A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 4. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [3. r.]

30 A JOG juttat;. olyan hatósági jogkört, amelylyel még a szakbiróságok sem tudnak kellő egyöntetűséggel bánni. A rendőri hatóságnak ugyanis a Bp. 143. §-a abban az esetben, ha a késedelem veszélylyel jár, megadja a jogot, hogy irásba foglalt határozatban az előzetes letartóztatást is elrendelheti. A községi elöljáróság, a csendőrség, a laikus szervezetek ezen kiemelkedő organismusa egy, az előzetes letartóztatott terhére rótt bűncselekmény pontos megjelölésével és a letartóztatás törvényes okának kitüntetésével megkonstruált határozatot tartozik készíteni, amelyben tehát a tett jogi minősítése, a bűncselekmény súlyosságának és veszélyességének mérlegelése is foglaltatik. Az előzetes letartóztatás törvényes oka természetesen a rendőri hatóságok laikus részénél, a most jelzett szervezeteknél csupán a Bp. 141. ^-ának 2. pontjában körülirt szökés veszélye és a gyanúsított csavargó mivolta lehet. Abban az esetben, midőn a deliktum fennforgását ténybeli adatok támogatják, helyes és törvényes is, hogy a csavargó elfogassék; csak az a hiba, hogy a laikus nyomozó hatóság abban az esetben, ha nincsenek drastikus beismerések, egyáltalán nem képes értékelni azt, hogy fennforog-e a Bp. 141, ^-ának főfeltétele : a büntetendő cselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Hány. esetben vonszolják el a csendőrök, szinte mértföldekre az embert, a legfelületesebb sejtesek alapján, bár ezt a törvény kizárja, sőt a büntető törvénykönyv bünteti; de a Bp. 85- §-ánák hatósága mérlegelt és mérlegelésének eredménye az, hogy csukat. A büntető igazságszolgáltatás ilyen decentralisacióját kényelmi szempontok javasolták, az ügyészség kreálni kénytelen nyomozati állomásokat, amelyek a durvább munkában segítségére lehetnek; hogy ezt a segítségét a legkényesebb bűncselekményeknél, az uzsoravétség és okirat hamisitás bűntetteinél is igénybe veszi, hogy a csendőr kobozgat szerződést, váltót és azon cimen, hogy azok bűnjeleket képeznek, minthogy a laikusnak mindig rendkívül sürgős az ilyen hatalmi ténykedés, a terhelt kíséretében beszolgáltatják a bírósághoz illetve az ügyészséghez a lehető leggyengébb indokok alapján, az a Bp. 80. íj-a által nyújtott jogkör folyományakép rendelkező 177. ^-ának 2. bekezdéséből, mint törvényileg szabályozott visszaélés következik. Hagyjuk el azonban a rendőri hatóságokat és foglalkozzunk azzal, hogy a szakbiróságok is laikusan kezelik a [41. §-t és hogy az előzetes letartóztatás súlypontját, egészen a rendőri hatóságok laikus szervezeteinek módjára, kizárólag a gyanúsított physikai személyisegére helyezik és ennek az egész intézkedésnek jogpolitikai fontosságát abban látják, hogy a terhelt meg ne szökjék. Természetes, hogy drastikussága dacára, a legfontosabb tényező a vádlott személye, hogy ő a főtárgyalásra kisérhető legyen; de nem szabadna figyelmen kivül hagyni a Bp. 141. §-ának 2. pontjába foglalt letartóztatási okot sem, amely pedig jelenleg a gyakorlat mostoha gyermekei közzé tartozik. A vagyon elleni bűncselekmények igen szövevényes anyagmasszát képezhetnek; a csalás, okirathamisitás bűntettei, de még inkább azonban az uzsora és a csalárd és vétkes bukás esetei, olyan nagykörű és apparátusi! bizonyítási anyagot ölelhetnek fel, oly széles köröket érdeklő és érintő tényálladéki részeket tartalmaznak, hogy azoknak megőrzése és a bűnös módon a főtárgyalás elöl való elrejtése, megsemmisítésének, a tanuk corrumpálásának megakadályozása a bíróság teljes és éber, energikus policialis beavatkozását követelné meg. Sokkal biztosabb és fontosabb támpontja ez az előzetes letartóztatásnak, mint a 2. pont szerinti körülmények; mert még a bizonytalan existenciáju gyanúsított, akt például egy épiticezésnél, melyet egy fővárosi vállalkozó vidéken teljesít, mint napszámos van alkalmazva, — mondjuk olyan községben vágy városban, ahol neki semmi személyi illetékessége vagy más összeköttetése nincs és csak a munka tartama alatt tartózkodik ott, — még ez a gyanúsított sem megy bele kisebb bűncselekmény esetén a problematikus sikerű, és mindenesetre existenciáját súlyosan érintő szökés esélyeibe, ellenben még a jelentéktelenebb bűncselekmény gyanús körülményeit és bizonyítékait is igyekszik védekezési ösztönétől vezérelve, elsimítani, esetleg corrumpáló eszközökkel eltüntetni. Ezért, mikor a bíróság elé vezetnek egy őrizet alatt levő embert, vagy benyújtanak egy büntető feljelentést, abban az esetben, ha a gyanúsított nem teljesen-ágról szakadt csavargó, vagy külföldi, mindenek előtt tekintsük át annak a most csirájában levő bünpernek egész perspektíváját. Vizsgáljuk gondos bíráló iudiciummal, hogy a tényvázlátban vagy a feljelentésben szolgáltatott terhelő adatok, a kárositás mérve, milyen súlyosságú és milyen fokú büntetést maga után vonó bűncselekmény képét formálják ki; milyen súlyos a tett, ha igaz a vád és abban az esetben, ha a mérlegelés és vizsgálódás nagy eriment világított meg, ugy minden habozás nélkül rendeljük el a Bp. 1 fct sHnak 2. pontján alapuló előzetes letartóztatást. Másodszor gondos bíráló szemmel nézzük a feljelentés vagv a tény vázlat bizonyítékait, első sorban a tanukat, azoknak sértett vagy vádlotthoz való visszonyát, a tárgyi bizonyítékokat, a vagyontárgyakat vagy okiratokat, és vizsgáljuk meg, vájjon ezeknek a büntető eljárás bármely szaká ban való megszerzése ütközik-e akadályokba, hogy ezek feltétlenül rendelkezésre állanak-e, nem-e tüntethetők-e el, nem-e corrumpálhatók. Figyelnünk kell arra, hogy a civilis elégtételadásnak nem-e lehet a sértettre olyan befolyása, hogy a bizonyítékokat ő maga hiusítja meg és vonja el. Ha ezeknek a körülményeknek bármelyike forog fenn, vagy azok bármelyikétől tartani lehet, ugy rendeljük cl az előzetes letartóztatást a Bp. 141. §-ának 3. pontja alapján. A biztosíték mellett való szabadlábra helyezés megajánlása a gyanúsított vagy hozzátartozója, sőt igen gyakran harmadik személyek részéről, igen megfontolandó concessio. Nem a 114. ij. 2. pontja, hanem annak 3. pontjában foglalt körülmények bekövetkezhetése miatt. Ha a gyanúsított érdekében jelentékeny anyagi apparátus működik, akkor félő az, hogy ezek a nexusok és korrumpáló tényezők fel fognak használtatni arra a célra, hogy a bűncselekmény bizonyítékai meghiusittassanak. Erre kell ügyelni, és a kínált bizonyítékot csak olyan deliktumok esetén tartanám elfogadhatónak, ahol a tényállás nincsen a divergáló civilis bűnök és visszaélések s hosszabb időre visszamenő és szélesebb köröket és érdekeket érintő ténybeli elemekkel áthántva, ahol határozott, rövid és drastikus képe van a bűnnek. Összefoglalva ennek a szerény írásnak tartalmát: a személyes szabadság ezen törvényes felfüggesztését gondos birói analisis után szabad csak foganatosítani, különösen az apróbb vétségek esetén csak a legnagyobb fokú személyi megbízhatatlanság fennforgása mellett rendelendő el az előzetes letartóztatás : másrészt azonban a nagy és széles dimensióju bűnök, bár a gyanúsított lakhelylyel vagy keresetforrással rendelkezik is, ha a nyomozás vagy vizsgálat érdekei a bünper összeszedése, a főtárgyalás anyagának tisztán, a tényeknek megfelelő gyűjtése, a gyanúsított által gátoltnak látszik, ha annak személyi vagy anyagi befolyása corrumpálás gyanújára vezet: ugy az előzetes letartóztatás elrendelendő. Különösen a csődök bűneiben látjuk szükségét a Bp. 141. í;-a szigorú alkalmazásának, amelyekben tapasztalhatjuk, hogy a szabadon hagyott vagyonbukott civilis kárpótlások segélyével a főtárgyalásig a vádpontok egész élét, egész kriniinálitását igen gyakran fraus utján és erőszakosan elveszi. Belföld. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya f. hó 22-kén /\wrik Béla dr. kúriai tanácselnök elnöklésével ülést tartott, amelyben a választmány tagjának, Márkus Dezső dr. kir. Ítélőtáblai bírónak Szilágyi Dezső síremléke tárgyában előterjesztett indítványával foglalkozott. Az indítvány többi között ezt mondja : Halálának már negyedik évfordulója is elmúlt és Szilágyi Dezső még mindig jeltelen sirban nyugszik. A magyar nemzet az utolsó évek mozgalmai közepette mintha megfeledkezett volna ama nagy fiáról, aki önmaga oly hatalmas emléket állított magának a magyar állam és a magyar társadalom kulturális és nemzeti előrehaladásában s akinek nevéhez a magyar igarságügy uj korszakának megindulása fűződik. A sajnálatos mulasztást mihamarább helyre kell hoznia a jelen nemzedéknek, amely a közelmúltban a távoli jövőre kiható munkálkodásában még maga előtt látta és csodálta Szilágyi Dezsőt. A kezdeményezésnek kötelessége pedig, csaknem természetszerűen, az ország társadalmának amaz osztályára hárul, amelyhez Szilágyi Dezső, mint ügyvéd, mint köztisztviselő, mint tanár, mint miniszter tartozott: a magyar jogászságra, ennek körében pedig az ennek minden ágát magában foglaló, kizáróan a jog művelésének szolgálatában álló Magyar Jogászegyletre». A választmány az indítványt egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy első sorban tagjai közt és tagjai utján, de természetszerűen a politikai, tudományi és különböző társadalmi körök bevonásával is országos gyűjtést szervez olyképpen, hogy a gyűjtés aránylag rövid időn belül befejezhető, & Szilágyi Dezső egyéniségében mindenben megfelelő művészi síremlék pedig mihamarabb felállítható legyen. A gyűjtés egész műveletének végrehajtásával a választmány Vavrik Béla dr. elnöklésével Beck Hugó dr. kúriai biró, Vécssy Tamás dr. és Balogh Jenő dr. egyei lemi fanárok, Márkus Dezső dr. királyi Ítélőtáblai biró és Vámossy ; Károly dr. (pénztáros), .Vagy Dezső dr., Kenedi Géza dr., Baumgarthi Nándor dr. (jegyző) ügyvédekből álló bizottságot küldött ki.