A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 42. szám - Német jogászgyülés [4. r. ]

304 A JOG Csak szembe keil állítani a becsületsértéssel a testi sértést, mely után a legtöbb esetben a megtorlás következik. Az ebbeli bűncselekmények szaporodását a büntetőstatisztika egyenesen a nép eró'sebb reaktiójának lehetőségére vezeti vissza. Viszont a súlyos testi sértések csökkenése az antisepsis és asepsis sikerének tulajdonítandó inkább, mint a sértőknek a veszélyes eszköz használatánál való nagyobb óvatosságának. Emelkedhetik tehát az elitélések száma annélkül, hogy a bűncselekmények száma a nép körében szaporodnék. A jelenlegi visszaesési statisztika is csalékony. A kisebb bűncselekmények bevonása az előbüntetések körébe, magával hozza a visszaesés növekedését. Ez tehát mit sem bizonyít. Megvizsgálandó lenne, hogy miért büntettetett valaki előzőleg és miben áll mostani büntetése f Még hasonnemü visszaesésnél sem következtethető nyomban a tettes elvetemedettségére, hanem a tett indoka is megvizsgálandó. Csalódás volna továbbá, ha feltennők, hogy valamely csekély büntetés már bizonyos immunisálást is maga után vonna. Helytelen tehát, a mai büntetőjognak ez iránybani hatékonyságáról szólani. Semmiféle büntetőjog nem fogja a büntettet valóban kiküszöbölni, hatalma csupán annak korlátozására terjed. Épp oly joggal szólhatnánk az orvosi tudomány hatálytalanságáról, mert sem a betegséget, sem a halált nem tudja elkerülhetővé tenni. Büntetőpolitikailag a visszaesésnek csakmeghatározott bűncselekményeknél, vagy ezek csoportjánál kellene büntetés-fokozó hatással lennie., Még ismételt visszaesés sem azonos az iparszerü gonosztevőséggel. Téves lenne, ha ezen jelenséggel szemben csak ugy sebtében fellépnénk hosszú tartamú büntetésekkel. Utóbbiak egyáltalában, amennyire csak lehet, elkerülendők, mert az elitéltre tulkönnyen rontó hatással vannak. Szóló barátja a rövid tartamú szabadságbüntetésnek, de feltétlen magánelzárás kapcsán — amennyiben ez keresztülvihető. Hossza tartamú szabadságbüntetések csak a legsúlyosabb bűntetteknél és azon esetekben igazoltak, amelyekben a tettesek a társadalomnak tartós veszélyeztetői. E veszélynek komolynak, nagynak kell lennie. A szokásos gonosztevőség fogalma elvetendő. A gonosztevő nem szokásból lop vagy csal, csak munkakerülésből vagy élvhajhászatból. Ezek válhatnak nála szokássá, de nem a lopás vagy csalás. Az iparszerüség fogalma csak egyes bűncselekményeknél legyen beigazolható, ott, ahol a büntettek elkövetése állandó kereseti forrást szokott képezni. (Folyt, köv.) Közli: r. I. Irodalom. A magyar házassági törvény. (Das ungarische Ehegesetz, mit der Eechtssprechung des ungarischen Obersten Gerichtshofes und ausführlichen Erláuterungen). Irta Back Frigyes dr., budapesti ügyvéd. Wien, 1906., Manzsche k. u. k. Hof-Verlagsund Universitats-BuchhandlungíiÁttekinthető ismertetése a magyar törvénynek és judikaturának. A magy. kir. postatakarékpénztár működéséről 1886—1905 Kiadja a m. kir. postatakarékpénztár igazgatósága. A Joghallgatók Tudományos Egyesületének ez évi Almanachja e napokban jelent meg. Az Egyesület szellemi tőkéjének kamatai a felolvasásokon és előadásokon kivül ekként is jönnek forgalomba, hogy mintegy képét adják az egy évi munkálkodásnak. A 10 iven felül terjedő műben az év történetét Kubinyi Sándor közli, vonatkozással a pályatételekre és a fontosabb mozzanatokra, továbbá Boronkay István, Schwarz Bertalan és Schlachter I. dr. értekezései foglalnak helyet. Ára 2 kor., egyetemi hallgatóknak kedvezményes áron 1 kor.: tagoknak 50 fill. Kapható Központi Egyetem I. em. Vegyesek. Nagy takarítás folyik most a kereskedelmi és váltótörvényszéknél. Amily kifogástalan volt itt Nagy Ödön alatt az Ítélkezés éppoly jogos panaszra adott okot az adminütrácio. Ezrekre ment a restanciák száma és az oroszlánrész ezekből jutott a soronkivüli elintézést igénylő cégügyeknek. A január hóban iktatott, teljesen befejezett váltó- és kereskedelmi perek még szeptember hóban sem voltak előadásra bejelentve. Emellett számos aktának teljesen a nyoma veszett, a pertárban törvénybe ütköző szokásjog kapott lábra, stb. A letétek körül is nagy slendrián tapasztaltatott. Számos oly nagy letét volt ott, mely elnökileg csak azért kezeltetett, hogy a letevő megtakaríthassa a birói letéthivatal őrzési dijait Még az 1873-ik évből is kezeltetik oly letét, melynek természete és rendeltetése többé azon okból ki nem derithető, mert a megfelelő akták időközben az irattárból már kiselejteztettek. Boronkay, aki az Y. kerületi járásbíróság vezetésénél is kiváló administratornak bizonyult, — erélyesen hozzálátott a rend helyreállításához és ma már— éjjeli-nappali keresés után — a hiányzó akták legnagyobb része megkerült és a restanciák lényegesen apadtak, - ugy hogy a normális állapot nemsokára helyreáll. A; pertári kedveskedésnek vége; a perek előadása gyors tempóban halad ; a céghivatali teendők nem lesznek többé egy kézben összpontosítva és ezáltal késleltetve, hanem több előadónak fosztva és a letétek körüli visszásságok is megszűnnek. Boronkay ajtaja mindenki előtt - ülésnapokat kivéve bejelentés nélkül tárva-nyitva áll,-és ha a Törvényszékniveauja Ítélkezés dolgában sem sülyed, akkor nincs okunk az uj régimet sajnálni. r' ' Az ügyvédi rendtartás terén megvalósítandó reformok tárgyában e hó 18-án az ügyvédi kör küldöttsége járt az igazságügyminiszternél, - mely a körnek erre irányuló memorandumát átnyújtotta. Válaszában a miniszter kiemelte, hogy e kérdésről saját tapasztalatai alapján teljesen tájékozva van, — amiben pillanatnyira sem kételkedtünk — és «a jövő év tavaszán remeit az ügyvédi kérdést érintő törvényhozási munkálatokat tárgyalás alá vehetni. Ezért nem vélné célszerűnek, hogy egyes intézkedések kiszakítva, az általános reformmunka bevárása előtt, már most megtétessenek *. A miniszter tehát — bár elég diplomatikusan és lekötelezően — csak ugyanazt ismételte, amit a szaksajtó képviselői előtt e hó 13-án mondott. És azért — sajnálatunkra — nincs okunk a mai első cikkünkben mondottakat akár helyesbíteni, akár yiszszavonni. Türelem és a miniszternek hivatalban maradása az előfeltételek, hogy remélhessen a munkálatokat a jövő évben tárgyalás alá vehetni. Akinek még ez sem elég, — az igazán hálátlan, folyton elégedetlen és ezért jobb sorsot nem érdemel. A katonai büntetőtörvénykönyv és eljárás. A bécsi birodalmi tanácsban beterjesztett egy interpellatio, alkalmat adott az osztrák honvédelmi miniszternek azon hirek megcáfolására, melyek értelmében igazságügyérünk a hozzá érkezett javaslatokat mint elfogadhatatlanokat visszautasította volna. Az osztrák miniszternek e visszautasításról nincs tudomása, sőt szerinte — a nyelvkérdést kivéve, — már mindenben megtörtént a kiegyezés . Tekintve, hogy a visszautasítás hire, — mely lapunkba is bejutott — az igazságügyérünkhöz közelálló félhivatalos oldalról terjesztetett és megcáfolást eddig nem nyert, — várva-várjuk igazságügyminiszterünk authentikus abbeli nyilatkozatát, hogy mi igaz e hírekből, mi nem ? Kívülünk számtalan érdekelt család lesi azt a kedvező hírt, hogy a tárgyalások meg nem szakadtak, sőt fennáll az a kilátás, hogy belátható időben e téren is kivirrad és a javaslatok törvényerőre emelkednek. r. I. Pályázat. A <-Jogvédő Egyesület vagyontalonak részérő pályázatot hirdet egy irodavezetői állásra. Az irodavezető köteles naponként délután 5—7 közt a hivatalos teendőket elvégezni. Javadalmazása havi 50 korona. A pályázók életkorukat és állásukat tartalmazó kérvényeiket 1906. október 30-ig tartoznak postán Vavrik Antal kir. táblai tanácselnök, a jogvédő egyesület elnöke cimére (Budapest, kir. ítélőtábla) beküldeni. — Budapest, 1906. október hó 8. — A Jogvédő Egyesület választmánya. Vavrik Antal dr. A m. kir. Kúria polgári tanácsainak tevékenysége 1906-ban (szeptember 30-ig). Az I. tanácsban (tagjai: Istvánffy József, Kovách Antal, Somogyi Mihály, Szász Dénes, Mérey Ottó, Lallosevits János, Witt László, Papp István) kiosztatott 1,949, elintéztetett 855 ügy. (Hátralék: 1,094). — A II. tanácsban (tagjai: Mezey Albert, Havass Károly, Horváth Kálmán, Fittler Imre, Major Kálmán, Dezseóffy Géza, Avedik Simon, Márkus Dezső) kiosztatott 110, elintéztetett (555 felülvizsg. som. ügygyei együtt) 662 ügy. (Hátralék: 3). — A III. tanácsban (tagjai: Gyárfás Ferenc, Pecháta Endre, Zsembery Kálmán, Tódorffy Domokos, Töttössy Béla, Oroszy Géza, Végh József, Zsíros Kálmán) kiosztatott 5,720, elintéztetett (9 felülvizsg. som. ügygyei) 3,471 ügy. (Hátralék: 2,258). — A IV. tanácsban (tagjai: Beck Hugó, Végh János, Jókuthy Albert, Grecsák Károly, Kovács Béla, Tolnai Antal, Ludvigh János, Sarlay Ferenc, Wettstein Gyula, Szalacsy Zoltán) kiosztatott 2,920, elintéztetett 1,242 ügy. (Hátralék: 1,678). — Az V. tanácsban (tagjai: Illyés Károly, Fráter Imre, Sárói Szabó László, Scherff János, Dobosfy Alajos, Jantsik Viktor. Varjassy Ferenc, Hanak Kolozs) kiosztatott 1,898, elintéztetett 721 ügy. (Hátralék: 1,177). — A VI. tanácsban (tagjai: Hűvös Károly, Illés Jenő, Kársa László, _Balázsovich József, Vörösmarty János, Forster József, Piukovich Ödön, Mennyey László, Nyeviczkey Antal) kiosztatott 2,473, elintéztetett 951 ügy. (Hátralék: 1,522). — A VII. tanácsban (tagjai: Egry Kálmán, Vermes Gusztáv, Debreczenyi Miklós, Danilovits Elek, Karay Lajos, Tury Sándor, Polgár József, Fodor Ármin) kiosztatott 1,776, elintéztetett (40 felülvizsgálatival együtt) 759 ügy. (Hátralék: 1,057). — A VIII. tanácsban (tagjai: Adám András, Popu József, Lehotzkv Lajos, Lábán Lajos, Selcz József, " ets Károly, Schulek Kálmán, Plopu György, Rótth László) kiosztatott 1,994, elintéztetett (27 felülvizsgálati ügygyei együtt) 775 ügy. (Hátralék 1,246). TAH.MÍO NYOWktjA BUOAPMTOL Szerkesztőségi üzenetek. Ignotus Nyitra. Cikke legközelebb fog megjelenni.