A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 49. szám - A nemi fajtalanságnak törvénykezési jelentősége [Könyvismertetés. 1. r.]

224 A JOG Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Ha valamely részvénytársaság egy más vállalat hasznaiban részesedik, ugy a részvénytársaság merlegébe az őt illető haszonrészesedés csakis az illető vállalat évi zármérlege alapján vehető fel. A részvénytársaság által a vállalat tartozásáért vállalt kezesi kötelezettség lejárat előtt nem lévén olyan tételnek tekinthető, mely a zármérleg eredményére befolyással lehetne, annak a mérlegben való kitüntetése nem szükséges. A dévai kir. törvényszék (1904. július hó l én 1,242. sz. a.) A panaszt utasítja. Indokok : A szakértők a panaszlott intézetnek 190]. évre vonatkozó könyveit a villamos vállalat számadásaival összehasonlítván és átvizsgálván, azon egyhangú véleményt adták, hogy a panaszlott pénzintézetnek 1901. évre szerkesztett évi számadásához csatolt mérlege a főkönyvekkel egybehangzik. Megállapították a szakértők, hogy a villamos vállalatnak a felek egyező előadása szerint 1901. évi augusztus hó 15-én lezárt számadásai a panaszlott pénzintézet könyveiben 1901. évi aug. hó 15-iki állapot szerint vannak elkönyvelve és ezen vállalat után 1901. évi aug. hó 15-től dec. hó 31-ig terjedő időre sem nyereség, sem veszteség elkönyvelve nincs. Tekintettel arra, hogy a villamos vállalattal az elszámolás évenkint és pedig a csatolt szerződés szerint aug. hóban szokott eszközöltetni, az 1901. évi mérlegben az aug. hó 15-iki leszámolásnak eredménye, mint az elszámolási időre eső részlet a vállalatnak 1901. évi eredményét és pedig az 1901. év végéig terjedő időre tünteti fel, minthogy a leszámolási időre eső részlet a következő évben képezi elkönyvelés tárgyát. Ezen okból a panasz azon ága, hogy a mérleg panaszolt tétele nem az 1901. évi dec. hó 31-nek is megfelelő állapotot tüntetné fel, alappal nem bir. Felek egyező előadása alapján megállapittatott, hogy panaszlott részvénytársaságot Sz. és H. céggel szemben a K. R. által 1901. évben megrendelt gép vételáráért elvállalt kezességből folyólag terheli 59,256 K. 30. fill. E gép 1901. évben rendeltetett meg s a felek között nem vitás tényállás szerint 1902. évi febr. havában helyeztetett üzembe. A 4. alatt csatolt szerződés értelmében a vételár az üzembehelyezéstől számított egy éven belül volt fizetendő és minthogy az üzembehelyezés 1902. évi febr. havában történt és ezen időtől kezdődött a fizetési kötelezettség, igy ez az 1901. évi mérlegben semmi esetre sem képezhette elkönyvelés tárgyát. Minthogy továbbá a szakértők egybehangzó véleménye szerint, aZ ily természetű kötelezettség, mindaddig, mig abból folyóan fizetés nem teljesíttetett, könyvelés tárgyát nem képezheti, a panasz ez irányban is alaptalannak találtatott. A kolozsvári kir. Ítélőtábla (1904. dec. 14. 3,976.) Az elsőbíróság végzését megváltoztatja és kimondja, hogy a panaszlott részvénytársaságnak 1901. évi dec. 31-ről készített mérlege a villamosvállalatra vonatkozó tételek tekintetében szabálytalanul van felállítva. Minthogy a társaság vagyona a kereskedelmi törvény 199. §-ának i) p. szerint az üzleti év utolsó napjainak megfelelő értékben veendő fel, a villamos vállalat állapotát is az 1901. évi dec. hó 31-én volt állapot szerint kellett volna felvenni, eltekintve attól, hogy mikor volt lezárva annak a számadása; mert a valóságnak megfelő mérleg csak igy állitható fel; és minthogy az ügy adatai szerint ez említett gép a villamos vállalat részére volt rendelve, figyelemmel a részvénytársaság és a K. R. közt a villamos vállalatra vonatkozóan 1900. augusztus 31-én kötött szerződésre, a gép megrendeléséből folyható jogokat és kötelezettségeket is fel kellett volna venni az 1901. évi mérlegbe; mert a gép átvétele 190.1-ben megtörténvén, az ügylet teljességbe ment és az a körülmény, hogy a vételár csak később — 1901. után volt fizetendő — ezen nem változtat, mivel az elkönyvelésnél nem a lejárat az irányadó. Ezek szerint a részvénytársaság mérlege e részben szabálytalanul volt felállítva ; minélfogva az elsőbíróság végzésének megváltoztatásával ezt kimondani kellett. A m. kir Kúria (1906. szept. 18. 823/905. v. sz. a. IV. polg. t.) A másodbiróság végzését megváltoztatja és az elsőbiróság végzésát hagyja helyben. Indokok: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését indokai alapján annyival inkább kellett helybenhagyni, mert a panaszlott intézett és a K. R. között a villamos vállalatra az 1900. aug. 31-én létrejött szerződés értelmében a panaszlott intézet kérdéses villamos vállalatnak csakis hasznaiban részesedvén, a dolog természetéből következik, hogy az intézet illető haszonrészesedés csakis az illető villamos vállalat évi zármérlege alapján vehető fel a panaszlott intézet mérlegébe; és mert a kezesi kötelezettség lejárat előtt nem lévén olyan tételnek tekinthető, mely a zármérleg eredményére befolyással lehetne, annak a mérlegben való kitüntetése nem szükséges. A kir. Kúria megsemmisitette a közgyűlésnek az alapszabályok 15. §-át olyképpen módosító határozatát, hogy a társaság közgyűlése Bécsben is megtartható ; magánjogi vonatkozásban Bécs külföld lévén, a kereskedelmi törvényben megállapított felügyeleti jog gyakorlása szempontjából meg nem engedhető, hogy Magyarországon főteleppel biró és mint ilyen ugyanitt bejegyzett részvénytársaság külföldön tarthasson közgyűlést. A budapesti kir. kereskedelmi törvényszék (1904 október 12-én 61,197. V. sz. alatt) Lamberger József dr. ügyvéd és az általa képviselt E. Sándor dr. felperesnek Iricz Adolf dr. ügyvéd által képviselt «Acetylengáz részvénytársaság felszámolás alatU cég ellen közgyűlési határozatok megsemmisítése és jár. iránti ügyében következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék felpereseket keresetükkel elutasítja; és végrehajtás terhével kötelezi, hogy alperesnek 328 K. 90 fill. perköltséget 15 nap alatt fizessenek. Indokok: I. r. felperes részvényesi minősége avval a részvénynyel van igazolva, amelyet I. felperes az alperes ellen 81,671/902. sz. a. indított perben a 61,196/1904. sz. a. felvett és a mai napon ugyanazon sz. a. elintézett, jegyzőkönyvhöz csatolt. II. r. felperes részvényesi minősége a most említett perbeli keresethez csatolt részvénynyel van igazolva. L r. felperes felperességi joga ellen alperes a 61,197/904. sz. jegyzőkönyvben az alapszabály 7. §-ára hivatkozva, azt a kifogást tette, hogy a részvény az uj részvénykibocsátás folytán forgalmon kivül helyeztetvén, érvénytelennek tekintendő. Ez a kifogás alaptalan, mert a 19,980'900. sz. végzéssel bejegyzett K. F. dr.-nak alperes elleni, mai napon 67,713/904. sz. a. elintézett peréhez 1B. al. csatolt alapszabály 7. §-ában kifejezetten az az intézkedés foglaltatik, hogy a kicserélés végett be nem mutatott régi részvények az alapszerü jogokat megtartják. Ennélfogva a kicserélés végett be nem mutatott részvény is alkalmas I. r. felperes felperességi jogának megállapítására. Az 1902 évi 93,452. sz. végzéssel bejegyzett alapszabály, amelyre alperes a 61,197/904. sz. jegyzőkönyvben szintén hivatkozott, a fent emiitett alapszabálymásolat hitelesítési záradéka szerint 1902. okt. 3. napján jegyeztetett be, tehát az ennél korábbi közgyűlés ezúttal megtámadott határozatainak elbírálásánál nem jő figyelembe. Felperes a megtámadott közgyűlési határozatokat első sorban azon az alapon támadta meg, hogy a közgyűlés a felszámolás kérdésében a részvények 2/.rrészének megjelenése hiányában hatályos határozatot nem hozhatott és az igazgatóságnak a közgyűlési meghívóban foglalt ide vonatkozó figyelmeztetése alapszabályeüenes volt. Az alperes részvénytársaság feloszlásának kérdésében való határozathozatal az alperes 1902. jul. 27-i közgyűlésének napirendjére volt első alkalommal kitűzve. Ekkor a feloszlásra és a felszámolásra vonatkozó határozatok meghozattak. Azonban az 1902. július 27-i közgyűlésnek a felszámolásra vonatkozó határozatait a bíróság 1902. aug. 22-én 78,001 sz. a. kelt végzésével hivatalból megsemmisitette azért, mert a jelenlevők száma az alapszabály 43. §-a ellenére nem tette ki a részvények 2/3-részét. \ megsemmisítő végzés teljes másolata, s az 1902. jul. 27-iki közgyűlés meghívója K. dr.-nak alperes elleni 72,457 904. sz. a. mai napon elintézett peréhez B3-mal, illetve A)-val becsatoltatott. Nem vitás, hogy az 1902. jul. 27-iki közgyűlési határozatok megsemmisítése után alperes igazgatósága 1902. szept. 6-án uj közgyűlést hívott össze szept. 23-ára oly figyelmeztetéssel, hogy az uj közgyűlés a megjelenők számára és arányára való tekintet nélkül fog határozni a feloszlás tárgyában. Felperes azt vitatta, hogy az alapszabály 18. §-ának az uj közgyűlés feltétlen határozóképességére vonatkozó rendelkezése csak a 18. §. esetére vonatkozik, de a felszámolás elhatározására és az alapszabály 43. §-a esetére nem vonatkoztatható. Ez az álláspont alaptalan. Igaz ugyan, hogy az alapszabály 18. i;-ának harmadik bekezdése a 18. §. 11. ] és 12. bekezdésével kapcsolatosan és a feloszlásra vonatkozó 43. §-ra való hivatkozás nélkül mondja ki, hogy a másodízben összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határoz az elnapolt közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett, azonban, minthogy a feloszlás kimondására vonatkozó 45. §-ban a 18. §. 3-dik bekezdésének szabálya a szabály természete és célja szerint általános jellegű és sem a 18., sem a 43. i;-ban nem foglaltatik kivétel ezen általános jellegű szabály alól, ennélfogva a feloszlás elhatározására vonatkozólag is kiterjedőnek kellett tartani azt a szabályt, hogy a másodízben összehívott közgyűlés a megjelenők számára való tekintet nélkül határozóképes. Ugyanebből következik az is, hogy a 18. §. szabálya oly esetre is alkalmazandó, amikor valamely közgyűlés határozata bíróilag semmisitetett meg a megjelenők számának hiánya folytán. A 18. §. 2. bekezdésének az a szabálya, hogy az ily közgyűlés az előbbi után 14 napra hívandó össze, csak annyit jelent, hogy ennél korábbi időre az uj közgyűlés össze nem hívható, de nem jelenti azt, hogy az uj közgyűlés a 14 napi időnél későbben meg nem tartható és igy alaptalan felpereseknek abból merített kifogása is, hogy az uj közgyűlés 14 napon tuli időre volt összehiva. Eszerint a szept. 23-ra összehívott közgyűlés a megjelenők számára való tekintet nélkül határozóképes volt a feloszlás kérdésében és igy az igazgatóság az ily irányú figyelmeztetést is joggal vette bele a közgyűlési meghívóba. Ennélfogva alaptalan felpereseknek az az álláspontja, hogy a szept. 23-i közgyűlés határozóképességét a feloszlás kérdésében az akadályozta, hogy a megjelenők száma a részvények 2/b-át nem ütötte meg. Felperesek előadták, hogy a közgyűlésen megjelenők közül Sz. S. és G. G. kiskorúak voltak és így az alapszabály 14. §-a értelmében nem voltak jogosítva zemsyélyesen részt venni a közgyűlésen. Azonban ez a körülmén csak arra szolgál jogos okul, hogy e részvények szavazata figyelmen kivül hagyassák. Minthogy pedig felperesek sem vontákkétségbe azt az alperesi állítást, hogy ezek szavazatának leszámítása a többségen nem változtat, ennélfogva az ő kiskorúságuk bizonyított volta esetében sem vonja maga után a közgyűlési határozatok megsemmisítését. Felperesek előadták, hogy a közgyűlésnek az alapszabály módosítására vonatkozó határozatai csak abból a cél-