A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 48. szám - Az ipari titok a magyar joggyakorlatban - Néhány szó a positiv büntetőjogi iskoláról [2. r.]

A JOG körül egyenlő a kar vagyonos tagjaival, holott a keresés, képesség, hirnév é;5 az érvényesülés ezen utjain ezt az egyenlőséget sehol sem találja. — A tervezet nem helyezkedik sem az állami adó, sem egyéb közilleték alapjára, hanem tisztán a bizottság előtt ismert visszonyok mérlegelésére. Ha ez a rendszer az egyházak kebelében be tudott válni, be fog az szerinte váln'i itt is; 1—2 évi hullámzás után a kamarák gyors és könnyen kezelhető módon fogják szerezni szükségleteik fedezését. Az elöljáróság hatásköre : 1. a közgyűlés előkészítése és határozatai végrehajtása ; 2. alsó és felsőb. ügyvédek, ügyvédhelyettesek és joggyakornokok felvétele és a lajstromok vezetése; 3. bizonyítványok kiállítása az ügyvédhelyettesek és joggyakornokok gyakorlati idejéről és magaviseletéről ;• 4. az orsz. egységes államvizsga vizsgálóbizottsága ügyvédtagjainak választása; 5. felügyelet az ügyvédhelyettesek és joggyakornokok felett; (5. a fegyelmi és kamarai bíráskodás; 7. kamarai kirendelések; 8. kamarai értekezletek előkészítése ; 9. a kamarai vagyon kezelése ; 10. az illetékkivető bizottságok kiküldése és ez ügyekben a felebbezes elintézése ; 11. a választmány által kiküldendő bizottságok kirendelése, vélemények és indítványok előkészitése; 12. az ünnepélyes megintés (185. §.). A közgyűlés a kamara közigazgatási és beléletére vonatkozó szabályokat állapithat meg. Épp ugy joga van a kari megélést, tisztességet és a tagok egymásközti és a felek közötti visszonyt szabályozó elveket megállapítani. Utóbbiak a miniszterhez felterjesztendők és jóváhagyásuk után törvényt helyettesítenek és ugy a kamara, mint a Kúria fegyelmi bíróságára kőtelezők (189. §.). A kamara elöljárósága által a fegyelem, a kamara beiélete és a tagoknak egymás közt és a felekhez való visszonya dolgában hozott, a közgyűléshez fel nem vitt határozatok a kamara tagjaira kötelezők (190. §.). Igazán bajos elképzelni, hogy a Pollák-íéle tervezetnek minden minutiára kiterjedő easuistikája mellett, még lehessen ujabb elveket, ujabb megállapításokat kigondolni. Annyi volna a kisebb-nagyobb ujabb birsággal (melyekkel a két tervezet amúgy is bővelkedik) és egyéb édességgel kecsegtető tilalom, hogy azok tömkelegében eligazodni alig lehetne. Lépten-nyomon csapdába kerülnénk, — a német kihágási törvénykezés mintája- szerint: «Was man sonst nicht bestrafen kann, Sieht man als groben Unfug an.» Emlékeztet ez bennünket a Berezelly Jenő, a kassai kir. Tábla nagy tekintélyű elnöke által a 80-as évek legelején Pahler minisztersége alatt, fiatalsága hevében kidolgozott ügyvédi rendtartási törvényjavaslatra, melynél annak idején — megbirálása alkalmával kiszámítottunk, hogy a mintaszerű, semmi panaszra okot soha nem szolgáltató ügyvéd is, vagyonát .messze meghaladó bírságokkal volt sújtható.*). (Folytatása következik) Az ipari titok a magyar joggyakorlatban. Irta DÓCZ! SÁMUEL dr. budapesti ügyvéd. Arról a bírói gyakorlatról kellene e helyen beszélni, mely az ipari titkok körül hazánkban támadt polgári és büntető perek nyomában fejlődött ki. Mivel azonban tételes rendelkezéseink egyik irányban sincsenek, természetes, hogy a birói gyakorlat is szegényes., Hiszen olyan eseteket is csak igen korlátolt számban lehet felsorolni, amelyekben a károsult felek bíróság előtt kerestek orvoslást. Összesen négy ilyen magyar esetről sikerült tudomást szereznünk. Egy ízben megtörtént, hogy egy eladott • időszaki folyóiratnak címszalagjait ellopta, vagy ellopatta az eladó és felhasználta arra, hogy az újonnan alapított . konkurrens lapját azok segítségével küldötte szét. Egy másik esetben egy versenyző vasöntöde felhasználta a másiknak öntőmintáit arra, hogy azok alapján készítse gyártmányait. Ugyancsak ilyen körülmények között folyt le a harmadik eset is, melyben egy konkurrens vállalat a másiknak árumintáit és a vevők címjegyzékét kerítette meg. Egy analóg esetben a konkurrens cég hűtlen alkalmazottja kiadta az elküldött áruk számláit. Végül legutóbb történt a nagykanizsai eset, melynek lényege szintén vevők névjegyzékének elárulása volt. Ezen eseteket itt csupán történeti szempontokból, mint konkrét adatokat kívánjuk ismertetni, jogi szempontból csupán az utolsóval foglalkozunk behatóbban. A harmadik helyen emiitett eset részletei ezek : _ A M. Gy. Cz. részvénytársaság kötelékéből K. A. ügyvezetőigazgató busás végkielégítés mellett azzal a kötelezettséggel lépett ki, hogy hasonló vállalatot sem alapítani, sem ilyenben, résztvenni nem fog. Kilépése után néhány nap múlva azonban már megszegte igéretét. Erzsébetfalván hasonló gyárat alapított és titkos összeköttetést tartott fönn a r. t. alkalmazottaival, különösen a könyvelővel. Fölkereste a részvénytársaság külmunkásait s rábírta őket, hogy a r. t. gyártól vállalt munkát hagyják abba *) Lásd oUngarische Gerichtshalle» 1880. évf. 52—61. számaiban «Der Entvurf einer neuen Advokatenordnung» cimü cikksorozatunkat. Feltűnő, hogy P o 11 á k Indokolása ezen Berezeli y-féle javaslatot fel nem emliti. A két tervezet bírálóinak ugy ezt az 1880.. évi javaslatot, és az erről folyt enquetetanácskozások jegyzőkönyveit, mint az ahhoz fűzött részletes és •érdemleges bírálatunkat is figyelmükbe ajánljuk. — Mi már térszüke miatt is és mert in propia causa forgunk, attól ezúttal eltekinteni kénytelenülünk. TÁRCA. Néhány szó a positiv büntetőjogi iskoláról. .A Jog eredeti tárcája.— A Jog szíímárá irta DON ALEJANDRO GROIZARD Y GOMEZ DE • - ! LA SERNA, a spanyol államtanács elnöke. Spanyolból fordította THÓT LÁSZLÓ dr., a spanyol kir. Tud.' Akad. tiszteletbeli tagja* : Nem;kevésbbé kemény kritikát kaptak a társadalmi védelem uj -hirdetői Crivellari Guiliótól,i') a kiváló olasz jogásztudóstól is. «Az ember azt hitte volna — így szól — hogy az uallami érdek-i> szerencsétlen elmélete végleg elavult és eltűnt; és mégis azt látjuk, hogy — bár más néven — föl akarják azt eleveníteni. Az- coállami érdeket» — amely a legkegyetlenebb büntetésekre jogosított föl — a társadalmi védelemmel vagy fotitartással helyettesítették némelyek s annak a nevében a vérpadnak permanenciában lételét kívánják akkor, Emidőn korunk legkiválóbb szellemei oly állhatatosan követelik a halálbüntetés eltörlését)). «A társadalomnak joga van ahhoz, hogy föníártsa és védelmezze önmagát, irják a positiv iskola apostolai s ismétlik a tanítványai. De hogyan érhető el ezen cél ? A régi módon. Régebben egyetlen - ország sem foglalkozott egyébbel, mint a saját létföntartásával. Ez kötelezte arra, hogy a bűntettest *) Előze közlemény a «Jog» 46. számában. . 3 11 ,Co ncett-i fondamentali didiritto penale» T könyv, 13. 1. Torino, 1888. -,. , . . i száműzze azáltal, hogy őt minden módon megfossza annak a lehetőségétől, hogy továbbra is hazájában éljen. Innen az alternatíva : a halál, vagy a száműzetés. Azonban ezen, már gyakorlatiasan alak, az államok kölcsönös ellentállása folytán, ma már elégtelen reakció volna. .A reakciónak, hogy hatásos legyen, a bűnöst nemcsak' hazájától, haném az egész' társadalmi élet lehetőségétől meg kell fosztania. A' deportáció nem egyéb, mint a börtönbüntetés egyik neme;' végrehajtása akkor volna célszerű, ha az elitélt egyén egy teljesen elhagyatott helyié vitetnék. A teljes magány nem egyeztethető össze az ember életével. Nem képzelhetünk el magunknak egy' öceánbeh szigetet, amelynek a közelében ne járna el hajó. Egy másik eszköz volna: az örökös rabság ; azonban eztín büntetés az elitéltre nézve szökés, vagy kegyelem folytán,- mégis csak megszűnnék. Szóval: nincs más absolut és teljes eliminativ eszköz, mint a hat'ál.» hyciv./fSíaa • iiiík-íőlh^ - :'. ibh~i sa l n «Es :ha ez sem volna elég — mondják némelyek akkor, ha a régi kor megbüntette, a gyermekeket atyjok bűneiért, ugy műveltebb korunknak meg. kellene, akadályoznia oly egyéneknek' a világra jövetelét, akik —. minden valószínűség! szerint — bűntettesek, vagy legalább is bűnös, hajlamúak lennének. Nem kellene megbüntetni a bűntetteseknek a gyermekeit, hanem meg kellene akadályozni a születésüket, s ia bűntettes halálával, vagy örökös • elszigetelésével, , mesterséges kiválást kell előidézni, amelylyel a fajta javítva lenne. I «S mindez a társadalmi védelem és föntartás nevében történnék ! Ha ezen elméletet valamely, napjainkig fönmaradt viasztáblába vésve, vagy az inquisitió legborzalmasabb korszakából származó kéziratba irva talonok, ,ugy azt bizonyára e Nero, Caligula, vagy Diocletian elme-szüleményének, avagy az Arbués Péter, vágy. a Torquemada vérengző hajlama magdal Sü Tvjrfl UíO'i y,\ fWaOvbd fis^í .XJ.Í rrcn-yi&tefeo tíüa Üh'i-Í