A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 47. szám - Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése [1881:LX. t.-c. 168. §. 3. r.]

A JOG 339 hallgatás nem fog a már eddig alkalmazásba vett felületességgel foganatosíttatni; rendes eljárásban s megkereséseknél meghonosodott, hogy a tanú rendszerint a feltett kérdésekre igennel vagy nemmel felel, ami arra a veszedelemre vezet, hogy a tanú voltaképpen nem az érzékszerveivel észlelt dolgokat mondja el, hanem a kérdésekre a maga meggyőződésével, tehát ítéletével válaszol, a hatások okait mérlegeli, az észlelt hatások nyomán következtet s midőn igennel vagy nemmel válaszol, a saját ítéletét nyilatkoztatja ki tanúvallomásként. Szabályban van kifejezve az is, hogy a tanú megesketése mellőzendő, ha a kihallgatott csupán rendelkező nyillatkozatot tesz, amelynek hatálya az esküvel való megerősítéstől nem függ. így volt ez a gyakorlatban eddig is. Gyakran pótolta a fél az okiratok hiányát a jogi érdekeltek bíróság előtt tett nyilatkozatával, ilyen esetekben a tanuként kihallgatott egyén megesketése mellőztetett. A tanú járandóságai tekintetében a javaslat kijelenti, hogy a tanú csupán a megjelenésével járó uti költségnek, s esetleg szükséges ellátási költségeinek megtérítését követelheti, időmulasztásának megtérítését pedig csupán akkor, ha a megjelenés által keresetében károsodott. Ennek az utóbbi pontnak törvényszakaszba foglalása sok egyenetlenségre vezethet. Az időmulasztás megtérítésé a félre néha aránytalanul magas terhet háríthat, s a szakasz alkalmazása is nehéz, mert az egyének visszonyai változók, egy vállalkozónak időmulasztása gyakran igen magasra értékelhető. Gyakorlati tekintetek nem teszik indokolttá, hogy a törvénybe ilyen uj szakasz felvétessék. Az okiratokkal való bizonyítás tekintetében a javaslat a kötött bizonyítás szabályait némiképen fen tartotta. Közhatóságnak hivatalos hatáskörén belül, közhitelességgel felruházott személynek ügykörén belül, szabályszerű alakban kiállított okiratai tartalmát a javaslat magával az okirat által bizonyítottnak tekinti (332. §".). Ezeknél a közokiratoknál tehát első szempont az alakszerűség, mert a közokirat bizonyító ereje csak amellett vétetik számba. A javaslat intézkedése lényegben megegyez a mai élő perjoggal (1868. évi LIV. t.-c. 165. §.}, azonban jellegzetesebben fejezi ki, hogy mit tekint közokiratnak, igy a javaslatban foglalt rendelkezés megfelelőbb. A törvényjavaslat 333. ^-a szerint az ellenbizonyítás a közokirattal szemben is meg van engedve. Mai eljárás szerint a közokiratnak hamisságát vagy szabálytalanságát kell az ellenfélnek bizonyítani. A hamisságot a judikatura a valódiság tekintetében értelmezte, de rendszerint nem foglalt helyet az a bizonyítási mód, hogy a felek nem ugy jelentették ki akaratukat, mint ahogy az okirat tartalmazza. Bár az ujabbi judikatura már liberálisabb irányt követett, azonban még sem lett törve mesgye arra, hogy a bizonyítás a tartalommal szemben is érvényesülhet. Az alakszerűség megdöntésére azonban a bizonyítás eddig is szabadon érvényesülhetett. A javaslat 333. £-a semmiféle korlátot fel nem állit. A törvényjavaslat tehát a német és osztrák perrend szabályaitól eltér, s amazoknál liberálisabb, amit a szabad bizonyítási rendszer érdekében csak méltathatunk. A szabályszerű alakban kiállított magánokiratok tartalmát, a kiállítóval szemben a magánokirat is bizonyíthatja. A törvényes vélelemre és bizonyítási kötelezettségre fennálló perjogi szabályok a mai perjog szabályaitól lényegileg alig külömböznek. Az ellenbizonyítást a javaslat a szabályszerűen kiállított okiratokkal szemben is megengedi. A kötött bizonyítás szabályai, egyéb okiratok — mint bizonyítási eszközök — alkalmazásánál már nem érvényesülnek. A kereskedő által tett nyilatkozatok alakszerűségére a keresk. törvény 313. t;-ban foglalt szabályozás érvénye a 337. i;-ban fenntartatott. A 340. §-ban ki van jelentve, hogy az 1875 : XXXVII. t. c-nek a kereskedelmi könyvekkel, alkuszok naplóival, kötjegyeivel való bizonyításra vonatkozó szakaszait a javaslat nem érinti. A birói szemlére és szakértők által való bizonyításra fennálló perjogi szabályok, a célszerűségi igényeknek teljesen megfelelő kibővítéssel, vannak a javaslat XI. és XII. fejezeteiben elhelyezve. A 362. és 363. $i?-ok uj intézkedéseket statuálnak árra az esetre, ha a szemle tárgya perben nem álló harmadik személyek birtokában van. Gyakorlati tekintetek tették szükségessé, hogy a perjogi intézmények hézagai itt pótoltassanak. A felek eskü alatti kihallgatására contemplált intézkedé- I sek lényegileg megegyeznek a sommás eljárás vonatkozó szakaszaival. A szabad bizonyítási rendszer itt érvényesül legkiválóbban, a biró szabad mérlegelése korlátnak itt alávetve nincs, csupán meggyőződését tartozik indokolni, a fél állításainak valódiságát a biró a per lényegtelen mellékkörülményeiből támogatva láthatja, szóval oly korlátlan szabadságot biztosit a javaslat a biró részére, hogy azzal az ideges és tapasztalatlan biró könnyen visszaélhet. Igaz, hogy ez az intézkedés tetőzi be a szabad bizonyítási rendszert. így ebből az elvi szempontból én azt meg nem támadhatom, azonban már itt kifejezést kivánok adni annak a meggyőződésemnek, hogy az intézményeknek ez a liberálisabb rendszere csak erős birói kar mellett válhatik be. A biróképzésre tehát már most meg kell tenni az előkészületeket. Nem az válik az államnak javára, ha minden egyes alkalmazottjának egyéni munkáiát mennél jobban ki tudja használni, hanem az a cél a jövőben inkább hasznot hajtó, ha az erők jobbátételére a jelenben gond fordittatik, az önképzéstől elvont, s a bíróságok kollégiumaiban egyoldalúan nevelt iijakból nem fog válni oly erős birói kar, mely a jövő fokozottabb igényeit kielégíthetné. Változtassunk tehát a rendszeren, s a jegyzőket — kik közül a jövő birói kara kialakul —- intensivebben képezzük, a rájok fordított fáradságot a jövő kamatostul fogja visszatéríteni. Ingatlan végrehajtás alá vonásának j/ megszüntetése. Irta POSONI GÁBOR dr, marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai biró. V (Folytatás.)*) x1 Jilsö kérdés, hogy az ügyvédi képviselet az ily perekben mennyiben kötelezői Erre a kérdésre felelnek a Grecsák «Magyar Döntvénytár)) III. kötetének 177. és 179. lapjain közölt határozatok, melyek megfelelnek annak az állandó joggyakorlatnak, hogy az ily perekben az ügyvédi képviselet kötelező. Mert az ilyen perekben az 1881 : LX. t.-c. 168. §-a szerint jegyzőkönyvi eljárásnak van helye. A jkvi eljárás pedig az 1868. LIV. tezikknek a végrehajtási törvény hozatala idejében is hatályban volt 144. §-a értelmében írásbeli eljárás. Az írásbeliség rendesen összefügg az ügyvédi képviselettel; itt annálinkább, mert a jkönyvi eljárás a rendes eljátás egyik neme (1868. LIV. 91. §), a rendes eljárásban pedig az 1881. LIX. 12. §-a értelmében az ügyvédi képviselet kötelező. Ez utóbb idézett tszakasznak az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt indított perekben alkalmazandó rendelkezését az 1893. XVIII. t.-c. sem helyezte hatályon kívül, mert e törvénynek a képviseletre vonatkozó szabályai (7. §) csak «sommás eljárásban*) nyernek alkalmazást. A sommás eljárás szabályai az 1881 : LX. t.-c. alapján indított perekben csak annyiban alkalmazandók, amennyiben ez a törvény sommás perbeli eljárást rendel. (1893: XVIII. t.-c. 229. §.) A 168. §• alapján indított perekre azonban sommás eljárás nincs rendelve. Igaz ugyan, hogy a tkvi hatósággal felruházott jbiróságoknál jkvi eljárásnak oly értelemben, mint a tszék tkvi hatóságánál, nem lehet helye ; mert jkvi eljárás alatt az 1868 : LIV t.-c. 144. és következő szakaszai értelmében pertári eljárás értendő, ami a jbírósági szervezetre tekintettel, a tkvi hatósággal felruházott jbiróságnál — pertár hiánya miatt — helyt nem foghat: ámde ebből nem az következik, hogy a jbíróság előtti perekben a jkvi eljárás egyáltalán mellőzendő s a perbeli cselekmények a fél által személyesen végezhetők, hanem az következik, hogy a jkvi eljárás a jbiróság előtti eljárásnak megfelelően módosul, azaz a peres felek képviselői nyilatkozataikat a tárgyaló biró előtt írják jkvbe ; vagy — ami okszerűen nem kifogásolható — a bírónak mondják el jkönyvezés céljából. Az ügyvédi képviselet a peres felek egyaránt mindenikére kötelező; mert a jkönyvi eljárás szabályaira tekintettel, e tekintetben különbség nem tehető. Különös ugyan az, hogy sommás perből folyóan a peres fél maga kérhet végrehajtást, s az ekként végrehajtási zálogjoggal megterhelt ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt indított perbe csak ügyvédi képviselettel léphet be de ez a helyzet az ilyen per természetéből foly, függet*) Előző közlemény a 46-ik számban.