A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 47. szám - Német jogászgyülés [6. r.]

A JOG idején ismertettük, továbbá a börtönügyben már ismertetett változásokról. Ugyancsak ismeretesek a javítóintézetek fejlesztésére vonatkozó tervek is. A gyulafehárvári javítóintézet építkezési tervei már elkészültek. A javító-nevelés magasabbfoku szakképzés utján való biztosítására is munkálatok vannak folyamatban. Fontos újítás, hogy az aszódi és kassai javítóintézetek a mult évben ipariskola jelleget nyertek, ugy hogy az itt végzett növendékek iparossegédekként szabadulnak ki az intézetből. _ Végül arról szól a jelentés, hogy az igazságügyminisztérium minő nemzetközi értekezleten képviseltette magát és ezektől minő eredményeket vár. Majd a gazdasági ügyekre szólva beszámol azokról az építkezésekről is, melyek a mult évben hatásköre alatt lefolytak. Közel száz különböző bírósági épület emelésére tétettek meg az előkészületek, vagy vásárollak megfelelő alkalmas helyiségeket. (Jogszolgáltatás.) A jogszolgáltatás cimü fejezetben gondosan összeállított kimutatások vetnek világosságot az ország közállapotaira. A statisztika a következő érdekes adatokat tárja fel: Az elmúlt évben 555,667 kereset adatott be a járásbírósághoz, melyek a hátralékos és szünetelő perekkel együtt 1,043,523-ra emelik a sommás perek számát. Ebből befejezést nyert 545,598; a szünetelő perek leszámításával befejezetlenül maradt az év végével 37,335. Értékek szerint osztályozva száz koronán alul volt 51 százalék; ezer koronán felöl 17 százalék. Egyezséget kötöttek 53,849 esetben. A fizetési -meghagyások iránt előterjesztett kérelmek száma 217,650 volt, melyekből 8,009 elutasittatott. Az örökösödési ügyek száma 175,137 volt, melyek közül 794 százalék nyert befejezést. Anyakönyvi ügy a járásbíróságok előtt 8,437 fordult elő. A végrehajtási ügyek száma az előző évekéhez mérten csökkent, de számuk igy is horribilis nagy, mert 385,798-at tesz ki. Telekkönyvi ügyekben 1.777,358 beadvány érkezett a járásbíróságainkhoz. Büntetőügyek forgalma 640,180 volt a vétségi és kihágási ügyekkel, melyekből elintézetlen maradt az ev végével 12,359. A kir. tszékeknél a statisztikai kimutatás a következőket tünteti fel: Polgári per az előző évi hátralékokkal együtt 158,772 volt, melyeknek 795 percentje nyert elintézést. Ebből váltóper volt 92,145; közpolgári 23,891; házassági 6,867; kereskedelmi 4,525 ; birtokrendezési 744. Telekkönyvi ügyekben 793,394 beadvány várt elintézésre, melyekből mindössze 19,999 maradt befejezetlenül. Csődnyitás iránt 358-cal érkezett be több beadvány, mmt az előző évben. Számuk 1,969 volt. Bejegyeztek összesen 1,979 egyéni és 2,055 társas-céget. A törvényszékhez, mint másodfokú bíróságokhoz beadtak 20,942 felebbezést; 7,983 felülvizsgálat iránti kérvényt és 2,948 felfolyamodást. Eszerint száz érdemleges járásbirósági ítélet közül felebbezés alá került 225; felülvizsgálat alá 0'7 százalék. A vizsgálóbírói ügyek száma 32,201 volt, melyek közül 2,015 maradt befejezetlenül. A másodfolyamodásu büntetőügyek forgalma 34,399 volt. Fegyelmi ügy a törvényszékeknél 329 fordult elő, melyek közül 134 megszüntetéssel; 91 vétkességet megállapító határozattal; 30 felmentéssel és 69 más módon nyert elintézést. A királyi ítélőtáblákhoz felebbvitt rendes polgári perek és ügyek forgalma 40,911 volt. A felebbvitt sommásperek forgalma csökkenő irányzatot mutat, amennyiben 2,948 felülvizsgálat várt elintézésre, mig az előző évieké a háromezret meghaladta. Büntetőügy 14,020 fordult meg a tábláknál Elnöki beadványt 40,370-et, fegyelmi ügyet 241-et intéztek el. A kir. Kúria ügyforgalma rendes perekben 20,049; felebbvitt sommás perekben 1,139 volt. Országgyűlési képviselőválasztási jogosultsági ügyekben benyújtott és elintézett beadványok száma 1,293 volt s 12,063 egyén választói jogosultsága felett határozott a Kúria. A képviselőválasztások érvénye feletti bíráskodás tárgyában 450 beadvány érkezett és 25 választási 'ügy felett kellett dönteni. 14 esetben a kérvényt visszautasították; 7 esetben a kérvénynek hely nem adatott és 4 esetben a választást érvénytelennek mondották ki. A büntető ügyek száma 12,726-ot tett ki. Fegyelmi ügy volt 651, amelyből 186 bírósági személyzet ellen, 15 királyi közjegyző ellen, 447 ügyvéd ellen irányuló volt. Királyi ügyészségekhez beadatott 101,116 feljelentés. A főügyészségeknél 7,836 bűnvádi ügy ; a koronaügyészségnél 5,257 bűnvádi ügy várt elintézésre. A közjegyzői kamarákhoz 6,242 ; ügyvédi kamarákhoz 31,744 folyóügyi és 14,123 fegyelmi ügyre vonatkozó ügydarab érkezett. A közigazgatási biróság ügyforgalma 34,952 ügydarabot tett ki. Adó- és illetékügyi volt ebből 27,950; községi ügy 2,595; közegészségügyi 1,135; törvényhatósági 693. Pénzügyi vitás ügy elintéztetett 15,126. A panasz tárgyát képező összeg 5.589,425 korona volt. Ezeken kivül a jelentés részletes kimutatást közöl a különböző bíróságok ügyforgalmáról ; a feljelentett személyekről; a. kiszabott büntetésekről; a bűncselekmények elkövetési helyéről és idejéről, valamint az elitéltek viszonyairól is. Fayer László emlékezete. A Magyar Jogászegyesület legutóbbi választmányi ülése azzal foglalkozott, hogy mi módon örökítse meg Fayer László emlékezetét, akinek a Jogászegyesület alapításában és működésében olyan kiváló szerep jutott. Fayer több mint huszonöt évig volt az egyesület ügyvezető titkára, de később, mint alelnök, is áliandó érdeklődéssel kisérte az egyesület működését és nem hiányzott egyik üléséről sem. A választmányi ülést Vavrik Béla elnök nyitotta meg, meleg szavakban méltatva az elhunyt érdemeit. A választmány elhatározta, hogy egyik legközelebbi teljes ülését Fayer emlékezetének szenteli, s ez alkalommal Balogh Jenő dr. egyetemi tanár fog beszédet tartani. Megfesteti az egyesület Fayer László arcképét, melyet a díszteremben fog elhelyezni. Végül részben az egyesület vagyonából való kihasitás utján Fayer László-alapitványt létesit, melynek kamataiból a Magyar Jogászegyesületben tartott legjobb előadásokat fogják kitüntetni. A választmányi ülés után tartott teljes ülésen Kiss Géza dr. jogakadémiai tanár tartott előadást a positiv szerződésszegésről. Az előadó különösen polgári törvénykönyvünk tervezetének idevágó intézkedéseivel foglalkozott és rámutatott a német törvény hiányaira is. A tételes jogszabály és az igazságos megoldás közti ellentét-s ugy egyenlíthető ki, hogy a biró felhatalmaztatik arra, hogy y ^ törvény hiányán segítsen. Az előadó több gyakorlati példával i$A megvilágította tételeit és számos eszmét vetett fel, melyek a tör^ vényelőkészités szempontjából is figyelembevételt igényelnek. A kúriai bíráskodás reformja. Most jelent meg a törvénytervezet az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899: XV. t.-c. módosításáról és érvényének meghosszabbításáról. A lényeges változás abban állana a javaslat szerint, hogy a bíráskodást ezentúl a Kúria és a Közigazgatási Biróság biráiból alakított vegyes biróság gyakorolná, mely nem a király, hanem a saját nevében mondaná ki ítéleteit. Az érvénytelenségi okok sorában pedig nagyobb tér engedetnék a tömegek izgatásának. Külföld. ^\ Német jogászgyülés. v, (Vége.)*) De minthogy a törvény szövege mindenkor csak általános lehet, — ez okból minden törvényes megállapítás (Fassung) ugyanazon kifogásokkal találkoznék, mint a mai. Tehát keresendő ut és mód, mely az egyes társulatok természetéhez alkalmazkodó egyéni felügyeletet teszi lehetővé; mely egyúttal minden körülmények közt a felügyelő közegre a felügyeleti kötelezettségek minimális mértékét kiszabja és aziránt is nyújt kezességet, hogy ezen felügyeleti kötelezettségek keresztülvihetők, kikényszerithetők és minden harmadikra nézve felismerhetők. Ez szüli az indítványt, hogy magában a társas szerződésben és nem a törvényben, az ellenőrzési kötelezettségek minimalis mértéke, az egyes társaságok külön nemeire és szokásaira való tekintettel, meghatároztassék és hogy ekkép itt is az ezen ellenőrzési kötelezettségek teljesítésére szükséges decernatumok vagy bizottságok legkisebb terjedelme (Mindestumfang) szabályoztassék. A kiviteli határozatok dolga kautelákat megállapítani, nehogy a statútum semmit vagy nem elegendőt rendeljen. De még tovább is megyünk. Ezen decernenseknek vagy bizottsági tagoknak még önálló ellenőrzési jogosítványokat is akarunk adni, amennyiben ezek ellenőrzési kötelezettségeik teltesitése érdekében szükségesek. Viszont minden decernens vagy bizottsági tag a felügyelő bizottság többi tagjainak felelős legyen külön vállalt ellenőrzési kötelezettségeinek teljesítéséért. Végül a legalább 1.000,000 korona névértékű alaptökével rendelkező nagyobb részvénytársaságoknál ajánlatos az évenkénti kötelező mérlegvizsgálat, külön, a társulattól független és a közgyűlés által választandó szakértők által, kik felelősek lennének kötelességeik gondos gyakorlásáért. Evvel számolva lesz azon ténynyel, mely törvényes rendelkezések által el nem hárítható, hogy a felügyelő bizottságokban igen gyakran nem eléggé szakértő egyének ülnek. Ezek egy materialis mérlegvizsgálatot, amelyről itt szó van, nem eszközölhetnek és ezen már sok társulatnál divó gyakorlat ekkép törvényes intézménynyé válnék. Itt is az átmeneti intézkedések közelebbi határozatokat tartalmazhatnak. így a közgyűlés első sorban oly szakértőket volna köteles választani, kik külön társulatok által e célra külön kiképeztetnének, — feltéve, hogy e társulatok alapszabályszerü szavatosságot vállalnak e szakértők gondos kiválasztása és azok gondos hivatalos ügyködése tekintetében és egy ezen szavatosság teljesítésére elegendő alaptőkével — legalább 1 millió korona névértékben — rende'keznek. Szóló elutasitandónak véli a Rehm véleményező véleményében tett amaz indítványt, hogy «az 1900. aug. 8-iki angol Company act» 30., 9. és 10. §-nak mintájára törvény utján határoztassék meg, hogy minden felhívás (közlés, prospektus, jelentés), melylyel a közönségnek a társulat részvényei vagy részkötelezvényei jegyzés vagy vétel céljából kináltatnak, az igazgatóság által, valamennyi ezen prospektusok másolatainak jegyzésére hi*) Előző közlemény a 44. számban.