A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - Az ügyvédi rendtartás két tervezete [7. r.]

A JOG 363 illeti (106. §.). Az ügyvédet minden munkája és idővesztesége után illő jutalomdíj illeti meg, mely a kar színvonalának, tekintélyének és az ügy gazdasági vagy erkölcsi értékének kell hogy megfeleljen! 107. §.). Ha a perben a bíróság az ellenfelet a perenkivüli költségekben kifejezetten nem marasztalta ; azok megitélteknek nem tekintendők és a fél által külön diiazandók MOS. Kiadásai előlegezése nélkül, felmondás nélkül sem köteles az ügy továbbvitelére (110. §.). A zálog- és elsőbbségi jogra vonatkozó szabályok nagyjában megegyeznek a Nagy féle tervezettel. Mindkettő megállapítja az ügyvéd azon jogát, hogy magát az adósa pénzén minden liquid követelésére nézve kielégíthesse. Véget vetne azon birói sérelmes gyakorlatnak, mely az ügyvédnek eddig csak abban az ügyben engedett megtartást, melyben a pénz befolyt. - így értelmezendő Pollák tervezetének 111. § a is, amely igy szól: az ügyvédet a maga járandóságaira törvényes zálog- és megtartási jog illeti meg minden készpénzre vagy értékre, mely nála befolyik. Eltérés a két tervezet rendelkezései közt itt csak annyiban forog fenn. hogy a fél 8 nap alatt e jog gyakorlásáról értesítendő, különben az 3-ik személyekkel szemben hatálytalanná válik. A későbbi értesítés ily harmadiknak az értesítés után szerzett jogait megelőzi (113. §.), Ha az értékek birói kézhez letétetnek, az ügyvéd a maga elsőbbségi zálogjogát itt bejelenti és egyben annak a kamara bírósága általi megállapítását kéri. A nyert jogmegállapitást a bíróságnak bemutatja (114. §.). Ha ezen értékek 3-ik személy kezéhez befolytak, jogosítva van járandóságának kiadását a birlaló ellenéten birói uton szorgalmazni (115. §.). Ha közvetlenül a félnél folytak be, ez azokat, különbeni sikkasztás vétsége mellett, 3 nap alatt az ügyvédnek kiadni, ha pedig kifogásai vannak, a kamarai bíróságnál letenni tartozik (116. §.). Díjlevélen alapuló igény harmadik személy ellen csak akkor bir hatálylyal, ha a dijlevél a harmadik jogszerzésének tudomásul vétele előtt a kamarai bíróságnál letétbe helyeztetett (118. §.). Már folyamatba tett ügyet más ügyvéd nem vehet át, mielőtt a fel az eddigi ügyvéd járandóságait nem rendezte (tÍ9. §•) Épp ugy nem köteles az ügyvéd a képviseletet másnak átadni, amig a fele őt ki nem elégítette (120. §.). Enélkül is átadandó azonban, ha a kamara bírósága nevezetes hanyagságot, vastag tudatlanságról tanúskodó lényeges hibát, vagy hűtlen eljárást megállapít (121. §). A csőd esetére való intézkedések megegyeznek a NttgytéXe tervezet dispositicival. Melyik ügyvéd szive ne dobogna magasabban, ezen annyira szükséges, ezen annyira természetes és épp ez okból az ügyvédtől eddig következetesen elvont, itt felsorolt előjogok elolvasásánál r Ki nem viseltetnék hálás érzülettel a tervezetek illustris szer zői iránt, midőn ők az örökös panaszok tárgyát képező sérelmeinken ily gyökeres és ami ennél jóval több : megvalósítható módon segíteni törekesznek? Megtartási és elsőbbségi jog, a költségnek az ügyvéd részére való megítélése, a csődben az I. osztályba való sorozás, — mindezek az ügyvédség régi jogos és más államban rég megvalósított óhaját képezik és életbe léptetésük esetére teljesen kizárják azt, hogy az ügyvéd ----- ugy mint eddig gyakran — nehéz munkájának díjazásától elesik ; vagy gonosz ügyfele által kijátszassék. Igazságérzetünk diktálja azonban annak felemlitését is, hogy az ügyvédi visszatartási és zálogjog és a csődben való kiváltságos állása már Bei'cselly fennidézett javaslatában is bennfoglaltaiik. Gyökeres ujitást hoz Pollák tervezete a dijak tekintetében. Ezek szabályozatlansága volt az indokolás szerint oka annak a mélységes elzülléMiek, mely a kar zömét ma már odav;tte, hogy valóságos inségárakon dolgozik. Ügyfél és ügyvéd között nem szabad megtűrni a verseny rideg törvényének uralmát. Ahol nem két szabad fél áll szemközt egymással, hanem az egyiket ethikai kötelek bénítják, ott a szabad verseny híján van az erkölcsi alapnak. A 107. §-al a bíróságok félre nem érthető útmutatást kaptak arra, hogy az ügyvéd munkájának díjazását nemcsak az ügyre való tekintetből, de az ügyvédség, mint az igazságszolgáltatás magas színvonalán álló tényezőjére való tekintettel ítéljék meg. Eddig elkeserítő gyakorlatot folytattak e tárgy körül. Már folyamatba tett ügyet más ügyvéd nem vehet át, mielőtt a fél addigi ügyvédje járandóságát nem rendezte (119. íj.); addig mig ez nem történt, az ügyvéd az ügy képviseletét másnak átadni vagy a félnek értesítést kiszolgáltatni nem köteles (120. §.J Ez is nagybecsű két ujitás. Véget vet — az Ind. szerint — egy hosszú, rut gyakorlatnak, mely nálunk rendkivül elterjedt és melynek áldozata az ügyvéd. Rendes eset, hogy a fél az ügyvédjét ott hagyja és annélkül, hogy csak értesítené », ügyét másra bízza. Elejét veszi egyben ezen intézkedés sok mkollegialis áskálódásnak és hajszának is. Ha a kamara bírósága megállapítja az ügyvéd nevezetes hanyagságát, vastag tudatlanságáról tanúskodó lényeges hibát, vagy hűtlen eljárást, — kimondja, hogy az ügy a fizetés teljesítése nélkül is átadandó (121. §.). Vájjon mi és mennyi azon sok vívmány közül, melyeket a két tervezet hoz, — bir kilátással arra, hogy belátható időben a mai korhadt állapotokat felváltsa} VI. Nagy tervezetének VII. fejezete mindenekben megegyező az Ürdts. 61—63. tj-aival. Pollák a meghatalmazást a VI. fejezet bevezetésében, a 28- §-ban röviden tárgyalja. Ennek értelmében a megbízás érvényességéhez alakszerűség nem szükséges ; kivétel a bíróság előtti ügy, ahol Írásbeli meghatalmazás vagy szóval tett kijelentés szükséges. Nagy tervezetének VIII. fejezete nagyjában megegyezik az Ürdts. VIII. fejezetével és az 1878. évi XXVIII. t.-c. 2 3. S-aival, a következő eltérésekkel és bővítésekkel. Legfontosabb az Ürdts. 66. §-ának azon módosítása, hogy az ügyvéd elleni panasz elbírálása, főbbé nem a fórvényszék, hanem a kamara választmányának illetősége alá tartozik. Ha a felek egyike vagy másika meg nem jelenik, a választmány a rendelkezésére álló adatok alapján hoz határozatot. A tárgyalás szóbeli. A határozat ellen birtokon kivül felebbezésnek van helye a Kúria vegyes tanácsához (82. §.). Néhány szóval nyer itt kifejezést mindaz, amit Pollák egy egész külön fejezetben tárgyal. A kamaiai bíráskodásról szóló következő X. fejezetben (191 — 206. §§.) az ügyvéd és fele közt felmerülő vitás és peres kérdések a kamarai bíróság elé kerülnek (191. §.). A bíróság áll az elnök, két biró és a jegyzőből (192. §). Elnök: a kamarai alelnök; birák : egy választmányi és egy az elöljáróság által választott kamarai tag; jegyző : egy fiatal alsóbirósági ügyvéd. A bíróság tagjai az illető állása szerint: felső- vagy alsób. ügyvédek (193. ^.), Az eljárás szóbeli. A képviselő ügyvéd az ügy szerint felső- vagy alsób. ügyvéd. Az eljárásra a sommás eljárás elvei irányadók (195. §.). Az ügyvéd ellenfelét marasztaló ítélet ellen beadott felebbezés biztosítási végrehajtásra ad jogot (199. §.). Ha az ügyvéd alsóbiróságilag pénz lefizetésre vagy átadásra köteleztetett, köteles azt 8 nap alatt birói kézbe letenni és az elismervényt bemutatni (200. §.). Ha ez utasítás siker nélkül marad, a kamara ügyésze késedelem nélkül indítványt tesz a fegyelmi bírósághoz az illető felfüggesztése iránt (201. §.). Nagy jelentőségűek ezek az újítások, mert véget vetnek a fennálló szégyenletes állapotnak. Az csak a kisebb baj volt, hogy a rosszhiszemű ügyvédek rókafurfangjukkal túljártak a birák eszén, — a főbaj abban állott, hogy az egyes ügyvédek praktikái folytán a kar tekintélye sülyedt. Az ember generálisaim szeret — és a biró is csak ember. Egyes ügyvédek csúnya tizeiméiből levonja a biró az egész karra kiható, lesújtó konsequentiákat és a szerint bánik el az ügyvédi kar zömével. Ami viszont a pénzek visszatartásában vagy egyéb a felet károsító üzelmekben bűnös ügyvédek elleni rendszabályokat illeti, — ugy ezek nem lehetnek elég szigorúak, — irgalmatlanul és kíméletlenül ki kell irtani a karból azokat, akik az enyém és tied közti különbséget a legminutiosusabban nem respektálják és a befolyt, a felet megillető pénzt annak 24 óra alatt ki nem szolgáltatják. Hadd hulljon a férgese! A tervezet indokolása szerint ezek az alantas ügyrekedések a kamarai bíráskodásban lehetetlenek. Itt az ügyvéd ügyvéddel, hozzá fegyelmi bíróságával áll szemben. Kizártnak tekinthető, hogy itt oly kifogásokat hozhatna elő, melyek rosszhiszeműsége átlátszó, vagy melyek a kari tisztesség elleni vétséget in flagranti megállapíthatják. Mint szabadon mérlegelő bíróság az első tárgyaláson fogja elintézni az oly ügyet, mely a biróság előtt hónapokig húzódott. Ne vigye ki a kar a maga bajait a bíróságok elé, hanem végezzen velük autonómiája falain belül. Arany szavak ! Amily osztatlan tetszéssel fogadjuk azonban a kamarai bíráskodást, épp oly szükségtelennek tartjuk a kamarai bíróságot, mint önálló forumot. Ezeket a teendőket egy a választmányból delegált, esetről-esetre Ítélkező tanács is végezheti és Ítéletei ép ugy, mint a többi határozatok, a Kúria vegyes tanácsához felebbezhetők. Ne komplikáljuk az ítélkező és telebbviteli forumokat, ne állapítsunk meg különféle illetékességet — ez mind fölösleges és csak zavarokra vezet. ítélkezzünk jól és igazságosan - minden nagyképüsködés nélkül !