polgári és váltó. Kisegítő birák : Pozsoni Antal polgári és váltó, Herczegh Zsigmond polgári. Tanácsjegyzők : Tóth György dr., Grandpierre Emil. Jegyzői iroda vezetője: Csongvay Géza; helyettese: Tóth György dr. (Váltó keresked. és csödügyek az I. tanácsban is adatnak elő) II. Polgári tanács (polgári, kereskedelmi, váltó, csőd és bánya) Elnök: Heppes Miklós kir. ítélőtáblai tanácselnök, egyszersmind a som. felülvizsg. tanács elnökének állandó helyettese. Szükség esetén bünt. főtárgyalást is vezet. Birák: Bocskor Mihály polgári, Zsakó István polgári és bánya, Kain Hugó polgári, Pozsoni Antal polgári, váltó és keresk., Herczegh Zsigmond polgári. Kisegítő birák: Becsek Lajos, Szentkirályi Gyula dr., Haller Gábor dr. polgári és váltó, Fekete Gyula polgári. Tanácsjegyzők : Csongvay Géza, Költő Gábor dr. III. Büntető tanács (és pénzügyi). Elnök : Gál Jenő kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Pap Farkas bünt. és pénzű., szükség esetén főt. vezető is. Incze Gerő, Sámi László, Fekete Gyula dr., Nyirö Géza büntető, pénzügyi. Kisegítő birák : Főtárgyalásokra: az összes polgári birák. Tanácsjegyzők: Tóth György dr. Kisegítők főtárgyalásokra az összes tanácsjegyzők. 1. Sommás felülvizsgálati tárgyalások: hétfőn szükség esetén két külön tanácsban. 2. Polgári tanácsülések: kedden és a következő napokon. 3. Büntető tanácsülések kedden. 4. Büntető felebbviteli főtárgyaiások : szerdán és a következő napokon fognak tartatni és pedig a szükséghez képest csütörtökön és pénteken is két külön tanácsban. Ha a kijelölt nap ünnepre esik, a tárgyalások a következő napokon kezdődnek. Ónálló gyakorlattal biró ügyvédjelölt irodámban alkalmasást találhat. A tót nyelv némi ismerete kívánatos. Cím a kiadóhivatalban. Négvéves főv. és vidéki teljes gyakorlattal biró ügyvédjelölt, ki tótul is beszél, irodát keres 1907. febr. 1-től kezdve. Cim a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf ra*pi rt 3.