A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 45. szám - Emlékkönyv Nagy Ferenc 25 éves egyetemi tanárságának megünneplésére [Könyvismertetés]

A JOG 209 Bűnügyekben \ Bp. 517. cj-a az összbüntetés meghatározásáról rendelkezvén, megállapítja, hogy az összbüntetés kiszabandó, ha valakit különböző jogerős ítéletekkel több szabadságvesztés-büntetésre ítéltek és az ítéletek hozásánál az összbüntetésre, illetőleg a büntetések egyesítésére vonatkozó szabályok nem alkalmaztattak. A törvény tehát több szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról intézkedik es az 518. §. hetedik bekezdésében meghatározza, hogy az összbüntetés kiszabása egyedül az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama és súlyosságuk aránya szerint történik. Célja a törvénynek : hogy a több ítélettel kiszabott büntetések egy és ugyanazon büntetés-nemben, egyfolytonossagban töltessenek ki, mihez képest az összbüntetés az előbbi büntetések tartama és súlyosságuk aránya alapján állapittassék meg és az elitélt, a büntetéseknek egyfolytonosságban teendő kitöltésével szigorúbban büntetve ne legyen. A m. kir. Kúria (190(5. okt. 16. 7,211/1906; B. szám.) Lopás vétsége miatt elitélt D. János ellen, a budapesti kir. büntető törvényszéknél az összbüntetés kiszabása tárgyában indított ügyében következő végzést hozott: A közvádló kir. ügyész semmisségi panaszának hely adatván, a kir. törvényszék Ítélete a Bp. 518. §. utolsóelőtti bekezdése alapján megsemmisíttetik és az összbüntetés kiszabása mellőztetik. Indokok: A Bp. 517. §-a az összbüntetés meghatározásáról rendelkezvén, megállapítja, hogy az összbüntetés kiszabandó, ha valakit különböző jogerős Ítéletekkel, több szabadságvesztés-büntetésre ítéltek és az ítéletek hozásánál az összbüntetésre, illetőleg a büntetések egyesítésére vonatkozó szabályok nem alkalmaztattak. A törvény tehát több szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról intézkedik és az 518. §. hetedik bekezdésében meghatározza, hogy az összbüntetés kiszabása egyedül az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama és súlyosságuk aránya szerint történik. Célja a törvénynek : hogy a több ítélettel kiszabott büntetések egy és ugyanazon büntetés-nemben egyfolytonosságban töltessenek ki, mihez képest az összbüntetés az előbbi büntetések tartama és súlyosságuk aránya alapján állapittassék meg és az elitélt, a büntetéseknek egyfolytonosságban teendő kitöltésével szigorúbban büntetve ne legyen. A jelen esetre vonatkozóan, tekintve hogy vádlott a budapesti kir. büntető törvényszéknek 1906. március 28-án 16,377. sz. alatt kelt Ítéletével jogerősen kiszabott négy havi fogház-büntetést 1906. évi április hó 12-ik napján, vagyis az összbüntetés tárgyában 1906. évi január 11-én megtartott tárgyalás előtt, egészben töltötte ki, és annak folytán a fogházból tényleg el is bocsáttatott, annélkül, hogy a pestvidéki kir. törvényszéknek 1906. évi április 5-én 6,121. szám alatt kelt Ítéletével megállapított 14 napi fogház-büntetés végrehajtása ellene folytattatott volna; tekintve, hogy az egyik szabadságvesztésének teljes kitöltése és vádlottnak szabadon bocsátása után, most már több szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szó nem lehet és vádlott a két különböző ítélettel kiszabott szabadságvesztés-büntetést egy folytonosságban többé ki nem töltheti, e szerint a Bp. 517. §-ában meghatározott az az eset, melyben összbüntetés kiszabásának helye lehetne, fenn nem áll : a kir. törvényszéknek az összbüntetés iránt hozott Ítéletét a Bp. ól*. utolsóelőtti bekezdése alapján megsemmisíteni és az összbüntetés kiszabását mellőzni kellett. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 20. A szabadverseny kizárását célzó u. n. cartell-sserzödések biztosítására adott valtából, az alapul fekvő jogügyletben rejlő turpis causa folytán érvényes váltójogi kötelezettség nem származik. 1,164/898. A füszerkereskedőknek a cukor elárusitására nézve cartell-szerződésre lépése, az emiitett árucikket tárgyazóan az illető piacon a szabad verseny kizárását és abból folyólag a fogyasztó közönség megkárosítását jelenti a cartellbe lépett füszerkereskedők előnyére, mihezképest a szóban forgó cartell aturpis causav-t képez, mely jogügyletből jog és kötelezettség nem származik. Ez okból a cartell biztositására a váltóadós füszerkereskedő által adott váltó, melynek összege a megállapodás szerinti kötbért (pénzbírságot) képezi, érvénytelen. (Kúria 2,944 '897) 560/1902. szám. 21. Tábla: Alpereseknek egyik kifogása az, hogy ők a 450 frtról kiállított váltót, S. M. főpincérnek 270 frt. korcsmai hitel biztositására adták át s ki volt kötve, hogy a 270 frton jelüli összeg erejéig a váltóra érték adandó, ezt azonban nem kapták meg és ezekről felperes is tudomással birt. Egy tanú vallomása támogatja alpereseknek azt a kifogását, hogy a tartozásukat fölülhaladó összeg erejéig a váltóra érték volt adandó. Még sem vehető figyelembe e kifogás felperes ellenében azért, mert arra, hogy felperes az alperesek és S. M. közt történt megállapodásról tudomással birt, az S. M. ellen csalás miatt folytatott bűnügy támogató adatokat nem szolgáltat; s minthogy az ott kihallgatott tanuk azt vallották, hogy amidőn S. M. a váltót felperesnek átadta, jelen nem voltak, ezeknek kihallgatása teljesen feleslegesnek mutatkozik. Alpereseknek az 1883. évi XXV. t.-c. IV. fejezetére alapított kifogása nem volt figyelembe vehető, mert eme törvényhozás célja az volt, hogy a földmives és iparos osztálybelieket a korcsmai hitelezés utján való kizsarolástól megóvja, alperesek pedig nem tartoznak azon osztályba. Kúria: helybenhagyja, azonban az 1883. évi XXV. t.-c. IV. fejezete felhívásának s az erre alapított indokoknak elhagyásával a felhozott többi indokok alapján. (1902. január 22. 830. V. 1901. sz.) 22. Az alapkötelezettség megszűnte esetén a fedezetiil adott váltó nem érvényesíthető. A kir. törvényszék : felperest keresetével elutasította. Indokok: Felperesnek saját előadása szerint, alperesek a kereseti váltót azért állították ki felperes részére, mert felperes alperesekért, az ezek által felvett kölcsönért váltókezességet vállalt. Nyilvánvaló tehát, hogy a kereseti váltó csakis fedezetül adatott felperesnek, a jótállás mellett alperesek által felvett váltókölcsönért; miután pedig alperesek ezen kölcsönt kifizették s ennélfogva megszűnt alpereseknek azon kötelezettsége, melyre a fedezeti váltót adták : azért ennek alapján felperes alperesek ellen követelést érvényesíteni nem jogosult. A kir. ítélőtábla: a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Kúria: a kir. ítélőtábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. (Nagyszebeni kir. törvényszék 6,131/903. sz., kolozsvári kir. Ítélőtábla 4,371/903. I., Kúria 51/904. N. sz.) Szám: 896/899. I. 23. A gondnokság alá helyezett egyén, ha a gondnokság alapja a gyengeelméjűség volt (1877: XX. t.-c. 28. §. b), azzal a kifogással, hogy a váltót a gondnokság alá helyezés előtt (1898. május 28-án kelt ítélet) 1898. márc. hó 4-én irta alá, ily gyengeelméjűségben állította ki, sikeresen nem védekezhetik, ha azt is nem igazolja, hogy szabad elhatározási képességgel a váltó aláírásakor nem birt, sőt tekintettel arra, hogy alperest nagykorúsága elérése alkalmával, sem a felette gyámhatóságot gyakorló árvaszék, sem pedig közelebbi rokonai nem tartották indokoltnak vagyona kezelésében korlátozni s tényleg vagyona felett 3 éven át szabadon rendelkezett; tekintettel aira, hogy férjhez menni szándékozván, a C) alatti számlából kitetszően kelengyéje beszerzéséről maga gondoskodott, annál családi állására tekintettel csak a legszükségesebbekre szorítkozott és abból, hogy azt hitelbe szerezte be, nem lehet biztos következtetést vonni arra, hogy alperes gyengeelméjűsége oly mérvű lett volna, mely eszének használatát és akarata szabad elhatározását kizárta volna ; evvel szemben a városi orvos azon állítása sem vétetett figyelembe, hogy alperest gyermekkora óta ismervén, véleményezi, hogy alperes ügyeit észbeli fogyatkozásai miatt önállóan nem vezetheti, miután véleményének alapjául szolgáló körülményeket — az észbeli fogyatkozás mérvét, közelebbről nem jelölte meg. (Kúria 700/899). 24. Ujabb fedezeti váltók adása és elfogadása eseten a régebben adott fedezeti váltók határozott kikötés hiányában vissza nem tartliatók, illetve tovább nem forgathatók. 4,055/1902. A B) alatti szerződés ujitó hatással volt a felek szerződésére, amennyiben egyrészt az eredeti fizetési határidők kitolattak, de másrészt és főleg az által, hogy a vételár-hátralék fedezetére korábban adott váltók fedezeti jellege megszűnt. Azon alperesi tényben, hogy a 4 drb. 600 — 600 koronáról kiállított váltót a vételár-hátralék fedezetére elfogadta, a korábbi 3 drb. 800—800 koronáról kiállított váltók joghatályé peres felek jogvisszonyában teljesen megszűnt, alperesi cégnek szerződési kötelezettsége volt, hogy a 3 drb. 800—800 koronás váltót felperesnek azonnal visszaszolgáltassa. Szerződésellenes ténye volt tehát alperesnek, hogy ezen váltókat tovább forgatta, minélfogva e váltók kiadására, illetve azok értékénék megtérítésére kötelezendő volt. (Kúria 1902. okt. 8-án 483. sz. a. hozott ítélete.) 93. §. Fedezeti váltónak megállapodás ellenére történt kitöltése, kifogásként érvényesíthető.