A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 48. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [2. r.]

352 A JOG lett nyeri el a kúriai biró cimét és jellegét. A tszéki birák, járásbirák és ügyészek pedig ezentúl nem 1/s, hanem „-részben léphetnek elő a VII. fizetési osztályba. Végül egyazon ügyészségnél a vidéken is több ügyészi állás kreálható. A bírákat és ügyészeket ezen apró részletfizetések nem fogják ugyan kielégíteni, — de jó időre hallgatásra lesznek kárhoztatva, hogy a sült galamb esetleg ne repüljön másnak a szájába. Divide et impera ! A második előétel: a büntető semmisségi panasz reformja. Ez korántsem oly reform, mely a közismert és országszerte panaszolt sérelmeket orvosolná és a nyilván tévedésből, tudatlanságból vagy rosszakaratból ferdített tényálláson alapuló ítéletek megváltoztatására módot és alkalmat nyújtana, hanem egyszerű apró toldozás-foldozás. A Bp. 426. §-ának megváltoztatásával, a Törvényszékek II. fokú és a jbiróságok összbüntetést megállapító ítéletei ellen intézett semmisségi panaszokat a Táblákhoz utalja át. A javaslat nyilván a Kúriát akarja tehermentesíteni. — de félünk, hogy kevés sikerrel. Ugyané célt követi a 3-dik javaslat, mely az Urdts. 79. és 84. §§-ainak megváltoztatásával a fegyelmi eljárást rendelő kamarai határozat ellen a felebbezést kizárja. A sommás eljárás első szakasza is ugyané célból oda lesz módosítva, hogy a Kúria csakis a 2,500 K.-át meghaladó esetekben maradjon felülvizsgálati fórumnak. Veszélyes, húsbavágó kísérlet ez, melynek levét majd a szegény ember fogja meginni. Hogy a felülvizsgálati eljárásnak annyiszor felpanaszolt lényeges hibái és fogyatékosságai is kiküszöböltessenek, — erre már nem telik a miniszteri éléskamrából! Feltétlenül helyeseljük azonban azon további intézkedést, hogy házassági, törvénytelenitési és holttányilvánítási perekben a hivatalból való felülvizsgálat megszűnik. Kevés észszel kifundált, a feleket zaklató és rémsok időt absorbealó üres formaság nyer evvel véget. Ellenben a házassági perben hozott ítélet az ügyésznek is kézbesítendő, aki ez ellen felebbezhet. Értenek pedig az ügyészek a polgári perekhez körülbelül ugyanannyit, mint a hajdúk a harangöntéshez ! Mindezt összegezve: kaptunk néhány sovány falatot és éhesebben kelünk fel az asztaltól, mint oda ültünk. Közeledik a karácsony : hátha ez hoz valami meglepetést ?! Ránk férne! ' * Lezajlott a budapesti ügyvédi kör 25 éves fennállásának jubiláris közgyűlése. Az ily alkalommal szokásos külső siker minden attribútumaival. Ott volt a vendégek sorában az igazságügyminiszter, a Kúria, Tábla, Korona- és főügyészség számos kiváló tagja és a meghívottak egész serege. És lefolyt az ünnepély teljesen programmszerüen: elnöki megnyitó {Szohner betegsége folytán Zsigmondy alelnök részéről), a szokásos ünnepi diszbeszéd, melyet a betegség okából visszalépett Balog Arnold helyébe beugrott Pollák Illés tartott és a rendes közgyűlési napirend. Ezt követte a vacsora és a szokásos hivatalos és vad pohárköszöntők egész özöne. Köztük kiemelendő az igazságügyminiszter pohárköszöntője, aki Briill kamarai alelnök felköszöntésére válaszolva, kiemelte, hogy néhány főbb vonásban reá akar mutatni arra, miként gondolja ő az ügyvédi reform végrehajtását, melyet a jövő év május hó elsejére megvalósítani szándékozik (? !). Conticuere omnes, intentique osa tenebant! Első sorban szükséges az ügyvédi kar tekintélyének megóvása. Tehát gondoskodni kell — kenyérkérdés tekintetében — a zugirászat teljes kiirtására, a vád és védelem egyenjogositására, a felső biró előtti ügyvédi tekintélynek helyreállítására. A kúriai biráskodás tervezete már rendelkezik a kötelező ügyvédi képviseletről; a pár nap múlva megjelenendő a kereskedelmi vétségekben való eljárást szabályozó rendelet ugyanezt szabja elő oly módon, hogy ott, ahol hivatalbóli kirendelésnek van helye, az ügyvédi kamara keresendő meg. A numerus clausust illetőleg aggodalmakat táplál (?!), bár az állam érdeke azt megkívánja! (Ugy hisszük, hogy az állam érdeke csak mégis fontosabb és előbbre való a miniszter aggodalmainál ?) Végül két ügyvédet óhajt kúriai biróvá kinevezni. — És evvel a parányi concessióval akarja Polónyi az ügyvédi kérdést megoldani ! ? De ezúttal nem Polónyi, hanem a kör közgyűlése van napirenden. A szépen kiöltözött és arcán az egészség pirját mutató hektikás beteg is kedvező benyomást kelt a szemlélőben és a laikust hogyléte felől megtéveszti. A szakértő azonban nyomban észreveszi, hogy az arc piros rózsái a pusztító láz jelei és hogy előtte súlyos beteg áll. Ily súlyos sorvasztó betegségben szenved — a közgyűlés minden külső fénye dacára — a budapesti ügyvédi kör is. Tagjai száma egyre íogy ; termei rendszerint az egész héten át konganak az ürességtől, hacsak valamely ^ felolvasás vagy ünnepély nem gyakorolja galvanisáló hatását — és a heti társas esti összejövetel is csak titulus bibendi, arra, hogy a vacsora után a kevés jelenlévő által annál buzgóbban az ördög bibliája forgattassék. És ha e feltűnő jelenségek okát fürkészszük, akkor azt az itt éppúgy, mint a kamaránál pusztító klikk-rendszer kinövéseiben találhatjuk. Itt is, ott is a komoly, független, önérzetes és a pajtáskodástól tartózkodó ügyvédek félrevonulnak és teljesen átengedik a tért a korteskedő és az efféle szolgálatokat a kamarai és a korbeli választások alkalmával honoráló bajnokoknak. Pedig el nem vitázható, hogy egy ügyvédi körre égető szükség van, mint olyan központra, mely az ügyvédi kérdések megbeszélésének és az ügyvédi érdekek istápolásának gyülhelye volna. A mai visszonyok közt pedig fölötte kétséges, vájjon megéri-e a kör az ujabbi: 50 éves jubileumát ?! /. Elitélt bűnösök. A kormány 1905. évi működéséről és az ország közállapotairól jelentés és statisztikai kimutatás egyik részében arról van szó, hogy a magyarországi törvényszékek előtt jogérvényesen befejezett büntetőügyekből kifolyólag hány embert Ítéltek el az 1905-ik esztendő folyamán. Az a numerus, amely a végöszeget adja, elég nagy, arról téve bizonyságot, hogy a büntetőtörvények ellen vétkező urak és hölgyek elég szép számmal élnek ebben a kis országban. A kimutatás szerint ilyen elitéit bűnös 27,536 akadt, akik különböző időkre kerültek lakat alá. Azok, akik legsúlyosabb büntetésben részesültek, 29-en vannak, mert annyit ítéltek el örökös fegyházra. Olyan, aki 10 évnél többet kapott, 68 van. Olyan pedig, aki 3—10 évig vonult vissza a szabad természet öléből, már 452 akadt. Azok az aránylag szerencsések, akik mindössze 2—3 évi fegyházra tettek szert, 912-en voltak. Arról, hogy az elitéltek mi mindenért húzták ki a lutrit, a következőkben számolunk be. A király és a királyi ház megsértéseért 51 halandó került a dutyiba, pedig abban az évben a kedélyek még nem voltak valami nagyon izgatottak. Sokkal nagyobb számmal szerepelnek azok, akik a hatóságok ellen követtek el erőszakot s ily módon keverték magukat bűnbe. Ezek 2,410-en voltak. A bíróságok elé izgatók is kerültek, akik közül azonban csak 27-et ítéltek el. A magánosok ellen erőszakot elkövetők 465-en szerepelnek, akik bizonyára megtanulták már azóta, hogy embertársaikat ne molesztálják. A vallás elleni büntettek és vétségek száma mindössze 1-et tesz ki, ami azt mutatja, hogy a vallási kérdések nem túlságosan foglalkoztatják a magyarokat. A pénzhamisítás már kedveltebb szórakozás volt. Hamis tanuk és hamis esküt tevők, már t. i. olyanok, akik rajta vesztettek, 86-an szerepeltek, hamis vádért pedig 29 halandót tanítottak móresre. A szemérem ellen vétkezők összesen 277-en voltak, kettős házasságért pedig 13 szegény embert ítéltek el. A rágalmazás és becsületsértés nem volt olyan nagy, mint gondolni lehetne, mert az elitéltek száma csak 535. Már pedig tudvalevő, hogy a rágalmazások és becsületsértések ebben az országban rengeteg számmal fordulnak elő. Ugy látszik azonban,hogy a bíróságok elé az ilyen ügyeknek tizedrésze sem kerül. Gyilkosságért 65 zsivány került a börtönbe Aránytalanul több embert büntettek azonban különféle emberölésekért. Ezeknek száma már 764-re emelkedett. Nevetségesen kevesen vannak azok, akik párviadal miatt kerültek összeütközésbe a törvénynyel s akik egy-két napra valamelyik államfogházban tartottak üditő pihenést. A tömérdek párbajozó közül mindössze 146-ot ítéltek el. Szinte csodálatos, hogy a súlyos testi sértés mily nagy arányokban megy végbe. Ezt bizonyítja az is, hogy ezért a bűnért 5,180 ember jutott a fogságba. Ezeknek számát csakis a különböző minősítés alá eső tolvajok múlják felül, akik közül 8,000-et csuktak be. Rablásért 199 haramia ismerkedett meg a börtönörökkel. Ezekhez tartozik némileg az orgazdák és bűnpártolók bandája, amelyből a fogházakra megértek gyanánt 1,602-őt választottak ki. Uzsoráért 125 gazember került hurokra, noha kétségtelen, hogy ezen a téren több ezer bűnös garázdálkodik az országban, bizonyára elég szép sikerrel. A szerencsejáték által elkövetett vétségek miatt csak 30-at ítéltek el. A kimutatásban mindössze csak egy rubrika van, amelyet nem lehetett kitölteni s ez a fogolyszöktetés. Olyan halandó ugyanis, aki fogolyszöktetésben dolgozott volna, egy sem akadt. Pályázat. A Jogvédő Egyesület vagyontalanok részére nyilvános pályázatot hirdet az egyesületnél 1907 jan. 1-ével elfoglalandó állandó ügyvédi állásra. Ezen állással az ügyrendben megállapított kötelességek járnak ; hivatalos órák hétköznap d. u. 6—8 óráig, vasárnapon d. e. 10-12 óráig, ünnepnapon 11—12 óráig. Az egyesületi ügyrend a hivatalos helyiségben (IV., Városház-utca 9 sz. földszint 22. sz. ajtó) az esti hivatalos órák alatt közszemlére van kitéve. Evi fizetés 1,500 K. A pályázó ügyvédek egyszerű levél formájában irt pályázatukat f. é. december hó 21-ig bezárólag küldjek Vavrik Antal kir. Ítélőtáblai tanácselnök, egyesületi elnök címére (V., Országház-tér, Kir. Ítélőtáblai palota). folyamodásban a pályázó ügyvéd életkora megjelölendő. mmtní TÍMAUQ NYOMDAM IUWHTU