A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 44. szám - Az ügyvédi rendtartás két tervezete [1. r.]

314 A JOG Pollák beosztása ellenben teljesen eltérő. Az I. fejezet az ügyvédség előfeltételei és beosztásáról, a Il-ik a felső és alsóbirósági ügyvédek működési köréről, a Hl-ik az ügyvédhelyettesekről, a IV-ik a joggyakornokokról, az V-ik a kari és köztekintetekről, a Vl-ik az ügyvéd és ügyfele közötti visszonyról, a VH-ik az ügyvédkedés megszűnése és szüneteléséről, a VlII-ik a kamarai kirendelésekről, a IX-ik a kamara elöljáróságáról, a X-ik a kamarai biráskodásról, a Xl-ik a fegyelmi szabályzatokról, a XH-ik a fegyelmi eljárásról, a XlII-ik a perorvoslatokról, a XlV-ik a zugirászatról, a XV-ik a vegyes intézkedésekről, a XVI-ik az átmeneti intézkedésekről rendelkezik. Amint látjuk, csak a IV., VII., XIII., XIV. és XVI. fejezetek cimei egyeznek meg a Nagy-té\e tervezet és az Lrts. II., IV., IX-, X. és Xll.'/ejezetcinek címeivel. Az eddigi, a tulenyhe kúriai gyakorlatból folyó keserves tapasztalatok az ügyvédi lajstromba való felvétel körül, visszatükröződnek mindkét tervezet szigorított felvételi követelményeiben. Nagy szerint megtagadandó a felvétel, ha a jelentkező az ügyvédséggel össze nem férő foglalkozást üz (itt taxativ vagy exemplifikativ felsorolásnak lett volna helye, hogy minden kétely kizárva legyen) (3. §. f) p.); vagy oly testi vagy szellemi fogyatkozásban, szenved, melynél fogva ügyvédi hivatásának folytátására képtelen (3. §. g) p.); továbbá, ha fegyelmi vagy bűnvádi uton viselt hivatalának elvesztésére ítéltetett, vagy annak elkerülésére hivataláról lemondott; ha ellene nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt fegyelmi eljárás, vagy büntető vizsgálat van elrendelve. (4. §. a)—c) p.) Mindezen esetekben a kamara választmánya szabad mérlegelése mellett határoz. (5. §.) Uj és nem indokolt a 8. §. azon rendelkezése, hogy a jelentkező, aki még ügyvédi esküt nem tett, a választmány szeme előtt ügyvéddé avattatik és esküt tesz. Csak ennek utánna lesz az ügyvédek lajstromába bejegyezve. Itt némi ellenmondást látunk a 2-ik §-al szemben, mely szerint a lajstromba felveendő, aki törvényszerű oklevéllel bir. Ily oklevelet csak az ügyvédvizsgáló bizottság állithat ki, — arról pedig, hogy egyesek, mint p. o. nyugalomba vonult birák, ügyészek, jogtanárok az ily vizsga alól felmentve volnának,— e tervezetben nincs említés téve, holott az Pollák tervezetének 6. §-ában világosan benn foglaltatik. Erre alább még visszatérünk. A felavatási díj Budapesten, sőt a többi kamaráknál a lakosság számához képest 160 — 120-80-60 K. (9. §.) Más kamara területére való átköltözködés előtt köteles eddigi kötelezettségének eleget tenni és csak ez esetre lesz kérvénye érdemileg elintézve (10. conform Pollák 11. §.). Pollák alsó- vagy felsőbíróság! ügyvédekről vezetett jegyzéket honosít. Az elsőbe az vehető fel, aki törvényszerű oklevéllel bir és ennek kiállítása után még két évi ügyvédi joggyakorlatot kimutat. (2. §.) Megtagadandó a felvétel a 3. §. b—d. al., a fenti Nagy-féle 4. §. a—c. pontjával megegyező eseteiben, — de az ítélet végrehajtásától számítandó 10 éven belül; ha a kérelmező ellen akár ügyvédi, akár hivatalnoki minőségében oly fegyelmi vétség állapíttatott meg, mely a tisztességbe ütközött, a büntetés kiállása után 2 éven belül (3. §. g) p.); vagy ha jelentkezése előtt oly foglalkozása volt, mely az ügyvédi kar színvonalának meg nem felelt. (3. §. f) p.) Meglehet, hogy tévedünk, de nékünk a mai Ürdts-unk minden kazuistikától és túlélés definitiótól ment 10. §-a jobban tetszik ás az eddigi bő tapasztalatok alapján kiérlelődött joggyakorlatunk kellő, erélyes alkalmazása mellett, a mérlegelés jogánál fogva alkalmasabbnak látszik az ügyvédi kar méltóságának megóvására. Törvény ne legyen tulbő! A kamara a jelentkező nyugdíjazásának vagy lemondásának okairól az igazzágügyminisztertől felvilágosítást kér és ennek alapján határoz. Megtagadandó a felvétel, ha a jelentkező tisztességbe ütköző tény miatt vált meg állásától (5. §.). E szakaszt csak az bírja kellően megérteni és méltányolni, aki a Kúriának azt az állandó gyakorlatát ismeri, amely válogatás nélkül oly volt bírákat rendeli a lajstromba bevezettetni, kik piszkos, diffamáló ügyletek miatt a birói karból kirekesztettek, de ügyvédeknek még elég jóknak és alkalmasaknak találtatnak ! Volt birák, egyetemi és akadémiai jogtanárok ügyvédi oklevél nélkül is felvehetők, ha a) 5 évig szakadatlan alkalmazásban álltak, b) 2 évig mint ügyvédhelyettesek működtek. (6- §•) A jelentkező előéletét főbb vonásaiban vázolni köteles. Adatai a valóságnak megfelelni tartoznak. (7. §.) Pollák ur e rendelkezést nyilván a szabadkőmivesektől vette kölcsön, kiknek felvételi statútumai hason intézkedést tartalmaznak. Polgári életünkben az ily vexatorius intézkedést teljesen feleslegesnek tartjuk, - mert önmaga ellen vallani senki sem köteles; rendőrállamban ped.g nem élünk, tehát nem is vagyunk kényszeríthetők arra hogy minden lépesünkről beszámoljunk. Elég jogcím a felvételre az ügyvéd! oklevél _ praesumptio juris et de jure, hogy az, aki annak birtokában van az ellenkező bizonyításáig tisztességes életmódot folytatott. Ha ellenkezője kitűnnék, ugy ott vannak a fegyelmi szabályok melyek minél szigorúbban alkalmazandók. Közhivatalban állt egyén, felvételi kérelmét volt hivatali elöljárósága utján terjeszti be, amely azt a reá vonatkozó minősítési táblázatok (?!) és esetleg fegyelmi iratokkal küldi be a kamarának. (8. §.) A felvett, előljárósági ülésben fogadalmai tesz, ennek megtörténte után pedig oklevelet nyer. (10. §.) A felsöbirósági ügyvédek jegyzékébe csak az vehető fel, aki mint elsőbirósági ügyvéd 10 évig működött. Volt kúriai és táblai birák, korona és főügyészek és ezek helyettesei a jegyzékbe felvehetők. (14. §.). A bevezetés szabad jelentkezés alapján történik. Nem vezethető be a) aki ünnepélyes megintésben részesült, ettől számított 5 éven belül, b) a fe gyelmi uton felfüggesztett, ezen felfüggesztés leteltétől számi tott 5 éven belül, c) a fegyelmi vétség miatt jogerősen, de felfüggesztés nélkül elitélt, a büntetés végrehajtását követő 3 éven belül, d) aki az ügyvédségből jogerős ítélettel vagy e) a felsöbirósági ügyvédek jegyzékéből jogerős fegyelmi Ítélettel töröltetett, f) aki bűnvádi vizsgálat vagy vád alatt áll, g) aki jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéltetett, h) aki jogerős ítélettel vagyon elleni bünteti miatt elitéltetett, i) aki ellen fegyelmi főtárgyalás vagy vizsgálat elrendeltetett, k) aki mint biró vagy ügyész hivatalvesztésre ítéltetett, vagy hivataláról a fegyelmi eljárás kikerülése végett lemondott. (15. §.) A felsöbirósági ügyvéd szabadon visszaléphet az alsóbirósági ügyvédek sorába. (17. §.) Az alsóbirósági ügyvéd működési köre a) járásbíróságok, (védjegy és szabadalom-bitorlási ügyek kivételével), b) rendőrbíróságok, c) pénzügyi hatóságok, d) közigazgatási adó- és illetékügyek — a kir. közigazgatási bíróságot kivéve, e) községi bíráskodási ügyek. Működhet továbbá a kir. törvényszékek mint felebbezési bíróságok előtt. (lí). §.) A felsöbirósági ügyvédek működési köre a) a társas bíróságok, b) a keresk. minisztérium védjegy tanácsa, c) védjegy és szabadalombitorlási büntetőügyek, d) a kir. közigazgatási bíróság, e) a perrendtartás alapján alakult választott bíróságok (20. §.). Alsóbiróság vagy hatóság előtt is működhetik, ha az eljárás a felsőbíróság határozata folytán folyik; joga van továbbá oly bűnügyi nyomozás és vizsgálati ügyekben működni, melyek tárgyuknál fogva a tszékhez utalvák. (21- §•) leiekkönyvi, perenkivüli, árvaszéki és hagyatéki ügyekben felső- és alsö-birósági ügyvéd működhetik. (22. §.) A járásbíróságtól az ítélőtáblához vagy Kúriához felterjesztendő perorvoslatot, csak felsöbirósági ügyvéd jegyezheti. (23. §.). Felsöbirósági ügyvéd nem foganatosíthat semmiféle végrehajtást. (25. §.). Járásbirósági ügyre vonatkozó birósági megbízások alsóbirósági ügyvédnek adandók. Csődtömeggondnokságnál a biróságok tekintettel lesznek (?) a tömeg fontosságára és nagyságára. E határon belül a lajstrombeli felvétel sorrendje határoz. Ha a tgondnok oly hatóság elé kerül az ügy vezetése közben, amely előtt nem működhet, jogosult meghatalmazottat rendel. (26. §.). ^ S Felső- és alsóbirósági ügyvédek egymás közt korlát nélkül szövetkezhetnek és az ügyek vitele körül szerződhetnek. (27- §.)• Felsöbirósági ügyvéd a tszék, alsóbirósági ügyvéd a járásbíróság székhelyén székel. (28. §.). Pollák e két ügyvédkategoria mellé még egy harmadikat is tervez: az ügyvédhelyettest, aki az ügyvédi oklevelet elnyervén vagy mint bíró vagy jogtanár, két évi joggyakorlatra van utalva (31. §.) Ezekről is jegyzék vezettetik (32. §.). Az ebbe való felvételnél nagyjában a 2-ik és 3. §§. határozatai irányadók. Minden év november 15-ig a főnök jelentést tesz, hogy a helyettes gyakorlatát megszakítás nélkül folytatta-e, viselkedéséről es kielégítő kiképzéséről. A kilépő helyettes igazolvány nyer. (34. §.) Mellékfoglalkozást nem űzhet. Több ugy!S? ^Z?,'rudájában közÖS ^^esként jegyeztethető be. u°SágÍ üméd helyettese őt ama felsőbíróságok előtt helyettesítheti, melyeknél a főnök működik. (36 S ) A főnök és a helyettes közt nem állhat fenn társas vagy ^SSr?lfföJ->A,hdyettCa mula-tásai és hibáiból eredő vagyoni károkért, a károsított ügyfelet a helyettes ellen