A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 51. szám - Agrarismus az igazságszolgáltatásban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 51. számához. Budapest, 1906 december 28. Köztörvényi ügyekben. Részvénytársaság, megalakulása után később és nem a részvények kibocsátásával egyidejűleg kibocsátani kivánt elsőbbségi kötvények kibocsátását csak közgyűlésében határozhatja el. A közgyüksi határozat nélkül kibocsátott elsőbbségi kötvények érvénytelenek és ezek alapján a kölcsön jelzálogilag bé nem kebelezhető. Az elsőbbségi kötvényeket kibocsátó részvénytársaság a részkötvények birtokosai részére jogosítva van közös képviselőt jelölni, ennek azonban szintén közgyűlési határozattal kell történnie. Adalékok a K. T. 147., 157 - 179. §-aj magyarázatához. A telekkönyvi kérvény csak a szerint képezheti elintézés tárgyat, amint ez a telekkönyvi hatósághoz benyujtatott, a felfolyamodáshoz mellékelt uj okmányok figyelembe nem vehetők. A pestvidéki tszék, mint tkvi hatóság (1906. június Ki. 12,492, 1900. tk. sz. 2.) Első pesti spodium- és enyvgyár r. t.-nak — Pesti hazai első takarékpénztáregyesülel javára zálogjog bekebelezése iránti kérvényéről következőleg végzett: Folyamodót azon kérelmével, hogy a zálogjog 2.000,0C0 K. (Kettőmillió korona) elsőbbségi kölcsöntőke és jár. erejéig a Pesti hazai első takarékpénztáregyesület mint az elsőbbségi részkötvények mindenkori birtokosai képviselőjének javára a soroksári 1,187. Sí. tkvi betétben A-f- 1. sorsz. a. felvett ingatlanra mellékjelzálogilag bekebeleztessék, a tkvi hatóság elutasítja és ezen elutasítást rangsorbiztositás végett feljegyezni rendeli; az eredeti főkötvényt és cégkivonatot azonban saját hatásköiében leendő intézkedés végett a kérelemhez képest a iiptószentmikiósi kir. jbg. mint tkvi hatósághoz ezennel átteszi. Indokok: Elutasítandó volt a kérelem: 1. mert a főkötvény, melynek alapján a zálogjog bekeblezése kéretett, nemcsak szabálytalan, hanem nyilván érvénytelen is annyira, hogy zálogjogszerzés alapjául nem szolgálhat. Ugyanis az 1875. évi XXXVII. t.-c. 147. és következő §-ai szerint a részvénytársaság alapszabályainak megállapítása a közgyűlés hatásköréhez tartozik, a 157. §. pedig különösen kimondja, hogy az alapszabályokba kell felvenni a részvényekkel egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények mennyiségét, névértékét, az azok után fizetendő kamatok nagyságát, a törlesztési módját, nemkülönben azon előjogokat, melyek az ily elsőbbségi kötvények birtokosait illetik, miből nyilvánvaló, hogy ha valamely részvénytársulat megalakulását követőleg később kívánna elsőbbségi részkötvényeket kibocsátani, ezt csakis közgyűlésben határozhatja el (I. keresk. törv. 179. §. 7. pont), minélfogva a cégjegyzésre különben jogosított két igazgatósági t?g aláírásával ellátott főkötvényt jogilag érvényesnek és olyannak elfogadni nem lehetett, mely az elsőbbségi kölcsön jelzálogi bekebelezéséhez alapot szolgáltatna (1. a tkvi rdts 69. §-át). Ujabb kérvényezés esetén szabályszerű közgyűlési jegyzőkönyvvel (keresk. törv. 180. §.) igazolandó a közgyűlésnek az elsőbbségi részkötvények kibocsátására, a kötvények mennyiségére, névértékére, a kamatlábra, a törlesztés módjára, a meghatalmazottak kijelölésére, stb. vonatkozó határozata. 2. Mert a főkötvényből kitűnik, hogy az Első magyar spódium- és enyvgyár r.-L a' két millió korona hitelt 5,000 drb egyenkint 400 K. névértéki, bemutatóra szóló elsőbbségi részkötvény kibocsátása utján kivánja fedezni, miből nyilvánvaló, hogy hitelezői minőségben nem a Pesti hazai első takarékpénztáregyesület, hanem a bemutatóra szóló elsőbbségi részkötvények birtokosai szerepelnek. így az elsőbbségi részkötvények kibocsátása utján szerzett vagy szerzendő kölcsön tkvi biztosítása csak az elsőbbségi részkötvények mindenkori birtokosai javára lett volna kérhető. Egyébiránt a kérelmet a tkvi hatóság még oly alakban sem tartja jogosultnak, hogv a zálogjog két millió korona elsőbbségi kölcsöntőke, stb. erejéig a Pesti hazai első takarékpénztáregyesület, mint az elsőbbségi részkötvények mindenkori birtokosainak képviselője javára kebeleztessék be; — miután semmivel sincs igazolva, hogy az elsőbbségi részkötvénybirtokosok képviseletükkel a Pesti hazai első takarékpénztáregyesületet megbízták volna, — továbbá, mert ha ily megbízás léteznék is, & megbízás visszavonhatósága kizárja, hogy meghatalmazotti minőségben a meghatalmazott mint ilyen javára tulajdonjog vagy zálogjog legyen szerezhető. , , . 3 Mert a bemutatásra szóló elsőbbségi részvény-birtokosok közös képviselete s az elsőbbségi részkötvények birtokosait i leto követelések miképpeni telekkönyvi bejegyzésének alakja nálunk ez ideig szabályozva nincs, bár az igazságügyi minisztert még az 1886: XXIX. t.-c. 77. §-a felhatalmazta a szabályozásra de miután az időközi igazságügvminiszlerek e meghatalmazással 20 éven keresztül nem éltek, a rendelet kibocsátása az ipar és kereskedelem fejlődésének nagy hátrányára elmaradt. Ennek a sajnálatom mulasztásnak a kiemelése azonban nem azt jelenti, hogy a tkvi hatóság az elsőbbségi részkötvények mindenkori birtokosai elől a bemutatóra szóló elsőbbségi részkötvényeken alapuló követeléseik tkvi biztosítását, vagyis a jelzálogi oekeblezés elrendelését megtagadni kívánná, csakis azt, hogy a tkvi bekeblezéssel egyidejűleg annak szükségessége fog felmerülni, hogy a bemutatásra szóló elsőbbségi részkötvénybirtokosok részére hivatalból ügygondnok neveztessék ki; mi sem természetesebb azonban, mint az, hogy az adós, vagyis a Magyar spodium- és enyvgyár részvtárs. az ügygondnok, vagyis a képviselő kijelölésébe be nem folyhat, mert ez azonos lenne azzal, mjntha az adós választana ügyvédet (jogi képviselőt) a hitelező részére, a hitelező megkérdezése nélkül. A budapesti kir. Ítélőtábla (1906. okt. 23. 8,029/1906. j). sz. a.) az Első pesti sj)odium- és enyvgyár részvénytársulatnak a Pesti hazai első takarékpénztáregyesület javára kért, a pestvidéki kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által elintézett, zálogjog bekebelezése iránti telekkönyvi ügyét kérelmezőnek 1906 évi július hó 3-ik napján 14,462/tk. 1906. sz. a. beadott felfolyamodása folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja, mert helyes az elsőbiróságnak az a jogi álláspontja, hogy a részvénytársaság megalakulása után később, s nem a részvények kibocsátásával egyidejűleg kibocsátani kivánt elsőbbségi kötvények kibocsátását csak közgyűlésében határozhatja el, mert ez felei meg az 1875. évi XXXVII. t.-c. 157. és 179. §-ának, s mert e szerint a szabályszerű közgyűlési határozat bemutatása nélkül az elsőbbségi kölcsön jogérvényes kibocsátása megállapítható nem lévén, a kölcsön jelzálogi bekebelezése a telekkönyvi rendtartás 69. §-ára való tekintettel meg nem engedhető. mert végül a telekkönyvi kérvény a telekkönyvi rendtartás 129. §-ára való figyelemmel csak a szerint képezheti elintézés tárgyát, amint az a telekkönyvi hatósághoz benyujtatott s igy a felfolyamodáshoz mellékelt módosított alapszabályok, mint az elsőbiróságnál elő nem fordult uj adat a jelen ügy elintézésénél figyelembe nem vétethetett. Az elsőbbségi kötvények birtokosait illető követelések telekkönyvi bejegyzését és a részkötvénybirtokosok közcs képviseletét az 1886. évi XXIX. t.-c. 77. §-ában nyert felhatalmazás alapján szabályozó kormányrendelet mindeddig kibocsátva nem lévén, a zálogjognak a kérelmezett módon, vagyis a részkötvények birtokosainak az elsőbbségi kötvényeket kibocsátó részvénytársaság által kijelölt képviselője részére való bejegyzése, amennyiben a közgyűlési határozat e részben is intézkedett és szabályszerüleg bemutattatik, megengedhető, tekintettel azonban arra, hogy a közgyűlési határozat a kérvény kapcsán bemutatva nem lett, a zálogjog kért bekebelezése erre való tekintettel is helyesen utasíttatott el. A házasság tartama alatt szerzett ingatlan a házastársak közszerzeményét képezi, s ezen az sem változtat, hogy a férj a hozományt összeget fordította az ingatlan vásárlására s ez a körülmény nem szolgálhat alapul arra, hogy az ingatlan a hozományt helyettesítő ági vagyonként ítéltessék meg a nő szüleinek. A m. kir. Kúria: (1906. november 2. 6,986/905. sz. a. V. p. t.) Mindkét alsóbiróság Ítéletének az ingatlanra vonatkozó részét megváltoztatja és az első- és másodrendű alperes által az ingatlan tulajdona iránt emelt viszonkeresetnek elutasítása mellett kimondja, hogy az ingatlanra nézve az örökösödési jog egymás közt egyenlő arányban felpereseket illeti meg, s az elsőbiróságot utasítja, hogy az ingatlan tulajdonjogának bekebelezése, az ingatlan birtoka és elvont haszna iránt stb. az első- és másodrendű alperes által az 5,400 K hozomány s jár. iránt támasztott viszonkereset felett határozatot hozzon. Indokok: A per adatai szerint a t—i telek H. I. és neje örökhagyók által házasságuk tartama alatt szereztetett, s a rajta levő ház ugyancsak a házasság tartama alatt építtetett, ennélfogva ez az ingatlan az örökhagyók közszerzeményének tekintendő ; az a körülmény pedig, hogy H. I. örökhagyó az első- és másodrendű alperesektől, mint neje szüleitől hozományul kapott 5,400 K-át fordította állítólag az ingatlan megvételére s a rajta levő ház felépítésére, első- és másodrendű alperest csak arra jogosítja fel. hogy az ingatlanba állítólag befektetett hozománynak kifizetését követelhessék; eszerint nyilvánvaló, hogy a jelzett körülmény nem szolgálhat alapul arra, hogy az ingatlan a hozományt hely ettcsitő ági vagyonként első- és másodrendű alpereseknek megítéltessék, nem annál kevésbbé, mivel annak a hao-v. leltár