A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése [1881:LX. t.-c. 168. §. 5. r.]

364 Á JOG Az írásbeli teddés erkölcsi hatálya Xagy-nálaz ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy, a pénzbirságé 2 évre, a felfüggesztésé pedig a felfüggesztés lejártától számított 3 évre terjed. Az erkölcsi hatály abban áll, hogy az illető ennek tartama alatt a közgyűlésen szólás és szavazás jogával nem bir és semmiféle kamarai tisztséget nem viselhet (91. §.). A fegyelmi vétség büntethetősége megszűnik, ha 3 év folyt le anélkül, hogy a panasz megtétetett volna (92. §.). Kisebb kötelességszegé-, esetén az ügyvéd rendbüntetéssel sújtható. Ilyenek : a) a megintés és rendreutasitás, b) LG—200 koronáig terjedhető pénzbírság. E büntetés csak szóbeli tárgyalás vagy igazolásra való felhívás után vethető ki. A határozat ellen felebbezésnek van helye (93. §.). Az e fejezetben foglalt coníorm határozatok Pollik tervezetében elszórtan, hol a fegyelmi szabályzatokat, hol a kamarai bíráskodást tárgyazó fejezetekben fordulnak elő. Közli: r. I. (Folyt, következik*. Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. Irta POSONI GÁBOR dr, marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblai biró. s\ (Folytatás.)*) A kir. Kúriának 1897. évi 2,667. sz. (Polg. Tkezés XXXVL 3. 1.) ítélete szerint: nem. Mert az előjegyzéssel terhelt ingatlanra vezetett végrehajtás esetében a tkvi rdts. 75., 95. és a végreh. törv. 137. §-ában megjelölt eljárást kell követni; s ha a végrehajtást szenvedővel szemben előjegyzett tulajdon nem nyer igazolást, az előjegyzés nem igazolásától függő hatálvlyal bejegyzett végrehajtási zálogjog feltétlenné lesz; ha pedig a végrehajtást szenvedő javára előjegyzett tulajdonjog nem lesz igazolva, az előjegyzéssel együtt a végrehajtató javára történt bejegyzést is hivatalból kell törölni. Az előjegyzett tulajdonos joga tehát más uton nyer szabályozást. Ezek szerint az, akinek javára a tulajdonjog csak előjegyezve van, ha akár ellene, akár az előjegyzéssel terhelt tulajdonos ellen vezetnek végrehajtást s a végrehajtató joga feltételes, nem tekinthető oly dologi jogaiban sértett harmadiknak, ki a végreh. törv. 168. § ában szabályozott keresettel fölléphetne. A végreh. törv. 161. §-a értelmében, ha az elárverezendő ingatlanra még jogerejüleg el nem döntött tulajdoni igény van tkvileg följegyezve s a végrehajtató követelése az igény feljegyzését megelőzőleg van tkvileg bekeblezve, az árverés az igényre való tekintet nélkül elrendelendő és foganatosítandó. Természetes tehát, hogy az árverés annak, kinek javára az emiitett tulajdoni igény fel van jegyezve, sérelmére szolgálhat. Perindításra tehát az ily tulajdoni igénnyel birót is jogosítottnak kell tekinte)ti; annál inkább, mert ha csak mint tkvön kívüli jogosítottat is tekintenők, perindításra ugyjs jogosított lenne. Ha azonban perindításra jogosult is az, kinek javára tulajdoni igény van tkvileg bejegyezve, ebből nem következik, hogy az ily igénnyel terhelt ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetéséért a tkv szerint tulajdoni igénnyel birón kívül más töl nem léphetne. A kir. Kúria több ízben kimondotta, hogy a tulajdoni igény feljegyzése az ily kereset indítását nem akadályozza. E kijelentés alatt nemcsak azt kell érteni, hogy ilyen feljegyzés esetében az említett kereset indítása nincs kizárva, hanem azt is, hogy a tulajdoni igény nem áll útjában annaK, hogy a végrehajtás joghatályát más harmadik személy is'megtámadhassa. Természetes is, mert, ha oly esetben, midőn a végrehajtás alá vont ingatlan tkvileg a végrehajtást szenvedő nevén áll, a tkvön kívüli jogszerző alappal indíthat keresetet. A tulajdoni igény feljegyzése, — mint kevesebb, nem akadályozhatja a tkvön kívüli szerzőt a kereset-inditásban. Amint már fentebb emiitettem, ingatlan végrehajtás alá vonásával nemcsak a tulajdonjog, hanem más dologi jog is sérthető. Ha ugyanis a tkönyvbe bejegyzett tulajdonos ellen vezetnek végrehajtást, a haszonélvezet vagy használat joga azonban mást illet, ez a jogosított ugy akkor, ha őt a végrehajtási zálogjog megelőzi, mint akkor, ha a használat vagy haszonélvezet van később bejegyezve, az eladással jogsérelmet szenvedhet. *) Előző közlemény a 47-ik számban. Mert ha az ingatlan a szolgalmi jog fentartásával IS adatik el, nem közömbös a szolgalmi jog gyakorlására jogosítottnak, hogy ki a tulajdonos. Ha pedig a szolgalmi jog fen artása nélkül történik az árverés (1881 : LX. t,c. 163 |;> akkor az ingatlanra gyakorolható szolgalmi jog megszűnik. Meg kell adni tehát a szolgalmi jogra jogosítottnak ts ast a jogot, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetéséért keresetet indítson. Ellenben az, akinek javára követelése erejéig zálogjog van bejegyezve, — jelzálogos hitelező - nem tekinthető a zálogjogával terhelt ingatlan végrehajtás alá vonásával oly sertettnek, aki az- emiitett keresettel való föllépésre jogosított volna. Mert a zálogos hitelezőnek a joga abban áll, hogy a zálogtárgy elárverezését kérheti (optkv. éSÍ §•)• Ebben a jogában az által, hogy az árverést más jelzálogos hitelező kéri, sérelmet nem szenved. Az optkönyv szerint a visszavásárlás, elővásárlás, a bérlet és haszonbérlet is dologi (dologbani) joggá lesz a tkvi. bekeblezés által (optkv. 1,070. 1,073. 1,095. §§.). Hogy mi történjék abban az esetben, ha elővásárlási joggal terhelt, vagy oly ingatlan kerül végrehajtás és árverés alá, melyre bérlet, vagy haszonbérlet van tkvileg bejegyezve, — az optkv. 1,076., illetőleg 1,121. és az 1881 : LX. t-c. 181. fj-ai meghatározzák. E tszakaszokból nyilvánvalóan megállapítható, hogy sem a bérlet és haszonbérlet, sem az elővásárlási jog bejegyzése a végrehajtást és árverést meg nem akasztja, s a jogosított csak azt követelheti, hogy — mint különben is tkvileg érdekelt — az árverésről értesítést nyerjen. A visszavásárlási joggal terhelt ingatlanra vezetett végrehajtás módozatairól sem az optkv., sem a végreh. törv. nem rendelkezik. Azt hiszem, hogy a végreh. törv. más hasonló esetekre vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel nem lehet vitás, hogy a végrehajtási zálogjog után bejegyzett visszavásárlási jeg az árverés elrendelésénél nem jő figyelembe. Ha azonban a visszavásárlási jog korábban lett bejegyezve, mint a végrehajtási zálogjog, vitás lehet az, hogy elrendelhető-e az árverés? A visszavásárlási jog tkvi följegyzés tárgyát képező tulajdoni igénynek - hasonlóság hiánya miatt — tekinthető nem lévén, a végreh. törv. 161. §-ának tulajdoni igény följegyzése esetében alkalmazandó — az a szabálya, hogy az igény jogerejü eldöntéséig az árverés el nem rendelhető, nem nyerhet alkalmazást. Máshol sem találunk az árverés elrendelését megakasztó oly jogszabályt, mely visszavásárlási joggal terhelt ingatlan végrehajtás alá vonása esetében alkalmazandó volna ; — az árverést tehát el kell rendelni akkor is, ha a visszavásárlási jog a végrehajtási jogot megelőzi. Ez esetben azonban szintén vitás, hogy mi történik a tkvileg bejegyzett visszavásárlási joggal? E tekintetben többféle nézetről van tudomásom ; röviden érintem ezeket, annélkül, hogy részletesebben foglalkoznék azokkal. Egyik nézet szerint az árverés a visszavásárlási jog fenntartása mellett rendelendő el és ugy is foganatosítandó, — minek folytán a bejegyzés árverés után is fennmarad. Ez a nézet azonban ellenkezik a végreh. törv. 181., 182. és 183. §-aival, hol meg van határozva, hogy végrehajtási árverés esetében minő bejegyzések maradhatnak továbbra is az eladott ingatlanon. Másik nézet szerint az árverés elrendelésénél a visszavásárlási jogra nem kell tekintettel lenni. Az utóbbi nézet abból indul ki, hogy a visszavásárlási jog épp ugy, mint az elővásárlási és bérleti jog, személyes, s nem tulajdonképeni jog; e tekintetben való azonos jellemvonásuknál fogva tehát elvileg azonos szabályoknak kell, hogy alávetve legyenek, s ellenkező törvényes rendelkezés hiányában azonos szabályok alapján birálandók el. Az optkvnek idézett 1,076., 1,121. és a végreh. törv. 181. §-ából nyilvánvaló, hogy ezeknek, a tkvi bejegyzéssel dologi joghatállyal fölruházott személyes jogoknak harmadik személyekkel szemben csak magánátruházás esetében van hatálya ; birói árverés esetében azonban a jognak harmadik személyekkel szemben való gyakorolhatására nincs alap. Ezt a nézetet én is elfogadhatónak tartom ; kételyt csak ott látok, hogy nem volna-e helyes a visszavásárlási jog gyakorlását a végrehajtási zálogjog bejegyzése utáni 15 nap alatt — az árverési kérvény beadhatásáig — megengedni ? Gyakorlati megoldása ennek az lenne, hogy a végrehaj-