A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 46. szám - Néhány szó a positiv büntetőjogi iskoláról [1. r.] - Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. [1881:LX. t.-c. 168. §. 2. r.]

A JOG rólag felsőbirósági birák*) voltak, kik hármas tanácsban, a nyilvánosság kizárása mellett censeáltak. Az akkori álliberalismus és a letűnt Bach-korszak iránti aversio hatása alatt, a Tábla birái a mindenesetre komolyabb jogi tanulmányokat jelző jogtudori oklevelet oly kevésre becsülték, és a jogtudorok ellen oly nagy ellenszenvvel viseltettek, hogy a legtöbben (köztük e sorok irója is) jobbnak látták ebbeli minőségüket a vizsga ideje alatt gondosan titkolni. De minek még bővebb példákat felhozni ? Szemünk előtt áll a nagy beláthatatlan nyomor, melynek elhárítására nagyszabású igazságügyi politika és gyökeres, messzemenő reformok helyébe csak kétes értékű, elégtelen házi orvosságok kináltatnak. Pollák biíurkatiója az ügyvédi jogsegélyt végtelenül drágítaná. És ebben rejlik a mi szegény országunkban az a zátony, amelyen tervezete okvetlenül kénytelen lesz hajótörést szenvedni. A perek drágasága folytán azok száma erősen fog apadni — és miből éljen akkor az a sok ügyvéd, akinek per egyáltalán többé nem jut: De a nagyKözönség és a törvényhozás is tiltakoznak majd a perek ily drágítása; a fiatalság és ennek egész családi nexusa az ujabb eléje gördített akadályok ellen — és evvel Pollák tervezetének sorsa meg van bélyegezve ! Mit használ az a sok szép eszme, az a gyönyörűen indokolt tagolás, az a nemes hév az ügyvédi kar tekintélyének emelése érdekében ? Nem fogjuk mi ezeket az alsó-felső és helyettes állásokat sohasem megvalósítva látni. Az ügyvédi tekintély emelésére elég volna a minden kockázat nélkül járó, kizárólag kamarai előterjesztés alapján adható és 10 — lő — 20 évi közbccsülésben töltött ügyvédkedés után elnyerhető ((igazságügyi főtanácsosi* cim, mely bizonyos előjogokkal volna egybeköthető. Evvel az ügyvédség structurája nem szenvedne semmi változást és nem kellene külföldi minták után haladnunk. A külföldre való utalás absolute téves — ott gazdag népek laknak és csekély az ügyvédek száma. Ott megengedhetik maguknak minden kísérletnek luxusát; ott az ilyen institutiók könnyen megvalósíthatók és fényesen beválnak. De nálunk ?! Ha Pollák már sas módjára emelkedett a mindennapiság fölé, akkor nem kellett volna szárnyait az opportunismus által megnyesetnie és röptét egyenesen a nap felé kellett volna irányítania. így azonban ő is csak a föld légkörében mozog és mi is ott maradunk, ahol eddig voltunk. Jövő cikkünkben a két tervezet ismertetését folytatjuk. Révai Lajos dr. (Folytatása következik) *) Fiatalabb kartársaimat érdekelni fogja, hogy censoraim egyike a hercegprímás által — az orsz. bir. értekezlet határozataiból folyólag hamvaiból felélesztett avitikus jogánál fogva kinevezett «primatialis tabulae regiae assessors volt. Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. Irta POSON1 GÁBOR dr, marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai bíró. V' (Folytatás.)*) Kétségtelennek tartom, hogy az 1881. EX. t.-c. 168. §-ában említett dologi jog alatt az a jog értendő, melyet az optkv. ccdologbani jog»-nak (optkv. 308. §.). több magyar iró (pld. Zlinszki, Fodor) «dologbeli jog»-nak; a magyar joggyakorlat «dologi jog»-nak nevez. Az optkv. (308. §,) szerint dologi (dologbani) jogok : a birtok, a tulajdon, a zálog, a szolgalom és az örökösödés joga. A mai tudományos megállapodás és az ennek megfelelő birói joggyakorlat szerint azonban a birtok és az örökösödési jog a dologi jogok között helyet nem foglalhatnak. A döntvény a tkönyvön kivül szerzett tulajdonjogról szól ugyan csak, de amint alább kimutatni igyekszem, nemcsak a tkönyvön kívüli tulajdon, hanem más dologi jog is sérthető a végrehajtás által, s a jogosított harmadik személy ily jogsértés miatt is indíthat az idézett (1881 : EX.) t.-c. 168. §-a alapján keresetet. Az optkönyv 445. §-a értelmében azonban ingatlanra vonatkozó más dologi jog szerzésére és megszűntére is az ingatlan tulajdonjogának szerzésére és elenyésztére vonatkozó szabályok nyervén alkalmazást, a döntvény helyességének elbírálásánál minden itt kérdésbe jöhető dologi jogra vonatkozóan ezeket a szabályokat kell alapul venni. Az optkv. 424. és 425. £-ában az nyer kifejezést, hogy a tulajdonjog közvetett szerzéséhez szerzési cim és szerzési mód szükséges. «A puszta cim még nem ad tulajdont*, mert ez — a törvényben meghatározott eseteken kivül — «csak jogos átadás és átvétel által szerezhető meg.» (425. §.) Ez alatt a jogos átadás alatt ingatlan dolgokra nézve a «.nyilvájtkónyvekbe» (telekjkvbe) való «beiktatás» értendő (optkv. 431. §-á). Vagyis ami az ingó dolgok tulajdonjogának megszerzésénél a «testi átadás», «jel általi átadáso és«kijelentés áltab) való átadás (optkv. 426., 427., 428. §§.), az az ingatlan dolgoknál a tkvi bejegyzés. Az optkv. 431. §-a a tkvi bejegyzést az ingatlanra vonatkozó jogváltozásnak mindenki által fölismerhetően nyilvánvalóvá tétele céljából rendeli. További alapja pedig a most id. tszakasz rendelkezésének az optkv. 321. §-ában foglalt az a jogszabály, mely szerint az ingatlanok jogszerű birtoka csak a ((nyilvános könyvekbeni rendes bejegyzés által szereztetik meg.a *) Előző közlemény a 45. számban. TÁRCA. Néhány szó a positiv büntetőjogi iskoláról. — A Jog eredeti tárcája. — A J o g számára irta DON ALEJANDRO GROIZARü Y GOMEZ DE LA SERNA, a spanyol államtanács elnöke. Spanyolból fordította THÓT LÁSZLÓ dr. A spanyol kir. Tud. Akad. tiszteletbeli tagja. A positiv büntetőjogi iskola hamis alapon áll s a bűntett és a büntetés természetének a megtisztítását és a büntető igazságszolgáltatás határainak a megállapítását célzó dialektikai mozgalomban visszaesést képez. Az 187H. évi btk.-höz irt kommentárunkban1), a büntetőjog eredetére vonatkozó elméleteket tárgyalva, a következőket irtuk : A determinismus leánya, az uj olasz positiv iskola, — amely nem kevesebbet akar, mint a büntető törvényhozás teljes átalakítását, — vakmerő és káros tiltakozás a szabad akarat és annak közvetlen következménye, az emberi cselekmények miatti erkölcsi felelősség, vagyis azon erős tengely ellen, amely körül a történelem eseményei több mint húsz század óta forognak ') E dolgozat illustris kortez volt s az államtanác télyü spanyol büntetőjogász hatalmas, tiz vaskos kötetb európai és az amerikai spany< jc Alejandro Groizard, a spanyol :gi elnöke, egyike a legnagyobb tekinFőmunkája: a spanyol btk.-höz irt kommentárja, amely méltó dísze az ntetőjogi irodalomnak. Összehasonlitóan tárgyalja az anyagot s különös figyelemmel van az összes európai és amerikai btk -ekre. Az általa szerkesztett «La Revista de los Tribunales» cimü folyóirat, Spanyolország s Közép- és Dél-Amerika egyik legkitűnőbb s legelterjedtebb folvóirata. A fordító. Az emberiség, egészen napjainkig, csalódásban volt a i büntetés alapját és célját illetőleg; azt hitték az emberek, hogy I a büntetés, az igazságosság segélyével, a békét teszi közöttük | uralkodóvá, míg egyszerre csak megjelentek előttünk az uj | apostolok. Szerintük az igazságosság csak az égben létezhetik; j a földön csak egy kötelesség van s ez az, hogy az államok' ! helyesen értékeljék azon sokféle ösztönt, amely a büntettese. ket cselekvésre ösztönzi. A társadalmi érdekek védelmére, az I eddig használt, de teljesen hatástalan büntetőtörvényeket s a ; büntettek és a büntetések ethikai és abstrakt kritériumát a ! tények megfigyelésére és az anthropologiai tanulmányokra alapított positiv kritériummal kell helyettesíteni.2) Vissza, bölcsészek és jogászok! Előre fiziológusok és elmegyógyászok ! E munkához, az uj iskola hivei szerint, mindenekelőtt is az szükséges, hogy a büntetőjogot kivetkőztessük jogi jellegéből. A büntetőtörvénynek, szerintünk, az emberek abnormis tevékenységének a tapasztalati tanulmányozásán kell alapulnia s ezen tanulmányozásnak nem a tárgyaló termekben, hanem a börtönökben és az elmegyógyintézetekben kell történnie. Az ekként értelmezett és alkalmazott büntetőtudománynak nem a büntettek és a büntetések tanulmányozását kell tárgyául vennie, hanem a bűntettesekét, akikre ezen büntetések alkalmazandók lesznek; ez okból a büntetőjogot is büntető társadalomtannak kell tekinteni és nevezni. Az erkölcsi felelősségnek, amely a korlátolt felelősségnek az alapja, az absolut társadalmi felelősség alapelvévé kell átváltoznia, amely szerint minden ember, minden esetben felelős a társadalomnak minden cselekményeiért. Ezen elmélet szerint sem a büntetés természete, sem annak mértéke nem 2) Ferii: «La scuola positiva di Diritto crimiri al e » Siena, 1883.