A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 49. szám - A nemi fajtalanságnak törvénykezési jelentősége [Könyvismertetés. 1. r.]

360 homosexualis • Partnere jogát bizonyára nem, mert az előfeltétel a kölcsönös megegyezés. Marad tehát a társadalom joga, Itt azonban tisztában kell lennünk aziránt, hogy egy cselekmény nem válik büntethetővé csak azért, mert a többség aesthetikai érzékét megsérti. A társadalom megbélyegezheti a közeltérést ; de nincs joga azt a törvény pallosával íö^rf'i. Türelmetlen lehet vele szemben, de büntetni még nem ^^lRff.Qz^csupán azért, mert a homosexualis perversitás a közízlésbe ütközik Illem és erkölcs is csak nyilvános cselekmények által válnak büntetendő módon megsérthetőkké. A nemi perversitás büntetése csak akkor volna indokolható, ha igaz volna, hogy a nemi ösztön kielégítése csak mint propagatiós cselekmény (Fortpflanzungsakt) bírhat értelemmel ésjogosultsággal. Ezt azonban természettuiományi oldalról korántsem állítják és akkor a törvényhozó beavatkozása az első és legfo bb emberjogot, az egyéniség jogát sérti. Közli: r. I. (Folyt, következik). Vegyesek. Arányosítás és tagositás cim alatt az arányositási és tagositási eljárás módosítására és kiegészítésére szolgáló javaslattervezethez egy memorandumot irt Weisz Ignác dr., brassói ügyvéd, melyből kivonatosan a következőket közöljük: Mielőtt ezen javaslatokat és azok horderejét megvilágosítanám, a következőket kell előre bocsátanom. Nagy és végzetes hibának tartom, hogy a székely föld nem lett az arányosítás elől ugy kivonva a törvény keltekor, mint szász testvéreink királyföldje és a hiba elsősorban a székelyek akkori országgyűlési képviselőit terheli, mert ezeknek tudniok kellett, hogy ha a község területén levő erdők és legelők, melyek addig közösen használtattak és amelyeknek haszna és jövedelme a községek közös háztartását fedezte, arányosítás utján felosztatnak, akkor a községek megfosztva jövedelmüktől, tetemes községi rovatallal lesznek kénytelenek a község lakóit megterhelni. Ez be is következett, mert a székelyföldön elég helyen 100 és ennél több százalékát az állami adónak fizeti a nép községi rovataiokban, mi rengeteg teher a népre nézve. Az arányosításnak a székelyföldön való behozatala azt hozta magával, hogy mihelyt az arányosítás elrendeltetett, és az erdők ennek következtében zár alá vétettek, a székely nép elől elvonattak az erdők. A kilátás, hogy az arányosítás révén egyesek, közbirtokosság, az arányosítás utján erdőkhöz, fához fognak jutni, mely fölött szabadon fognak rendelkezhetni, érlelte meg a székc.'.ységben azon évtizedek óta hangoztatott kérést, hogy az állam mielőbb építse ki a székely vasutakat. És a székelyek ezen számítása helyes is volt, mert látjuk hogy mihelyt a háromszéki vasút kiépült, jöttek az erdővásárlók létesültek gőzfürésztelepek. Ezen ipartelepek a székelyek ezreinek nyújtanak állandó foglalkozást és keresetet, amellett azt látjuk, hogy az erdők értéke, ára is a vasutak nyomán soha sem álmodott magasságra emelkedett. A vasutak kiépítése következtében nemcsak idegen fakereskedők, hanem székely birtokosok is több vagy kevesebb arányrészeket igyekeztek összevásárolni azért, hogy az arányosítás rendjén száz és ennél több holdnyi erdőt maguknak kihasítva, ezen kihasított erdők fáját vagy maguk használják ki, vagy hogy jutalékukat adhassák el haszonnal. Es az a szegényebb székely, kis jutalékát szívesen adta el ezeknek, mert tudta, ha fürésztelep létesül, kereshet. A beállott óriási áremelkedés következménye most az, hogy az arányrészek és erdővásárlások és részben a vasútépítés következtében, oly jólét és pénzbőség van a székelyek között, hogy a székelyföldi takarékpénztárak és szövetkezetek üzletei panganak, hogy milliókra menő betétjei vannak a székely parasztoknak. így amint a javaslatok megfogalmazva vannak, nagyon ártatlanoknak néznek ki, de ha azokat következményeiben vizsgáljuk, ezen javaslatokat elfogadni, törvényerőre emelkedni hagyni, annyit tesz mint a székely földet évtizedes megélhetésétől megfosztani. Lássuk a javaslatot részleteiben. 1. A javaslat az aránykulcs megállapítása révén két irányban akar jogtalan korlátokat megállapítani. Először is megfosztja mindazokat joguktól, hogy az arányosításnál részt kapjanak, kik a községben volt belső és külső birtokaikat valaha eladták és a községből elköltöztek, mert ezek belső telkek, vagy külső birtok tulajdonosainak nem tekinthetők és másodszor megfosztja azokat, kiknek a községben, mert belső birtokukat eladták és a községből elköltöztek, csak erdejük vagy legelőjük volt, melyeket másnak bérbe adtak. Ezen jogfosztás azért jogtalan, mert az arányositási törvény nem tette ezen megkülönböztetést — mert számos esetben egy ily külbirtokos az arányositási törvény meghozatala után a közhelyekhez való jogát másnak eladta és ezen jog ma már harmadik jóhiszemű tulajdonos kezében lehet, kit ily visszaható törvény utján károsítani, jogától megfosztani, egy jogállamban jogtalan. Mert mit érne el a javaslat kérdéses intézkedésével ? Azt, hogy egynéhány, vagy több jogosult nem részesülne az arányosítandó területben és több jutna azoknak, k.ket kulon kihasitási jog illet és azoknak, kik közösségben maradnak. Ebben azonban nincsen köszönet és a székelyek maguk fáznak a gondolattól, hogy minél több erdejük állami kezelés alá jusson. '.' ,., , . Ezen törvény szerint 2,000 koronán felüli erteku erdo csakis a közigazgatási hatóságok és a miniszter engedélye alapján, nyilvános árverésen adható el. Midőn ezen törvényt szobatudósok hozták, maguk sem sejtették, hogy ezen törvény az alkalmazásban hova fog devalválódni. ad. 2. A székelyföldi arányosítások egy része már több községben jogerejüleg le lett jártatva és a telekkönyvi helyesbítések is megtörténtek; a községek egy részében az arányosítás és birtokbavezetés megtörtént, de a telekkönyvi helyesbítés még folyamatban van, vagy csak most fog megtörténni. Az arányositási'törvény és agyakorlat megengedték eddig, hogy az arányosítás megkezdése után bárki arányjogokat szabadon vásárolhasson. Előbb nem igen vettek ily jogokat, mert mindenki tudni akarta, mit vehet és ezt csak a jogosultság megállapítása után tudhatta és ha ily vásárlásokkal 100 hold vagy ezen felüli jutalékot a kitűzött határidőig kimutatott, ennek összes jutaléka külön kiszakitásban részesült. A javaslat most azt célozza, hogy ha valaki az arányositási kereset beadása után szerzett 100 holdon aluli jutalékokat — ezeket ne összesithesse, külön kiszakitást ne nyerjen, hanem a közösben maradjon. Amidőn itt ismételten rámutatok arra, hogy hallatlan igazságtalanság rejlik abban, hogy az arányositási perben hozott ítéletek — a jogbizonytalanság törvényes dokumentálásával — ily módon hatálytalaníttassanak, végzetes következményekkel járónak is kell kijelentenem ezen intézkedést, mert ez számtalan embernek pótolhatatlan kárt okoz, a székelyeknek évtizedek óta kivánt nagy erdőiparát pedig lehetetlenné teszi, megfosztaná ezáltal a székelységet azon biztos keresetétől, melyet szokott foglalkozásánál fogva joggal remélhetett. Ezen adás-vételek a törvény és a joggyakorlat által szentesitett azon jóhiszemben történtek csak, hogy a vevők összes vásárolt jutalékaikat egy tagban kihasítva kapják ?! Ezen nyilvánvaló szándéka a feleknek jelen javaslat által meghiusittatván, az adásvételi szerződéseknek is hatálytalanittatniok kellene. Miért nem hatálytalanítja a javaslat mindazon vételi szerződéseket, melyek az arányositási kereset után keltek ? miért akarja ezt kerülő uton tenni ? Hogy egy pár ezer ember tökre tétessék, a székelyek az egyetlen ipartól, melytől keresetet, vagyont várhatnak ez idő szerint, megfosztassanak, törvények. ítéletek, vételügyletek, jogerős birtokba vételek, törvény által megsemmisíttessenek, mert egy pár szájhős azt kiabálja, hogy a székelyek szegényednek — ami nem is igaz, — ezt nem értem. Ha már az arányosítás terén javítani akarunk, van erre elég tér és alkalom az arányositási perben, mert ha ott gondoskodunk arról, hogy a becslésnél a paraszt nép ki ne játszassék, hogy kedvezményből egyeseknek több jog vagy arányrész meg ne állapittassék, mint ami az illetőt igazság szerint megilletné, hogy a biró és a mérnök össze ne játszódjék egyesekkel; ha az arányositási perben a közbenszóló határozatok elleni jogorvoslatok korlátoztatnak stb., — ezzel sokkal többet segítünk a székelyeken, mint a javaslattal tervezett törvénynyel. A szegedi kir. ítélőtábla tanácsának beosztása az 1907. évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. tanács. Közpolgári ügyek (úrbéri ügyekben szaktanács). Elnök: Seyfried Jószef, a kir. ítélőtábla elnöke. Bírák: Veress Károly (az elnök állandó helyettese), Fogler Béla, Kecskeméty Dániel dr., Hubacsek Pál, Longauer Ferencz dr. Tanácsjegyzó'k: Szász Gerő dr., albiró, Szeless György albiró. Tanácsülés • kedden kezdődik. II. tanács. Közpolgári, váltó, keres kedelmi, csődügyek. Elnök: . . . Bírák: Buday János (az elnök állandó helyettese), Schulek Kálmán dr., Orkonyi Ede dr., Tóth Aurél dr, Grün József. Tanácsjegyzó'k: László Adolf dr. albiró, Beniczky Kálmán jegyző. Tanácsülés szerdán kezdődik III. tanács. Közpolgári, telekkönyvi, végrehajtási és hagyatéki ügyek. Elnök : Vén András kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Bírák: Kanyó Lajos (az elnök állandó helyettese), Rasskó István dr., Bodolla Béla dr., Kiss Bertalan, Kovács Károly. Tanácsjegyzó'k: Gyengö Kornél dr. albiró, Beniczky Kálmán jegyző. Tanácsúlés : szerdán kezdődik. Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: . . . Bírák: Buday János (az elnök állandó helyettese), Schulek Kálmán dr., Orkonyi Ede dr., Raskó István dr., Tóth Aurél, Bodolla Béla dr., Crün József, Kiss Bertalan, Kovács Károly. Tanácsjegyzó'k: Szeless György albiró, egyszersmind a jegyzői iroda vezetője, László Adolf dr. albiró' egyszersmind a jegyzői iroda vezetőjének állandó helyettese. Tárgyalási nap: kedden és pénteken. Büntető szakosztály. Büntető tanács. Elnök: Vén András kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Bírák: Szeless Elek, Rácz Gyula, Biró Vilmos, Móga Ödön, Dalmay Pál, Molnár Flemer, Polgár Sándor dr. Tanácsjegyzó'k: Ficzere Béla'albiró, Wanie Rezső dr. jegyző. Büntető felébb, j^tárgyalások: hétfő szerda csütörtök, péntek. Tanácsülés: Kedden HtZYt*, rAJ«A»Ao „„OMCAJA ouowitTm.