A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 45. szám - Emlékkönyv Nagy Ferenc 25 éves egyetemi tanárságának megünneplésére [Könyvismertetés]

L)( IS A JOG hetönek nem találja, és mindkét alsóbiróság ítéleteinek a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kivül helyezve, az elsó'fokon eljáró törvényszéket utasítja, hogy a jelzett közgyűlési határozatokra vonatkozólag, a keresethez c), d) és e) pontok alatt felhozott egyéb panaszpontokat érdemi elbírálás alá véve, a kereseti kérelem ezen része felett uj határozatot hozzon. Indokok: A részvénytársaság közgyűlése az igazgatóság évi jelentésének tudomásul vételére, a zárszámadások helyesnek elismerésére és az igazgatóság felmentvényére, nemkülönben a felügyelő bizottság jelentésének tudomásul vételére vonatkozólag hozott határozataival az igazgatóság a felügyelő bizottság ténykedését vizsgálván felül, ezen határozatok hozatalánál, az ezek tekintetében közvetlen érdekelt igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, mint ilyenek, ha részvényesek is, szavazatukkal hozzá nem járulhatnak, mivel ezáltal lényegileg a saját eljárásuk felett mondanának bírálatot, ami pedig, habár e tekintetben a kereskedelmi törvényben tiltó rendelkezés nem is foglaltatik, a törvény 1. §-a értelmében alkalmazandó azon általános jogszabályból kifolyólag, hogy senki a saját ügyében biró nem lehet, helyet nem foghat. Ez az érdekeltség azonban abban az esetben sem forog fenn, ha az igazgatóság vagy felügyelő bizottság tagja a közgyűlésen mint egy más részvényes megbízottja is vesz részt és szavazatát ilyen minőségben gyakorolja, mert ezen megbízás alapján adott szavazásnál nem a saját, hanem megbízója érdekében jár el és így az ebben a minőségben teljesített szavazás a most jelzett tiltó rendelkezés alá nem esvén, mint ilyen érvényes. Minthogy pedig az alperes részvénytársaság által 1902r évi július 27-én tartott közgyűlésről felvett, hivatalos másolatban a periratoknál elfekvő jegyzőkönyv tartalma szerint Sch. Zs. igazgatósági tag egyúttal mint H. M. részvényes megbízottja 400 szavazattal is részt vett; a közgyűlésen 3., 5. és 6. pontok alatt hozott határozatokra vonatkozó indítvány mellett adott ennek a 400 szavazatnak számba vételével pedig a 3., 5. és fi. pont alatti indítvány elfogadása mellett összesen 446 érvényes szavazat adatott le, ezek a határozatok a 37 ellenszavazattal szemben alapszabályszerinti többséggel hozattak. Ezek alapján tehát ki kellett mondani, hogy azon az alapon, hogy az emiitett három rendbeli közgyűlési határozat mellett a szavazatok többsége el nem éretett, ezek a határozatok meg nem semmisithetők. Figyelemmel azonban arra, hogy az alsóbiróságok ezen három közgyűlési határozatra vonatkozóan a keresetben c), d) és e) pontok alatt felsorolt egyéb panaszpontok érdemi elbírálásába nem bocsátkoztak : egyébként a jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. Minthogy a panaszlottnak jelentkezik annyi vagyona, amennyi a csődeljárási költségek fedezésére elegendő, minél fogva ez idő szerint még a csődeljárási költségek letéttel való biztosításának szüksége sem mutatkozik fenforgónak és minthogy a panaszlott a csődöt kérő hitelezőket nem biztosi! otta, sem fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével nem igazolta: mindezeknél fogva a csődnyitásnak a csődt. 84. §-ában meghatározott feltételei a panaszlottal szemben fenforognak. A nagybecskereki kir törvényszék (1905. november 17-én !),977,cs. P. sz. a.) Fenvö Sándor dr. ügyvéd által képviselt G. Izidor és K. Antal panaszosoknak, Mittclmann Nándor dr. ügyvéd által képviselt özv. G. Dávidné, előbb özv. D. A.-né szül. R. Janka panaszlott ellen csődnyitás iránti ügyében következőleg végzett: A csó'dnyitás iránti kérelem az 1881. XVII. t.-c. 87. §-a alapján, vagyonhiány okából elutasittatik s egyszersmind özv. G. Dávidné a felfedező eskü letételére, a törvényes következmények terhe alatt, köteleztetik. Az eskü letételére határnap ezen végzés jogerőre emelkedése után fog kitüzetni. A költségek megszüntettetnek. Indokok: G. I. javára az özv. G. D.-né ellen folyamatba tett rendes perből kifolyólag, két egybehangzó ítélettel 8,000 korona követelés állapíttatott meg. G. I. ezen követeléséből 4,000 K-t K. A.-ra engedményezvén, a most nevezettek, annak előadása mellett, hogy a panaszlott ellen, ennek ingóságaira vezetett végrehajtás folyamán a követelésre csupán 401 kor. 18 fill. folyt be, s hogy rajtok kívül a panaszlottnak még a Törökbecse—aracsi' hitelszövetkezet is 10,000 kor. erejéig hitelezője, — özv. G. Dávidné ellen azon az alapon kérik a csődöt elrendelni, mert tartozásai vagyonát jóval meghaladják. Panaszlott a jegyzőkönyvi tárgyalás során a csődnyitási kérvényt elutasitani kérte, mert az ítéletek, amiken a követelés alapul, felebbezés folytán a kir. Kűria döntése alatt állanak, s így a követelés kellően igazolva nincsen. Előadta továbbá, hogy a fent nevezett szövetkezet követelése jélzálogilag biztosítva lévén, nem személyes hitelező; végül hogy panaszlottnak semmi vagyona nincsen, mert ingóságai elárvereztettek, ingatlana pedig, mely a törökbecsei 569. sz. betétben van felvéve, értékén felül tul van terhelve, s igy a kérvény ez okból is elutasítandó. Meg nem állhat ugyan a panaszlottnak az a védekezése, hogy- a követelés kellően igazolva nincsen, mert az annak alapját képező ítéletek egybehangzóak lévén, mint végrehajtható közokiratok feltétlen végrehajtási jogot adnak s igy a követelés kellően igazoltnak elfogadandó. Habár továbbá az a védekezése hogy a Törökbecse-aracsi segély- és hitelszövetkezet jélzálogilag biztosítva lévén, személyes hitelezőjének nem tekinthető, szintén el nem íogadható, mert a külön kielégítésre jogosított hitelezők csődhitelezőkként is felléphetnek, s igy ez a csódnyitas akadályául nem szolgálhat; s tekintve végül, hogy panaszlott a csődöt kérőket követelésükre nézve sem nem biztosította, sem nem igazolta, hogy a követelés vagyonában fedezetetnyer: kétségtelen hogy a csődnyitás feltételei fenforognak. Mind azonáltal nincs megcáfolva ' panaszlottnak az az állítása, hogy semmi vagyona nincs; tehát oly vagyon sem, mely a csődeljárási költségeket fedezné. A becsatolt adó és becslési bizonylatból ugyanis kitűnik, hogy panaszlott ingatlan vagyonának értéke 5,200 korona, s ezzel szemben a bemutatott tkvi kivonat panaszosok követelését megelőző 10,000 kor. bekebelezett terhet igazol; ez az ingatlan tehát tulterheltnek jelentkezik. Az ingóságok pedig panaszlott meg nem cáfolt állítása szerint, de a becsatolt árverési hirdetmény és panaszosok előadásából kitünőleg is elárvereztettek. Panaszosok állították ugyan azt is, hogy panaszlottnak értékpapírjai, ékszerei és követelései is vannak, de ez, panazlott tagadásával szemben mivel sem igazoltatott, s illetve valószinüsittetett. A mi végül panaszlott 8,000 korona váltókövetelését illeti, ennek létezését panaszosok ki nem mutatták, s az a körülmény, hogy ennek a követelésnek panaszosok részéről történt lefoglalása hatálytalanítva lett: arra enged következtetést, hogy a váltó a valóságban nem is létezik. Ily körülmények között, minthogy a csődeljárási költségeket fedező vagyon sem jelentkezik, tekintve, hogy panaszosok ezen költségek előlegezésére készségüket ki nem jelentették, a csődnyitási kérelem vagyonhiány okából elutasítandó s panaszlott a csődt. 87. £-a alapján felfedező esküre volt kötelezendő; a költségek a pprts. 251. §-a alapján megszüntetendők voltak a körülményeknél fogva s mert panaszosok a csőd megnyitását jogosan kérhették. A szegedi kir. ítélőtábla (1906. január hó 18-án. 112 P sz. a.) következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik, a panaszlott özv. G. D.-né előbb özv. D. A.-né szül. R. J. törökbecsei lakos ellen a csőd annak bárhol található ingó és Horváth-Szlavonországok kivételével, — a magyar állam területén lévő ingatlan vagyonára a csődt. 84. §-a alapján elrendeltetik és ebből kifolyólag az elsőbiróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Vonatkozó indokainál fogva helyesen állapította meg az elsőbiróság, hogy a csődöt kérők követelésének fennállása, illetve azoknak hitelezői minősége kellően igazolva van és hogy a Törökbecse—aracsi segély- és hitelszövetkezettel, mint egyúttal személyes hitelezővel együtt a panaszlottnak több személyes hitelezője van. Minthogy pedig a panaszlott ugy a tárgyalás folyamán, mint a jelen felfolyamodásában a csődnyitási kérelemmel szemben azzal is védekezik, hogy a csődöt kérő G. Izidor végrehajtásilag lefoglaltatta a panaszlottnak 8,000 kor. váltókövetelését; minthogy a kir. ítélőtáblának 5,090/1906>P számú, ezúttal szintén figyelembe vett végzésével a törökbecsei kir. járásbíróságnak 1905. V. 261 15. sz. végzése, amely szerint a panaszlott követelésének lefoglalása, előterjesztés következtében megsemmisíttetett, meglett változtatva, illetve semmisítve, a minek folytán az a követelés G. I. javára végrehajtási zár alatt maradt; minthogy ezek szerint számításba véve a törökbecsei 560. sz. telekkönyvi betétben felvett ingatlannak a panaszlott nevén álló jutalékot, valamint a G. I. javára a panaszlott ellen megtartott ingó-árverésen befolyt 461 korona 18 fill. vételárt is, a panaszlottnak jelentkezik annyi vagyona, amennyi a csődeljárási költségek fedezésére elegendő, minélfogva ez idő szerint még a csődeljárási költségek letéttel való biztosításának szüksége sem mutatkozik fenforgónak; és minthogy a panaszlott a csődöt kérő hitelezőket nem biztosította, sem fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével nem igazolta: mindezeknél fogva a csődnyitásnak a csődt. 84. §-ában meghatározott feltételei a panaszlottal szemben fennforogván, az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a jelen végzés rendelkező része szerint kellett határozni. A panaszosok és a panaszlott ügyvédeinek felfolyamodási dija és költsége saját feleik irányában, felszámítás hiánya miatt meg nem állapíttatott. A m. kir. Kúria (1906. évi február 22-én 158. v. sz. a.) következő végzést hozott: A másodbiróság végzése indokaiból helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését indokai alapján annyival inkább kellett helybenhagyni, mert a panaszlott intézet és a K. R. között a villamos vállalatra az 1900. augusztus 31-én létrejött szerződés értelmében, a panaszlott intézet a kérdéses villamos vállalatnak csakis hasznaiban részesedvén, a dolog természetéből következik, hogy az intézetet illető haszonrészesedés csakis az illető villamos vállalat évi zármérlege alapján vehető fel a panaszlott intézet mérlegébe; és mert a kezesi kötelezettség lejárat előtt nem lévén olyan tételnek tekinthető, mely a zármérleg eredményére befolyással lehetne, annak a mérlegben való kitüntetése nem szükséges.