A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 51. szám - Az ügyvédi rendtartás két tervezete [8. r.]

A JOG Ez radikális vijitás, mely feltétlen tetszésünket birja. A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálatot pontosan és szorgalommal teljesiteni, különbeni 100 korona birság, tisztjétől való elmozdítás és fegyelmi eljárás terhe mellett. Amennyiben a vizsgálatot 30 nap alatt be nem fejezné, indokolt jelentést tesz a fegyelmi bíróságnak, mely a további intézkedésre utasítást ad (112. §.). A fegyelmi tárgyalásokra az elnök jegyzőt, a karnak a választmányon kívül álló fiatalabb tagjaiból rendel ki esetről esetre. A berendelt e tisztet 1C0 korona birság terhe mellett teljesiteni köteles. — Már megint birság oly esetben, mely kitüntetés-számba megy! De egy tag egy évben kétszernél többször nem rendelhető be akarata ellenére (120. §.). A tárgyalástól igazolatlanul elmaradt tanút vagy szakértőt a fegyelmi bíróság mindannyiszor 100 koronáig terjedhető s megfelelő szabadságbüntetésre átváltoztatható pénzbirsággal nuéjatja, szükség esetén az elővezettetést is elrendelheti és ez státha rendőri hatóságot keresi meg (121. §.). Az elnök a rendetlenkedőt 100 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújthatja, esetleg eltávolítását is elrendelheti s e végből a rendőrség segélyét igénybe veheti (128. §.). — Miért hiányzik itt az előzetes megintés és rendreutasitás ? A fegyelmi bíróság a felmerült bizonyítékok szabad mérlegelése alapján szerzett meggyőződése szerint határoz (126. §.) Ha panaszlott felmentetik és a panasz magánfél feljelentéséből származik, ez utóbbi az okozott eljárási költségekben, valamint panaszlottnak felmerült kiadásai és idöveszteségi dijaiban elmarasztalható (132. §.). A kir. ügyész a fegyelmi ügyben befolyhat, mely célból az ügy érdemére vonatkozó határozatok neki kézbesítendők és a kitűzött tárgyalásokról értesítendő. Ha a kamara ügyésze a fegy. eljárást megindítani vagy folytatni nem akarja, a kir. ügvész élhet minden a kamara ügyészét megillető jogokkal (136. §.). Pollák tervezete szerint a kamara választmánva az ügyvédet kisebb kötelességszegések esetében a) megintheti, b) rendreutasíthatja, cj 10—100 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújthatja (207. §.i. A fegyelmi bíróságnak vagy a kamara ügyészének indítványára az elöljáróság az ügyvédet, kinek viselkedése a kar jóhirét és közbizalmi állását veszélyezteti, ünnepétye? megintésben részesítheti, mely teljes ülésben történik. Az ülésen az ügyvéd megjelenni köteles ; alapos ok nélküli elmaradása esetén 500 koronáig terjedhető pénzbírsággá sujtatik és 15 napon belül újra idéztetik. Ha újból meg nem jelenik, 250 —1,000 korona ujabb pénzbüntetéssel sujtatik és az ünnepélyes megintés neki írásban kézbesittetik (208. §.). Az indokolás szerint ez az eljárás a fegyelmi eljárástól teljesen független és ezzel párhuzamosan vagy anélkül haladhat, sőt oly ügyvéd ellen is helye van, ki ellen fegyelmi panasz nincsen is, de akinek viselkedése a nagy megintésre rászolgál. A nagyobb nyilvánossággal és arányságszerü ünnepélyességgel egybekötött voltánál fogva, hivatva van a lélekre és becsületre hatni. Nem osztjuk Pollák felfogását. A közéletben és az ügyvédi hivatás gyakorlásában nincs helye a színpadias hatásoknak, megjegecesedett formáknak. Ezt az ünnepélyes pose-olást is a szabadkőmivesektől vagy a katholikus hyerarchiától vehette kölcsön. Mire való az egész üres ceremónia f Ha az Írásbeli megintés a másodizbeni meg nem jelenés után lehetséges, akkor ez nyontba?i is lehetséges. Senki sem szeret pellengérre állíttatni és az elmaradásra kiszabott pénzbírság csak nem lehet öncél? Szükségtelen tehát a teljes ülés, — nem gyerekekről, hanem ügyvédekről van itt szó, akik valamely büntető intézkedés sújtó és szégyenitő hatását minden külső scenikai apparátus nélkül is megérzik és appreciálják. A fegyelmi vétség esetei közzé Pollák a Nagy féte tervezetnek 87. és 88. és az Crdts. 68. és 69. §§-nak felsorolt esetein kivül még a következőket sorozza: b) aki hivatása szerinti kötelességét azzal a szándékkal szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen vagy valakinek jogtalan kárt okozzon ; c) aki a kar közbizalmi állását veszélyezteti (nem elég világos és azért mellőzendő); d) aki nyilvános botrányt okoz ; e) aki nyilván alaptalan pereket indít (itt az üzletszerűség kiemelése hiányzik. Nem pótolja e hiányt az indokolásban felhozott azon magyarázat, «amit a T. üldözni akar, az akár az ügyfélnek a világosan kilátás nélküli perek sokaságába való lelketlen beleunszolása, akár az ellenfélnek ily esetekkel való zaklatása.)) Ennek világosan a törvényben is berm kell foglaltatnia); f) aki a köteles gondosságon kivül az ellenfelet költséghajhászásból vagy bosszúból zaklatja (fölötte szükséges egy intézkedés az adóst piócamódon kiszipolyozó sok, tultág lelkiismeretű ügyvéd ellen); g! aki a kamara elöljáróságának utasításait, meghagyásait vagy határozatait nem teljesiti (bátran kihagyható, felesleges intézkedés, melyet Pollák meg sem indokol); h) aki a reá kivetett kamarai illetéket vagy dijat 2 éven át meg nem fizeti (210. §.). ÍEzt a h.) al. esetet Nagy igen helyesen nem tekinti fegyelmi vétségnek1. A büntetések: a) írásbeli feddés; b) rosszalás ('miben különbözik az egyik a másiktól ? Melyik az enyhébbik ? Szerintünk elég az egyik vagy másiknak alkalmazása, annál is inkább, mert ott van már a tervezetben a harmadik büntetési nem: a megintés); c) pénzbírság 50—4,000 koronáig; d) az ügyvédség gyakorlásától való felfüggesztés 1 hónaptól 3 évig (a c) és d) alattiakban az adott esethez viszonyítva, a latitude kiterjesztésével nagyobb szigor és érzékenyebb büntetés alkalmazható, ami feltétlenül helyeslendö. Ezt az álláspontot az Ind. is magáévá teszi); e) a felsőbirósági ügyvédi jegyzékből való kitörlés; f) az ügyvédségtől való elmozdítás (211. §t)s A pénzbüntetés behajthatlanság esetében felfüggesztésre átváltoztatandó, de ez 3 hónapnál tovább nem tarthat. A 210. §. b) pontja esetében ezen átváltoztatás feltétlenül kimondandó és 6 hónapig terjedhet (213. §.). Az elitélt mindenkor teljesítheti a fizetést, ami a felfüggesztés megszüntetését eredményezheti. (214. §.). A kártérítés megállapítása iránti kérelem az ügy befejezése után 1 év alatt évül el; a kamarai bíróság előtti kártérítési kereset a fegyelmi bíróság ítéletétől számított 6 hó alatt. A fegyelmi Ítélettel elmozdított ügyvéd az ítélet jogerejétől számított 10 év elteltével mint járásbirósagi ügyvéd uj felvétel iránt jelentkezhetik, ha időközben ellene sem fegy elmi, sem büntető megrovás nem történt és a kar szinvonálának megfelelő foglalkozást és erkölcsi viselkedést igazol (218. §.). Ügyvédhelyettes és joggyakornok fegyelmi vétséget követ el, ha a) hivatali kötelességeit elhanyagolja, b) vétkes gondatlanságból mulasztást követ el, c) szándékosan követ el a főnökét vagy ügyfelét károsító cselekményt vagy mulasztást, d) zugirászkodik vagy feleket keres és ilyeneket iparszerüen képvisel, e) főnöke ügyfelét más ügyvédhez csábítja, f) az ügyvédeknek tartozó tisztelet ellen vét, g) a bíróságoknak köteles tisztelet ellen vét (220. §.). Büntetéseik : a) Írásbeli feddés, b) rosszalás, c) a gyakorlatnak 2 évig terjedhető meghosszabbítása, d) a jegyzékből való törlés (221. §.). A törlés hatálya 5 év után megszűnik (228. §.). A fegyelmi eljárásban (XII. fej. 225—281. §§.) Pollák-néX a bíróság jegyzője a kamara ti/kára (227. §.); a titkárok mint fegyelmi birák nem szerepelnek (228. §.). A kir. ügyész csak a hatóságnak megsértése és a 210. §. b), c) és f) pontjai esetében bír vádlói joggal6(230. §.). (A kir. ügyész ügykörének ezen lényeges megszorítása felette üdvös, már azért is, mert a kamara ügyésze állásának coordinált voltát jobban kidomborítja.) Felsőbirósági ügyvéd ügyében felsőbirósági, alsóbiróságiében alsóbirósági ügyvéd rendelendő ki vizsgálóbiztosul; de alsóbirósági biztos csak 5 évi gyakorlattal biró ügyvéd lehet (245. §.). Tanút a biztos a büntető járásbíróság utján hallgattat ki. (Ettől az egy intézkedéstől eltekintve, e szakasz többi részei megegyezők a Nagy-féle tervezet 111. §-ával, — mely nézetünk szerint elsőbbséget érdemel.) A fegyelmi eljárásnál egyébként a Bp -nak megfelelő tiszta vádelv nyer alkalmazást. Felmentés esetében a bíróság a magánpanaszost az eljárás költségeiben marasztalja, továbbá a vádlott védelmi költségeiben és dijaiban is (conform Nagy 132. §.) és ha a panasz alaptalan és rosszhiszemű, 50 — 1,000 korona pénzbirságban (269. §.). A fegyelmi biróság nincsen kötve bizonyítékokhoz (270. §., conform Nagy 1Í6. §.). A kamara fegyelmi bírósága által kimondott pénzbüntetések " a kamara nyugdíj- és segélyalapja javára fordítandók (274. §.; conform Nagy 21. §.). Ügyvédhelyettesek és joggyakornokok ellen magánfélnek csak kártérítési jog megállapítása iránt van panaszjoga (275 §. |. Ha ügyvéd oly vétség miatt panaszoltatik, melyet helyettes idejében elkövetett, sem felfüggesztés, sem elmozdítás ki nem mondható. Súlyos vétség esetében ellene a pénzbüntetés legnagyobb mértéke megközelítendő. (280. §.). Nagy VI. és Pollák XIII. fejezete tárgyalják a. jog-, illetve perorvoslatokat. Itt is számos egészen uj és üdvös, általunk teljes mértékben helyeselt intézkedésre akadunk. Nagy szerint a felebbviteli bíróságot a m. kir. Kúria vegyes tanácsa képezi. Közigazgatási és ügyvédi költségügyekben ez a tanács az elnökön kivül: felerészben a Kúria választott biráiból, a másik felerészben az igazságügyminiszter által