A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - Az ügyvédi rendtartás két tervezete [7. r.]

362 A JOG az a bíróság legyen nagyobb szabású, amely a tudatlanok és védtelenek ügyeiben ítélkezik. Mindezektől eltekintve az elsőfokú társas bíróságokért már abból az okból sem szabad lelkesedni, mert első fokon társas bíróságok tulajdonképpen csak alakilag léteznek, ami azonban a tartalmat illeti, az ítélet többnyire csak egy bírónak a véleményét, a tárgyalás pedig csak egy bírónak az intézkedését tartalmazza, és elenyésző csekély azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a bíróság társas volta érvényesül. Ennek a néhány esetnek a kedvéért még akkor sem volna érdemes első fokon a társas bíróságokat fönntartani, ha ilyen ítéletek és tárgyalások biztosan és mindig különbek volnának azoknál, amelyek egy biró véleményének és intézkedésének az eredményei. Akinek alkalma van a törvényszékek műhelyébe betekinteni, meggyőződhetik, hogy az a tengernyi idő, amit a tanácsülések fölemésztenek, nem áll arányban azzal az alig számba vehető eredménynyel. amely az együttműködés következményének tekinthető. Ha ritka kivételképpen a tanácsnak mind a három tagja kiváló biró és egy véleményen vannak, ebben az esetben két biró kétségtelenül fölösleges volt, nézeteltérés esetében pedig legalább is kétes, hogy a győztes álláspont helyesebb-e, mint a leszavazott? Előfordulhat, hogy a tanács három tagja közül csak kettő kiváló biró. Ilyen esetben akár a két kitűnőségnek egyező véleménye dönt, akár a gyöngébb biró segíti diadalra az egyik erősnek az álláspontját, mindenképpen olyan a döntés, mintha egy jó biró egyedül járt volna el. Eeggyakoribb az az eset, amelyben egy jó biró két gyöngével kerül össze. Ilyen tanácsban sem lehet az ügynek jobb elintézése, mint egyes birói átlátás esetében, mert ha a jó biró véleménye döntött, a másik kettőnek a közreműködése felesleges volt, ha pedig ezek győzedelmeskedtek, akkor az ügy egyedül a jó biró kezében szerencsésebb megoldásban részesült volna. Ami a három gyönge bíróból álló tanácsot illeti, erről könnyű bebizonyítani, hogy nem ér föl egy jó bíróval. Minthogy a létszámleszállitás következtében a birák képességének a színvonala okvetlenül emelkednék, a szervezendő egyes bíróságok már ebből az okból is kiállanák a versenyt a jelenlegi törvényszékekkel. A tanácskozások és vitatkozások jótékony hatással vannak ugyan a vélemények alakulására és az álláspontok leszürődésére, de ezek a körülmények nem lehetnek döntők a társas bírói intézmény megbirálásánál, mert ezek a tanácskozások csak nagyon ritkán változtatják meg vagy módosítják a véleményeket és álláspontokat és mert a törvényszékek elé tartozó ügyek a birói tanácskozáson kívül is sokoldaki megvilágításban és kellő megvitatásban részesülnek. Még a legfontosabb tárgyalásoknál, nevezetesen az esküdtszékieknél is bátran mellőzhetők a társas bíróságok, mert a tapasztalat mutatja, hogy az esküdtbíróság három tagja közül kettőnek nagyon jelentéktelen szerepe van. A bünvizsgálatok sem tartoznak a biró hivatásához. A nyomozások és vizsgálatok folyamán föl-fölmerül ugyan a birói döntés szüksége, de ez a körülmény nem teszi indokolttá a vizsgálóbírói intézmény föntartását, mert a cél elérése szempontjából tökéletesen elég, ha a nyomozó hatóságok az ügyet a fölmerülő szükséghez képest esetről-esetre birói döntés alá bocsátják. Az egyes birói rendszer behozatala a hatásköri szabályok egyszerűsítését is maga után vonja. Minthogy az igazságszolgáltatásnak a közigazgatással összhangban kell lennie, a bíróságok szervezésénél a közigazgatás területeinek kell kiindulási pontul szolgálniok. A közigazgatási járások és a városok területén és székhelyein a járásbíróságok mint első fokú bíróságok, a vármegye területén és székhelyén pedig a törvényszékek mint felebbviteli bíróságok és felügyeleti hatóságok volnának a megfelelő bírósági szervek. A járásbíróságok, a törvényszékek és a Kűria alkotnák a magyar bíróságokat. Az Ítélőtáblák fölöslegesek. Minthogy a vármegyék területei aránytalanul egyenlőtlenek, a kiegyenlítés bekövetkezéséig a kisebb vármegyéknek nem kell Külön törvényszéket juttatni, hanem két vagy több kisebb vármegyét közös törvényszéki területté lehet alakítani. A községi bíróságoknak azután is az első segélynyújtás szerepére kellene szoritkozniok. A közigazgatás és igazságszolgáltatás gyökeres egyszerűsítése nélkül az országot a bürokratizmus hínárjából soha sem lehet kimenteni. Az ügyvédi rendtartás két tervezete. LjL \/ (Folytatás.) V ügyvédi szempontból rendkívül értékesek és az eddigi, az ügyvédi kart lidércnyomásként terhelő törvényes gyakorlatot teljesen halomra döntik a Nagy és Pollak VI. fejezetében foglalt ügyvédi előjogok. (65-77-, illetve 78-128. Nagy szerint az igazságiigyminiszter felhatalmaztatok altalános ügyvédi díjszabályzatot rendeleti uton megállapítani (66 ^ Saját fele ellenében a bíróság az ügyvéd dijait csak US ügyvéd kértére állapíthatja meg. A perbeli képviseletnek a per folyama alatti megszűntével az ügyvéd a véghatarozat meghozatala előtt is követelheti költségei megállapítását. A perben az ellenfél ellen megállapított költség az icgyvedet illeti (67. §.). ... ... ,. Önkéntes alávetés esetében a kamara is vahk illetékessé az ügyvédi dijak megállapítására, de ezen illetékesség előzőleg ki nem köthető és az alávetés csak a dijaknak az ügyvéd és a fél közt vitássá válta esetén hatályos (71. §.). Ily esetben a kamara 3-as tagu tanácsban határoz; az Ítélet ellen csak semmisségi panasznak van helye a Kűria vegyes tanácsához (72. §.). . Az ügyvédet bíróilag megállapított dijai, továbbá írásban kikötött, bíróilag meg nem állapított dijai tekintetében törvényes zálogjog és 3-ik személyekkel szemben: elsj/ibségi jog illeti a kezeihez a fél részére befolvt követelések és pénzekre nézve, amennyiben azok nem különös rendelkezéssel adattak át neki (73. §., conform Pollák 111. és 112. §.). Köteles azonban a felet a befolyástól számított 6 nap alatt erről értesíteni és az összeget birói létéibe helyezni. Amennyiben a fél ebbeli jogát el nem ismeri, köteles ellene következő 15 nap alatl keresetet indítani. A befolyt többlet a félnek kiadandó (74. í?-, conform Pollák 113. §.). Ha a fél ellen csőd nyittatik, az ügyvéd dijai az ált. csődtömeg l. osztályába, az ott felsorolt tételek után soroztatnak, amennyiben dijai függőben levő vagy legfeljebb 2 év előtt befejezett ügyekből merülnek fel, vagy ha régibb ügyekből is, ha ezek érvényesítése végett 2 évvel előzőleg kereset indíttatott (77. §.; conform Pollák 128. §.) Ennél jóval többet nyújt még Pollák bőségszaruja. Az ügyvéd köteles felével minden ügyről külön írásbeli tényfelvételt eszközölni (79. §.). Ezen rendelkezés elejét akarja venni a rosszhiszemű vitatások és tagadásoknak. Okiratnak vagy aláírás valódiságának a perben való tagadására külön tényfelvétel készítendő, melyben ez a felhatalmazás foglalandó (80. §.) Vétkes gondatlanságából vagy vastag tudatlanságából a félre származott károkéit vagyonával és fegyelmileg is felelős (85. §.)= — A tudatlanság nóvum. Az Ind. szerint az ügyvédnek a jogi készültség oly fokán kell állania, mely a nagy botlásokat lehetetlenekké teszi. Köteles feljegyzési és főkönyvet vezetni (86. §.). — Miért köteles ? Nem elég-e a könyv bizonyító erejében rejlő előny, hogy az ügyvédet rendes könyvek vezetésére serkentse ! Csak ne tessék minden csekélységben a rendőri államot nyakunkra küldeni. Ma is vittünk volna rendes könyveket, ha ezeknek bármily bizonyító erőt tulajdonítottak volna. Saját hasznunkat pedig minden törvényes kényszer nélkül is keressük. — Az indokolás azon érvét nem fogadjuk el, hogy a könyvek vezetése nevezetes ellenőrzési és fegyelmezési eszköz volna, mely a visszaélések nagy hányadát már csirájukban elöli (?!). - Köteles továbbá minden ügy befejezésével felét erről értesíteni és 15 nap alatt az elszámolást megküldeni. Ha a fél ez ellen 8 nap alatt kifogást nem tesz, az elfogadottnak tekintendő, — de az elszámolás végére olvasható Írásban ezen törvényes következményre figyelmeztetendő (92. §.). E következmény nem áll be a) írni és olvasni nem tudók, b) földmives, munkás és cseléd, c) özvegy nő ellenében (93. §.). A befolyt pénzt a félnek, saját járandósága levonásával, 8 nap alatt rendelkezésére bocsátani köteles (96. §.). Ha a fél 30 nap alatt máskép nem intézkedik, a pénzt annak költségén postán elküldeni, vagy ha letiltás történt, az illetékes hatóságnál letenni tartozik (97. §.). Érvénytelen az oly dijlevélbeli megállapodás mely az elvállalt ügy értékének felén tul terjed (99. §.). Tilos az oly megállapodás, mely az ellenfél ellen megállapított dijakat egészben vagy részben átengedi (101. §.). FelsŐbirósági ügyvédnek nem szabad leszállított dijakra szerződni (103. § ) Az ellenféltől befolyt költség első sorban a kiadások fedezésére szolgál; a fennmaradó dij az ügyvédet külön meg-